A magyar kormány folyamatosan az ukrán vendégmunkások tömegeivel ijesztgeti a lakosságot, holott valójában ezek az emberek egyre inkább Nyugat felé veszik az irányt.
A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna EU-s tagsága következtében nagyszámú ukrán munkavállaló érkezne Magyarországra, ami a helyi munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásokkal járna. Ugyanakkor a tényleges statisztikák azt jelzik, hogy az ukrán munkavállalók már évek óta nem hazánkban keresnek lehetőségeket, hanem inkább Lengyelországba és a háború következtében megnyíló nyugati országok munkaerőpiacaira orientálódtak.
A VOKS2025 véleménynyilvánító szavazása június 20-án véget ért, de a kormány Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos üzenetei továbbra is velünk élnek.
Az egyik gyakran hangoztatott állítás szerint "az ukrán EU-csatlakozás lehetőséget biztosítana számos ukrán számára, hogy szabadon vállalhasson munkát az európai országokban." Ezzel szemben a kormány a VOKS2025-höz csatolt tájékoztatójában ezt a jelenséget "munkaerőpiaci kockázatnak" minősítette, és azt állította, hogy:
A munkaerőpiaci spekuláció, akárcsak más "kockázatok", mint például az egészségügyi vagy mezőgazdasági helyzet, szintén középpontba került a kormányhoz közel álló médiában. Orbán Viktor március elején a Kossuth Rádióban kifejtette, hogy ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor a magyar gazdaság nem lenne képes elviselni több százezer ukrán vendégmunkást. Ezt követően április végén a Híradó figyelmeztetett arra, hogy az ukrán munkavállalók megjelenése veszélyeztetheti a magyar munkahelyeket és a béreket. Májusban a Mandiner írt a témáról, júniusban pedig a Világgazdaság és az Origo is hasonló aggodalmakról számolt be.
Ebben a cikkben a VOKS2025 tájékoztatóban szereplő állításokra építünk. Mivel a jövőre vonatkozó előrejelzéseinket a módszertanunk alapján nem tudjuk validálni, ezért a szabályozási keretek és az elérhető információk áttekintésével kívánjuk megvilágítani az említett állítás jelentését.
Amikor 2016-ban a magyar gazdaságnak egyre nagyobb problémát okozott a munkaerőhiány, a magyar kormány egy ukrán vendégmunkás programmal, vagyis több törvénymódosítással tette lehetővé, hogy tömegesen érkezhessenek a Magyarországon dolgozni akarók. A programot nem verték nagydobra, de Varga Mihály akkori nemzetgazdasági miniszter azt azért kimondta 2016 szeptemberében egy interjúban, hogy a munkaerőhiány az egyik legégetőbb gazdasági probléma Magyarországon, ezért a hiányszakmákban átmenetileg lehetővé kell tenni, hogy az EU más országaiból vagy "szomszédos harmadik országokból" érkezzenek Magyarországra vendégmunkások.
Az ukránok
Az mfor.hu által közzétett adatok alapján az ukrán vendégmunkásokat foglalkoztató projekt két évig zajlott, és a kormány körülbelül 450 millió forintot invesztált ebbe a kezdeményezésbe. A program keretében 5 ezer ukrán állampolgár szerzett munkavállalási engedélyt. A kedvezmények révén a vendégmunkások száma továbbra is jelentős növekedésnek indult: a G7 2019-es cikkében arról számolt be, hogy 2018-ról 2019-re a számuk körülbelül 9 ezer fővel emelkedett.
Ezt követően a kormány más nemzeteket is a figyelmébe vette, hasonló munkaügyi könnyítésekkel. Egy 2021-es kormányrendelet értelmében kedvezményes foglalkoztatási lehetőségeket kínált az állam bizonyos országokból érkező munkavállalóknak, például Belaruszból, Montenegróból, valamint több nyugat-balkáni és ázsiai országból.
