Tavaly a Facebook üzemeltetője körülbelül 16 milliárd dolláros bevételt generálhatott a megtévesztő hirdetések révén.
A Reuters által megszerzett, a Metához köthető belső dokumentumok alapján kiderült, hogy a Facebook üzemeltetője naponta körülbelül 15 milliárd csaló hirdetést tesz közzé platformjain. Egy 2024 végére vonatkozó becslés szerint ezekből a csalásokhoz és tiltott árukhoz kapcsolódó hirdetésekből a cég mintegy 16 milliárd dolláros bevételt realizált, ami a vállalat összes bevételének 10 százalékát teszi ki.
A hirdetésekkel tiltott internetes kereskedelmi szolgáltatásokat és befektetéseket, illegális online kaszinókat, valamint tiltott gyógyászati termékeket kívántak népszerűsíteni a hirdetések feladói. Az egyértelműen csalásra épülő, úgynevezett magas kockázatú hirdetésekből évente nagyjából 7 milliárd dollár bevételre tesz szert a Meta egy másik belső dokumentum szerint. Az üggyel kapcsolatban kiszivárgott iratok azt mutatják, hogy a cég legalább három éven keresztül nem tudta megakadályozni, hogy az illegális reklámok rendszeresen eljussanak a Facebook, az Instagram és a Whatsapp több milliárd felhasználójához.
Mint kiderült, a csaláshoz használt hirdetések nagy része olyan hirdetőktől származott, akiket a Meta belső figyelmeztető rendszere eleve kockázatosként értékelt. A dokumentumok szerint a vállalat csak akkor tiltja ki a gyanús hirdetőket, ha csalásszűrő rendszerei legalább 95 százalékos valószínűséggel azt jósolják, hogy a hirdető valóban visszaélést követ el. Amikor a cég elemzőrendszere kevésbé biztos abban, hogy valóban visszaélnek a Meta felületeivel, de ez az eshetőség is felmerül, egyszerűen magasabb hirdetési tarifát számol fel büntetésként - áll a kiszivárgott dokumentumokban.
A cél az, hogy a csalásokat elkövető vállalatokat elriasszák attól, hogy a Meta platformjain reklámozzanak. Ezzel párhuzamosan a kapcsolódó dokumentumok hangsúlyozzák, hogy a közösségi média hátterében működő rendszerek a felhasználók érdeklődési körei alapján válogatják össze a számukra megjelenített hirdetéseket. Ennek következményeként a legnagyobb veszélynek kitett felhasználók gyakrabban találkoznak csaló hirdetésekkel.
A cég szóvivője, Andy Stone a Reutersnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kiszivárgott dokumentumok nem tükrözik a valóságot. Azzal kapcsolatban, hogy a Meta éves bevételének tizede állítólag csalásokból és tiltott hirdetésekből ered, erős túlzásnak minősítette ezt az állítást. Stone szerint a valós arány ennél kedvezőbb, mivel a nyilvánosságra került becslésbe olyan hirdetési bevételek is belekerültek, amelyek tiszta forrásból származnak. Az illegális hirdetésekből származó bevételek arányára vonatkozóan azonban nem adott konkrét információt.
A Meta szóvivője szerint a Facebookot üzemeltető cég erőfeszítéseket tesz a csalások visszaszorításáért. Állítása szerint az elmúlt 18 hónapban 58 százalékkal csökkent az ilyen hirdetések miatt érkező felhasználói bejelentések száma, és eddig 134 millió csaló hirdetést távolított el a cég közösségi médiafelületeiről.
