"26 éves koromban állapították meg nálam a rákot" - egyre több fiatal kerül veszélybe az agresszív emlődaganat miatt - Házipatika

Az emlőrák továbbra is a legelterjedtebb rosszindulatú daganat a magyar nők körében, és a legfrissebb hazai kutatások azt mutatják, hogy a fiatalabb generációk esetében a megbetegedések száma aggasztó mértékben nő. Szakértők ezért hangsúlyozzák a rendszeres szűrővizsgálatok és a korai diagnózis szerepét, amely kulcsfontosságú lehet a betegség hatékony kezelésében.

„2017-ben, mindössze 26 évesen, váratlanul a melldaganat diagnózisával szembesültem. Az egészséges életmódot követtem: rendszeresen sportoltam, sosem dohányoztam, és alkoholt sem fogyasztottam. Éppen ezért nem is sejtettem, hogy a rizikócsoportba tartozhatok. Egy nap, véletlenül, felfedeztem egy aprócska, borsónyi nagyságú csomót a bal mellemben. Akkor még nem gondoltam semmi rosszra, de tisztában voltam vele, hogy orvosi segítségre van szükségem” - emlékezett vissza Czinki Adriána a nehéz időszak kezdetére.

A gyógyulását követően immár sorstársai támogatásán fáradozó nő a Mellrák Ellen Egyesület képviseletében, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért program keretében, egy MSD Magyarországgal közösen szervezett keddi sajtóeseményen osztotta meg tapasztalatait. Eleinte orvosai nem gyanakodtak komolyabb problémára, hiszen fiatal korára való tekintettel az esetek többségében nem számítanak rá. Azonban a nőben motoszkáló gondolat, hogy talán mégis nagyobb a baj, nem hagyta nyugodni. Különösen, mivel néhány évvel korábban egyik nagyszülőjét petefészekrák miatt veszítette el. Ekkor elhatározta, hogy egy másik orvost keres fel, aki a családi kórtörténet alapján további vizsgálatokat javasolt. Végül kiderült, hogy a fiatal nő tripla negatív emlőrákkal küzd, és egy olyan BRCA génmutációt hordoz, amely növeli a betegség kockázatát. "Nagyon nagy szerencsém volt, hogy időben diagnosztizálták a daganatot. Így nem alakultak ki áttétek, és ez igazából megmentette az életemet" – hangsúlyozta.

Czinki Adriána fiatalkori diagnózisa első hallásra alighanem megdöbbentő, valójában azonban egybevág egy igen fontos megfigyeléssel. A mellrák ugyanis úgy világszerte, mint Magyarországon a leggyakoribb nőknél előforduló ráktípus. Évente mintegy 7-8 ezer új diagnózis születik itthon. Ezenkívül az elmúlt 15 év hazai betegadatait feldolgozó és elemző MSD-kutatásokból kiderült, hogy míg az 50 év feletti nőknél az emlődaganat előfordulása valamelyest csökken, addig az 50 év alattiak körében éppen ellenkezőleg, gyors ütemben emelkedik.

Dr. Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. Adatkutatási Divízió vezetője és a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika Nephrologiai, Diabetológiai Centrum címzetes egyetemi docense, figyelmeztetett arra, hogy a mellrák előfordulása a fiatalabb korosztályban különösen aggasztó. Az elmúlt tíz év statisztikái azt mutatják, hogy a betegség a 40-49 éves nők körében négyszer-ötször gyakoribb, mint a második helyen álló melanóma vagy a harmadik helyezett méhnyakrák, sőt, a férfiaknál leggyakoribb vastag- és végbélráknál is jelentősebben elterjedtebb. A 50 év alattiak körében a mellrák diagnózisok száma majdnem 30%-kal nőtt, ami figyelmeztető jel a közegészségügy számára.

Megfigyelhető továbbá, hogy a fiatalabb korosztályokat sokkal nagyobb arányban sújtják a betegség agresszív, illetve nehezebben kezelhető válfajai. De mit is jelent ez valójában? Röviden érdemes e ponton kitérni a mellrák altípusaira. Összesen négy altípust különböztetnek meg ugyanis az orvosok annak alapján, hogy az adott daganat növekedését befolyásolják-e a legfontosabb női nemi hormonok, így a progeszteron és az ösztrogén, illetve érzékeny-e az egészséges emlősejtek növekedését és osztódását szabályozó HER2 fehérjére. A hormonérzékeny daganatok kezelésében fontos szerep jut a tumor hormonellátása gátlásának, a HER2-pozitív mellrák terápiájában pedig elérhetőek a fehérje működését gátló kezelések. Léteznek tehát daganatok, amelyek vagy az említett hormonokra, vagy a HER2 fehérjére, vagy mindkettőre érzékenyek.

