A kínai gyárak körüli geopolitikai feszültségek komoly vitákat generáltak Európában.
A kínai cégek egyre nagyobb számban irányítják befektetéseiket Magyarországra.
Jelenleg egy innovatív, Európában tervezett kínai elektromos autógyár fejlesztése zajlik. 2025-re pedig a piacvezető kínai CATL elindítja termelését Debrecenben, ahol Európa legnagyobb akkumulátorgyára épül, egy 7 milliárd eurós beruházás keretében. Míg a megagyárak hívei a gazdasági növekedés és a munkahelyek teremtésének pozitív hatásait hangsúlyozzák, a kritikusok aggodalmukat fejezik ki a környezeti kockázatok, a támogatásokért folytatott verseny, valamint Magyarország növekvő függősége miatt olyan energiaszolgáltatóktól, mint Kína és Oroszország.
Jelenleg Európa-szerte egyre több akkumulátorgyár kezd épülni az elektromos autók iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében, és ez nem csupán Magyarországra korlátozódik. A kínai CATL már létesített egy akkumulátorgyárat az Európai Unió területén, mégpedig Németországban. A tervezett magyarországi üzem lesz a kínai cég második gyára az EU-ban, ezzel tovább erősítve a kontinens ipari kapacitásait az elektromos járművek terén.
A kiinduló helyzet egyértelmű: az éghajlatváltozás megállítása érdekében a tudósok egyetértenek abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat nem szabad többé elégetni. A jövő az elektromos autóké. Ennek oka, hogy a hagyományos dízel- vagy benzinmotoros járművek kipufogógázaiból származó szén-dioxid fokozza az üvegházhatást, és a Föld felmelegszik.
Ennek következtében 2035-től az Európai Unió területén már nem lehet új, belső égésű motorral rendelkező autókat forgalomba hozni. Bár a belső égésű motorok támogatóinak erőfeszítései a döntés megfordítására folytatódnak, eddig még nem sikerült elérniük céljaikat.
A jelenlegi helyzet szerint Kína dominálja az elektromos autók akkumulátorainak globális piacát. Az Európai Unió tagállamai azonban azon dolgoznak, hogy csökkentsék ezt az importfüggőséget, és ennek érdekében jelentős lépéseket tesznek az akkumulátorgyártás európai bővítése érdekében. A tervek szerint 2030-ra Európában akár 1,7 terawattóra termelési kapacitás is elérhetővé válhat.
Magyarország különösen arra törekszik, hogy az akkumulátorgyártókat az országba vonzza, és szakértői becslések szerint ennek érdekében több mint kétmilliárd eurót fizet közvetlen és közvetett támogatásként. A dél-koreai akkumulátorgyártók már ma is aktívak Magyarországon. Az első, oldószerszivárgással kapcsolatos balesetek is megtörténtek már.
Most Magyarország Kína előtt is megnyitja kapuit, vörös szőnyeget terítve a keleti partner számára. A közeljövőben kínai gyárakban fognak készülni elektromos autók és akkumulátorok, amelyek jelentős szerepet játszanak a jövő mobilitásában. Éltető Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia Budapesti Világgazdasági Intézetének szakértője szerint azonban a geopolitikai megfontolások miatt ez a lépés kockázatos stratégiát jelenthet.
"A teljes magyar villamosenergia-fogyasztás negyedét fogja igényelni az akkumulátoripar" - hívja fel a figyelmet. Ezzel párhuzamosan azonban Magyarország továbbra is Oroszországból importálja a kőolajat és földgázt.
A közelmúltban újabb energiaigényes akkumulátor-gyártósorok üzembe helyezése révén Magyarország energiafelhasználása várhatóan növekedni fog. Különösen figyelemreméltó a kínai CATL csoport által Debrecen közelében felépített gigagyár, amely évente legalább 100 gigawattóra termelési kapacitással büszkélkedhet.
Éltető Andrea hangsúlyozza, hogy Magyarország többszörös függőségi helyzetbe kerül. Az energiaellátás terén Oroszországra támaszkodik, míg a folyamatosan növekvő kínai gyárak miatt Kínától is egyre inkább függ. A magyar kormány törekszik arra, hogy a globális politikai színtéren aktív szereplővé váljon, azonban ez a helyzet nem a függetlenség növekedését jelenti, hanem éppen ellenkezőleg: a függőségek mélyülését vonja maga után Magyarország számára.