Ezért egy törvény és egy rendelet bevezetése révén látszólag szigorították a vendégmunkás-kedvezményeket, ám több elemzés szerint valójában ezek az intézkedések nem jelentenek valódi akadályt a vendégmunkások beáramlása előtt.
2023 júniusában az Országgyűlés elfogadta a vendégmunkásokra vonatkozó szigorú törvényt, amely két évben korlátozta a külföldi munkavállalók magyarországi tartózkodását. E törvény azonban még az életbe lépése előtt, októberben visszavonásra került. Decemberben új jogszabályt fogadtak el, mely "A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról" néven ismert. Ez a törvény szintén szigorúbb feltételeket szabott: külföldi munkavállalók csak abban az esetben vállalhatnak munkát Magyarországon, ha az adott pozícióra nem található magyar munkavállaló, valamint a beengedett vendégmunkások száma a betöltetlen állások számához van kötve.
Aztán 2024-ben egy kormányrendelettel azt is megszabták, hogy egyáltalán mely országok állampolgárai jöhetnek és dolgozhatnak Magyarországon vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel. Ezt tovább szigorítottak idén januárban: csupán Grúziából és Örményországból érkezhetnek a munkavállalók, de egy rendelettel hozzácsapták a fülöp-szigeteki munkásokat is. 2025 januárjától egy másik megkötés is életbe lépett: 35 ezer főben maximalizálták az egy évben "kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát." Ez a szám korábban 65 ezer volt. Elemzések szerint azonban a 35 ezres kvóta is bőven kielégíti az igényeket, a tavalyi 65 ezres kvótának is csak egy töredékét tették ki az új engedélyek.
A hivatalos adatok terén a témával kapcsolatban sajnos sok a hiányosság, de az elérhető információkból világosan kirajzolódik, hogy először az ukrán, majd később az ázsiai munkavállalók száma növekedett meg Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyan gyűjt adatokat a hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárokról, de ezekből nem derül ki, hogy ezek az emberek hányan dolgoznak, és hányan érkeztek például családegyesítés vagy tanulmányi célok miatt. Az adatok alapján látható, hogy 2018-ról 2019-re jelentős ugrás történt az ukrán állampolgárok számában, amely több mint kétszeres növekedést jelentett. A csúcsot 2023-ban érték el, de azóta a számuk drámaian csökkent.
A KSH egy másik adattáblájában arra találunk adatokat, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok milyen célból vannak Magyarországon - ebből az látszik, hogy a munkavállalás az első számú indok. Ez a statisztika viszont csak összesített adatokat közöl, az nem derül ki belőle, hogy az egyes nemzetiségek között hogyan oszlanak el a munkavállalási célból itt tartózkodók. Viszont az Eurostat mérése már 2021-ben azt mutatta, hogy a valamely uniós tagállamban élő ukránok majdnem 60 százaléka a munka miatt marad távol az otthonától.
A legpontosabb adatokat a KSH munkaerőpiaci helyzetképe közli az ukrán vendégmunkások számának alakulásáról - de csak 2022 és 2024 között. Ebből azonban egyértelműen látszik: 3 év alatt több mint 6 ezer fővel csökkent a Magyarországon dolgozó ukránok száma.
A legújabb, 2024-es statisztikák alapján Magyarországon a legnagyobb számban ukrán vendégmunkások találhatók, számuk pedig több mint kétszerese a második helyen álló Fülöp-szigeteki munkavállalóknak.
Ha összehasonlítjuk ezt az előző év adataival, akkor világosan látható, hogy a Fülöp-szigetekről érkező látogatók száma 2023-hoz képest több mint 3 ezer fővel emelkedett, míg az ukrán utazók száma jelentős csökkenést mutatott, több ezer fővel kevesebb érkezett.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb statisztikái érdekes képet festenek a külföldi munkavállalók helyzetéről: az elemzések során arra is fókuszálnak, hogy egy adott év egy bizonyos napján hány aktív munkavállalási engedély volt érvényben. A legutóbbi két jelentésük alapján megfigyelhető, hogy az ukrán munkavállalók számára kiadott munkavállalási engedélyek száma csökkent.