A negyedik típusként ismert tripla negatív emlőrák (TNBC) esetében a daganatos sejtek felületén sem hormonreceptorok, sem HER2-receptorok nem találhatóak. Ez a daganattípus a legnehezebben kezelhető formának számít, és a prognózisa is a legrosszabbak közé tartozik. A hazai mellrákbetegek átlagos ötéves túlélési aránya 74,1%, amely a közép-kelet-európai országok között az egyik legkedvezőbb mutatónak számít. Ezzel szemben a tripla negatív emlőrák esetén ez az arány jelentősen alacsonyabb, mindössze 61,4%. Dr. Horváth Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Onkoradiológiai Központ főorvosa rámutatott, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartásai szerint a 39 év alatti páciensek körében a betegek közel negyedét diagnosztizálják tripla negatív mellrákkal, míg az idősebb korosztályok esetében ez az arány 10% körüli vagy még alacsonyabb.

Összességében megállapítható, hogy az adatok alapján nem csupán a fiatalabb korcsoportokban tapasztalható a rosszindulatú emlődaganatok előfordulásának növekedése, hanem ezen a területen a betegség agresszívebb formái is a leggyakoribbak. Ennek fényében a szakértők hangsúlyozzák, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az emlőrák korai diagnózisára az 50 év alatti nőknél. Javasolják, hogy a jelenlegi, 45 éves kortól elkezdett, meghívásos alapon működő népegészségügyi szűrések alsó korhatárát 40 évre csökkentsék. A szűrési korhatár alatti nők körében ugyanis sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy előrehaladott stádiumú daganatot diagnosztizálnak, ami jelentősen csökkenti a kezelési lehetőségeket és a gyógyulás esélyeit.

Prof. dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet vezetője, hangsúlyozta, hogy az emlőrák kialakulása mögött számos kockázati tényező húzódik meg, amelyek közé tartoznak a genetikai, hormonális, életmódbeli és különböző egyéb aspektusok. Míg egyes faktorokat nem tudunk befolyásolni, másokat tudatosan csökkenthetünk. Érdekes módon, még az olyan látszólag ártalmatlan szokások is, mint a mikrohullámú sütőben műanyag edényben történő ételmelegítés vagy a nem megfelelő forrásból beszerzett, káros anyagokat tartalmazó hajfesték használata, fokozhatják a kockázatot. Különösen figyelemre méltó, hogy az elhízás szerepe kiemelkedően fontos a megelőzés szempontjából, hiszen ez a tényező több mint tizenkét különböző daganattípus kockázatát növeli. Az emlőrák esetében különösen a hasi zsírfelhalmozódás játszik döntő szerepet, mivel ez hozzájárul az ösztrogénszint emelkedéséhez, amely kedvező környezetet teremt a rosszindulatú elváltozások kialakulásához.

A doktornő hangsúlyozta, hogy a túlsúly csökkentése és az egészséges testsúly fenntartása kulcsszerepet játszik a mellrák megelőzésében. Ezen kívül fontos, hogy elkerüljük a káros szokásokat, mint például a dohányzást és az alkoholfogyasztást. A rendszeres önvizsgálat és a szervezett szűrések jelentősége is kiemelt figyelmet kapott. A doktornő felhívta a figyelmet arra, hogy a köznyelvben elterjedt kifejezésekkel ellentétben "nem behívjuk, hanem meghívjuk a nőket" a szűrésekre. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a korai, gyakran még tapinthatatlan elváltozásokat észleljék. Ugyanakkor aggasztó tendencia, hogy a koronavírus-járvány után csökkent a nők szűréseken való részvételi aránya. Horváth doktor hangsúlyozta, hogy az emlőrákszűrésen való részvétel szó szerint életmentő lehet. Megfigyelések mutatják, hogy azok a nők, akik részt vesznek a mammográfiás vizsgálatokon, lényegesen jobb eséllyel küzdenek meg a betegséggel. "Bátorítani szeretném azokat, akik esetleg elutasítanák a szűrésre szóló meghívót, mert ha problémák merülnek fel, akkor azzal érdemes minél előbb szembenézni" - üzente a főorvos.

"Saját példám mutatta meg, hogy soha nem lehetsz túl fiatal a mellrákhoz. Több korai diagnózis születne, és még többen gyógyulhatnának meg, ha családi beszédtéma lenne a mellrák, és a lányok már a húszas éveikben tisztában lennének a betegséggel, az addig esetleg nem ismert családi kockázatokkal és az önvizsgálat fontosságával" - hívta fel a figyelmet Czinki Adriána. A megszólaló szakértők rámutattak: ha valaki gyanús elváltozást talál a mellében, mindenképpen - halogatás nélkül - forduljon orvoshoz. Ilyen eltérés lehet, például, az emlőben vagy a hónaljárokban tapintható csomó, a részleges vagy a teljes mellet érintő duzzanat, a mell vagy a mellbimbó bőrének megváltozása: kivörösödés, irritáció, pikkelyesedés, megvastagodás vagy gödrösödés, a mellbimbó váladékozása, illetve az is, ha a mellbimbó érzékennyé válik, befordul vagy kisebesedik. A rendszeresen elvégzett havi önvizsgálat minden nőnek javasolt, de különösen figyelniük kell magukra azoknak, akiknek tudomásuk van hajlamosító genetikai tényezők jelenlétéről, illetve ha a családjukban már előfordult emlődaganat.