Az ember legősibb elődei a dinoszauruszokkal vívtak csatákat, ami lenyűgöző, hogy milyen formát öltöttünk 145 millió évvel ezelőtt. Képzeljük el, ahogy őseink közöttük mozogtak a hatalmas gyíkok világában, ahol a természet rendje és a túlélés harca minden
Képzeld el: egy apró, szőrös, patkányszerű élőlény kúszik a bokrok alatt, miközben az égen egy hatalmas pteroszaurusz köröz. A talaj remeg, ahogy egy óriási dinoszaurusz csörtet el a közelben. És ebben a világban - a dinoszauruszok árnyékában - már ott volt az emberi faj egyik őse.
Nem, ez nem csupán egy sci-fi történet - hanem a valóság egy lenyűgöző darabja. Legalábbis az újonnan felfedezett, 145 millió éves fosszíliák tanulmányozása alapján.
A Portsmouthi Egyetem kutatói egy figyelemre méltó tudományos felfedezést tettek: két apró fogat azonosítottak a brit Jurassic Coast szikláiban, amelyek az eddigi legősibb, emberszármazékokhoz köthető emlősök maradványai. Ezek a kicsiny lények nemcsak az emberi evolúció korai szakaszának képviselői voltak, hanem a mai emlősök, mint például a bálnák és cickányok távoli ősapái is.
És ami a legmeglepőbb: ezek a kis lények egy időben osztoztak a Földön a dinoszauruszokkal.
A felfedezést Grant Smith, egy egyetemi hallgató tette, miközben ősi kőzetmintákat vizsgált. A fogak formája alapján a kutatók megállapították, hogy az állatok meglepően fejlett rágószervekkel rendelkeztek, amik képesek voltak vágni, zúzni és szúrni is. Ez arra utal, hogy változatos táplálékon éltek - egyikük rovarokat, másikuk talán növényeket is fogyasztott.
De a túlélésük története még ennél is lenyűgözőbb. A szakértők megfigyelései alapján a fogak elhasználódása azt jelzi, hogy ezek az állatok viszonylag hosszú életet éltek, ami igazán figyelemre méltó teljesítmény egy olyan világban, ahol bármikor szembesülhettek egy hatalmas ragadozó fenyegetésével.
