4iG: "Nem ideális, ha előírják, hogy kivel nem működhetünk együtt."
Donald Trump második elnöki ciklusa alatt a feszültség az Egyesült Államok és Kína között a technológiai területen új magasságokba emelkedhet. Ez a helyzet különösen aggasztó lehet a kínai 5G-eszközöket széles körben használó európai távközlési vállalatok számára. Az érintett cégek között megtalálható a 4iG is, amelyet megkerestünk, hogy kiderítsük, milyen hatásokkal járhat számukra egy esetleges technológiai váltás.
Az 5G-technológia terén vezető szerepet betöltő kínai cégek, a Huawei és a ZTE, Donald Trump első elnöki ciklusa alatt kerültek fel az úgynevezett "entity list"-re. Ez a lista megtiltja az amerikai vállalatok számára, hogy üzleti kapcsolatokat létesítsenek a felsorolt cégekkel, ami azt jelenti, hogy a Huawei és a ZTE nem juthattak hozzá amerikai gyártású félvezetőkhöz, chipekhez, vagy akár szoftverekhez, mint például az Android operációs rendszer, amely a mobiltelefonokban elterjedten használt. 2020-ban az Egyesült Államok tovább szigorította az exportkorlátozásokat, ami még nehezebbé tette a helyzetüket.
Bár a 4G technológia terén az Egyesült Államok dominált, a kínai cégek, például a Huawei és a ZTE, már ekkorra jelentős szereplőkké váltak. Számos fejlett országban sikeresen pályáztak különböző projektekre. Az 5G bevezetésénél azonban az amerikai vállalatok, mint a Cisco és a Qualcomm, képtelenek voltak lépést tartani a kínaiak által kínált versenyképes ár-érték aránnyal. A kínai kommunista párt irányítása alatt álló fejlesztések révén számos belföldi megbízást kaptak a helyi cégek, amelyek piaci alapon valószínűleg nem lettek volna életképesek. Ebből a helyzetből jelentős tudás- és kapacitásfelhalmozás származott, amely lehetővé tette számukra, hogy dominálják a globális piacot, még úgy is, hogy a közhiedelem szerint olcsó termékeik már közel sem voltak annyira olcsók, mint azt korábban gondolták.
A 2010-es évek végén Trump adminisztrációja döntő lépéseket tett a Huawei technológiájának amerikai távközlési vállalatok általi használatának betiltásával, és ezt a szövetséges államoktól is megkövetelte. Ennek következményeként Japán, Ausztrália és Dél-Korea teljes mértékben eltávolította a kínai gyártók eszközeit saját rendszereiből. Az amerikai kormány érvelése szerint ezek az eszközök jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek, és nyíltan utalt arra, hogy Kína ezeken keresztül képes kémkedni és érzékeny adatokat gyűjteni más országokban – habár a konkrét bizonyítékokat soha nem tették közzé.
A kezdeményezés a Clean Network nevet kapta, a "tisztaság" ebben az esetben a kínai technológia kizárását jelentette. Trump, majd később Joe Biden másik célja az volt, hogy a baráti országok az 5G-fejlesztésben jócskán lemaradó amerikai vállalatok eszközeire cseréljék a kínai infrastruktúrát. Biden elnöksége alatt ugyan jottányit sem enyhültek a kínai-amerikai kapcsolatok (sőt, újabb szigorítások léptek életbe a kínai vállalatok ellen), de nem is voltak annyira reflektorfényben, így az európai távközlési vállalatok sem siettek azzal, hogy leváljanak az ár-érték arányban jó teljesítményt nyújtó kínai technológiáról.
Magyarországon a 4iG számára kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a kínai technológia szinte örökségként került a birtokába, amikor 2023 januárjában az állammal karöltve megvásárolta a Vodafone-t. A brit vállalat ugyanis hosszú évek óta szoros együttműködésben állt a Huaweival, és valójában éppen a Vodafone volt az, amely a 2000-es évek elején az európai telekommunikációs cégek közül elsőként kezdett el kínai technológiát használni, a Nokia és az Ericsson mellett. Ekkor, a 3G-hálózat kiépítése során a Huawei elkezdett globálisan versenyképessé válni a hálózati infrastruktúra szállításában, ami mérföldkőnek számít a kínai cég történetében. Ez volt az egyik első jelentős partnerségük a nyugati piacon, amely jelentős mértékben hozzájárult világszintű terjeszkedésükhöz.
2023-ban Jászai Gellért, a 4iG elnöke a Huawei legfelsőbb vezetőivel tárgyalt Kínában, és együttműködési nyilatkozatot is aláírt a céggel, ami alapján a 4iG kínai technológiát használhat fel a telekommunikációs iparban történő terjeszkedéséhez. Erre többek között azért is volt szükség, hogy az abban az évben felvásárolt Vodafone Magyarország hálózatának karbantartását és jövőbeli fejlesztését egyáltalán el tudják végezni - mondja Zarándy Pál, a 4iG csoport mobil és 5G stratégiai igazgatója.
A korábbi anyavállalat több európai országban, köztük Magyarországon is a Huawei technológiáját alkalmazta 5G-hálózatának kiépítése során. A tulajdonosváltást követően a 4iG számára kiemelt fontosságúvá vált, hogy a régi tulajdonos példáját követve stratégiai és technológiai együttműködést építsen ki a Huawei-jel.
Pikánsabb a helyzet a Balkánon, ahol a 4iG több piacra is belépett. A délszláv háborút követően az Egyesült Államok erős szövetségi rendszert épített ki a nyugat-balkáni országokkal, így Albániával is, amelyek elkötelezett támogatói a Clean networknek, azaz a kritikus infrastruktúra területén nem támogatják a kínai technológia alkalmazását.