Közben a munkavállalási engedélyek száma folyamatosan emelkedik, és a kiadott engedélyek egyre jelentősebb része az ázsiai vendégmunkások számára kerül kiállításra.
Az ukrán állampolgárok 2022 márciusától kezdődően átmeneti védelmet élveznek az Európai Unió területén, a folyamatban lévő orosz-ukrán konfliktus következtében. Ez a speciális státusz kizárólag azok számára elérhető, akik 2022. február 24. után hagyták el Ukrajnát. Jelenleg ez az átmeneti védelem 2027. március 4-ig érvényes, azonban az uniós intézmények, ha a körülmények úgy kívánják, lehetőséget kapnak arra, hogy meghosszabbítsák ezt az időszakot.
Az Európai Unió területén a védelem számos jogot biztosít, amelyek különböző területeken érvényesülnek.
Az átmeneti védelem automatikus megítélése mellett az ukrajnai menekülőknek kötelező benyújtaniuk a tartózkodási engedély iránti kérelmet az általuk választott uniós országban. Ez a folyamat lehetőséget biztosít arra, hogy az EU területén szabadon munkát vállaljanak, így nemcsak a magyar munkaerőpiac, hanem a nyugat-európai lehetőségek is nyitva állnak előttük. Érdemes megemlíteni, hogy bár elvileg a katonaköteles korú férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát, Magyarországon mégis találkozhatunk 18-65 év közötti ukrán férfiakkal, akik már átmeneti védelemben részesültek.
Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, az ukrán munkavállalók számára hasonló lehetőségek nyílhatnának meg, mint amilyenekkel jelenleg az átmeneti védelem keretein belül rendelkeznek. Egy ilyen elképzelt csatlakozás esetén:
2024 decemberében a Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) publikálta „Külföldi munkavállalók Magyarországon” című tanulmányát, amelyet Bodor Krisztofer jegyez. A kutatás megállapította, hogy a magyar gazdaság nem képes hosszú távon megtartani az ukrán vendégmunkásokat, akik jelentős számban választják a nyugat-európai országokat a továbblépésük helyszínéül. Bodor a következőképpen fogalmaz:
A szerző hangsúlyozza, hogy Magyarországon azok az ukránok találtak maradandó otthonra, akik képesek voltak beilleszkedni a helyi közösségekbe, integrálódni a különböző intézmények működésébe, vagy akiknek nem álltak rendelkezésükre elegendő erőforrások ahhoz, hogy más irányba lépjenek.
A tanulmányban Bodor kiemeli: a legtöbb ukrán állampolgár Németországba és Lengyelországba menekült. Az Eurostat adatai szerint 2025 májusáig Németországban 1 millió 150 ezer ukrán részesült átmeneti védelemben, Lengyelországban több mint 980 ezer. Ugyanez a szám Magyarországon 40 ezer.
Az ukrán munkavállalókra vonatkozó hivatalos német és lengyel adatok is megerősítik a FES tanulmányának állítását.
A lengyel Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium Lakmusznak küldött tájékoztatása szerint (ami a Társadalombiztosítási Intézet adataira hivatkozik) 2021 áprilisában 574 ezer ukrán állampolgár dolgozott Lengyelországban, egy évvel később ez a szám 699 ezerre, 2025 április végére pedig 802 ezerre növekedett.
A német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség legfrissebb tájékoztatása szerint 2025 márciusában 314 900 ukrán állampolgár dolgozott Németország területén. Érdemes megjegyezni, hogy ezen személyek között nem csupán menekült státusszal rendelkező egyének találhatóak, hiszen többen közülük már a háború kirobbanása előtt érkeztek Ukrajnából Németországba.
