A Flamingo új szikraként ragyoghat az ukrán hadiipar jövőjében.

Ráadásul még rózsaszín is: a női vezetésű fejlesztőcég ezzel kíván utalni a nők alulreprezentáltságára a hadiiparban

A 444 portál hívta fel a közönség figyelmét Efrem Lukatsky AP-fotós Facebook-bejegyzésére, amelyből kiderült, hogy az ukrán hadsereg bemutatta saját fejlesztésű cirkálórakétáját, melyet Flamingo névre kereszteltek. A fegyver gyártását az ukrajnai Fire Point nevű startup végezte, és a rakéta már sikeresen átment a teszteken. A Flamingo figyelemre méltó hatótávolsága meghaladja a 3000 kilométert, ami jelentős előrelépést jelenthet Ukrajna számára az orosz megszállás idején zajló konfliktusban.

"2025. augusztus 14-én sorozatgyártásba kerültek a több mint háromezer kilométer hatótávolságú, ukrán gyártmányú Flamingo rakéták az ország egyik vezető védelmi vállalata, a Fire Point műhelyében, meg nem nevezett ukrajnai helyszínen" - írja Lukatsky. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményei szerint a Flamingo az év végére tömeggyártásba kerül.

A cirkálórakéták lényegében pilóta nélküli, önálló manőverezésre képes kis légi járművek, amelyek képesek nagy távolságokra eljuttatni a rajtuk elhelyezett robbanófejeket. Legfőbb tulajdonságuk, hogy alacsony magasságban repülnek, ami megnehezíti a radarok számára a detektálásukat. A hat méteres szárnyfesztávolságú Flamingo különösen figyelemre méltó, mivel jelentős hatótávolsága lehetővé teszi, hogy elérje a mélyen fekvő orosz területeken található célpontokat, mint például logisztikai központokat, repülőtereket és ipari létesítményeket.

Fabian Hoffmann, az Oslói Egyetem rakétaszakértője nemrégiben az X-posztján "Ukrajna legerősebb biztonsági garanciájának" titulálta a rakétát, amelynek figyelemfelkeltő rózsaszín színe nem véletlen. A női vezetésű gyártócég ezzel a színválasztással egy humoros, de egyben komoly üzenetet is közvetít: felhívják a figyelmet a nők alulreprezentáltságára a háborús környezetben és a hadiiparban. Ez a lépés arra is ösztönöz, hogy a női szereplők aktívan részt vegyenek a védelem és a technológiai innováció területén.

A kutató véleménye alapján, ha Ukrajna képes lenne három-ötezer flamingót bevetni, az jelentős hatással lehetne az orosz gazdaság működésére, és alapjaiban kérdőjelezhetné meg az orosz agresszió fenntarthatóságát.

Mint sok más ukrán védelmi vállalat, a Fire Point is a 2022-es orosz invázió szükségszerűségéből nőtte ki magát, miután a nyugati szövetségesek nem engedélyezték Kijevnek, hogy az általuk fejlesztett nagy hatótávolságú fegyvereket oroszországi célpontok ellen vesse be. Az ukrán kormány az innovációt a szabályozás enyhítésével és a startupok hadsereggel való közvetlen együttműködésének megkönnyítésével ösztönözi. A cég fejlesztői információk szerint kevesebb mint kilenc hónap alatt jutottak el az első tesztekig -- ez nagyon gyorsnak számít a fegyvergyártásban.

Bár az új rakéta sebessége titkos információ, ami stratégiai és biztonsági megfontolások miatt van így, egy dolog biztos: ez a rakéta egyértelműen gyorsabb, mint az eddig Ukrajnában alkalmazott fegyverek.

Miközben Donald Trump amerikai elnök épp Vlagyimir Putyin orosz és Zelenszkij ukrán elnök között próbál közvetíteni, az ukrán hadsereg egyre inkább az önállóságra törekszik az Oroszország elleni háborúban. "Úgy gondoljuk, jobb nem mások érdekeire hagyatkozunk a védelmünk érdekében, képesnek kell lennünk megvédeni magunkat" - mondja az AP-nek Arszen Zsumadilov, az ország fegyverbeszerzési ügynökségének vezetője.

Az AP jelentése alapján az ukrán hadiipar évente körülbelül tízmilliárd dollár értékben vásárol fegyvereket helyi gyártóktól. Az iparág kapacitása a következő években akár háromszorosára is nőhet, és várhatóan megkezdődhet az európai export is. A hírügynökség úgy véli, hogy a háború végeztével Ukrajna a hadiipar új „Szilícium-völgyévé” alakulhat.

Az ukrán hadsereg új rakétája nemcsak tömegében és sebességében kiemelkedő, hanem robbanóerejében is: a Flamingo képes több mint ötszáz kilogramm TNT-nek (trinitrotoluol, az egyik legnagyobb mennyiségben alkalmazott ipari és katonai robbanóanyag) megfelelő robbanófejet szállítani.

A detonáció képes óriási pusztítást véghezvinni akár harmincnyolc kilométeres távolságban, ezzel messze felülmúlva a korábban alkalmazott drónokat és kisebb rakétákat. Még a Neptun cirkálórakéta is, amellyel júniusban az ukrán hadsereg a tuapszei olajfinomítót célba vette, csupán három napig tartó tűzvészt idézett elő a helyszínen.

A Flamingo rakéta kifejlesztésének célja az ukrán hadsereg számára az orosz infrastruktúra, ellátási lánc és utánpótlás zavarba hozása. Ennek érdekében a prioritás a finomítók, erőművek, repülőterek és raktárak támadása. Továbbá, a rakéta háromezres kilométeres hatótávolsága lehetővé teszi, hogy Oroszország európai részeinek jelentős részét elérje, így a háború hatásai a civil lakosság számára is közvetlenebbé válhatnak.

Az orosz állami hírügynökség, a TASS a héten cikkben igyekezett lekicsinyelni a rakéta jelentőségét, mondván, nem elég hatékony, és egyébként is egy brit cég tervein alapul, ám ezt az ukránok tagadják.

Bár a Flamingo rendszer jelentős fejlődést jelent az ukrán fegyverkezés terén, a háború "eredményeként" az orosz hadiipar is folyamatosan modernizálódik. A lényeg nem csupán az, hogy a rakéták képesek-e áttörni a védelmet, hanem sokkal inkább az, hogy mennyi rakéta éri el a kitűzött célt. Az ukrán hadsereg számára elengedhetetlen, hogy hatékony hírszerzési módszerekkel rendelkezzen ahhoz, hogy a lehető legjobban felkészülhessen a kihívásokra.