A Magyar Vagon egy váratlan esemény következtében kisiklott Spanyolországban, amelyet az orosz háttér befolyásolt. Azonban a helyzet nem maradt megoldatlanul, hiszen hamarosan egy új befektető lépett a képbe.

Egy baszk acélgyártó irányítása alatt álló banki konzorcium közel 30 százalékos részesedést szerzett a spanyol Talgo vonatgyártó vállalatban. Ezt a céget a magyar állam és a Fideszhez közel álló Magyar Vagon próbálta meg felvásárolni. A spanyol kormány azonban nem hagyta jóvá a tranzakciót, mivel nemzetbiztonsági aggályokat fogalmazott meg.

Egy baszk cégekből álló konzorcium megvesz a Talgo spanyol vonatgyártó jelenlegi legnagyobb tulajdonosától, a Pegaso Transportation Internationaltól egy 29,7 százalékos részvénycsomagot - írja a nemzetközi szaksajtó. A konzorcium tagja a Clerbil, amely a Sidenor acélgyártó tulajdonosa, valamint pénzügyi szervezetek: a Finkatze Kapitala Finkatuz, a BBK alapítvány és a Vital alapítvány.

A Pegasónak jelenleg 40%-os részesedése van a Talgóban, amely a jövőben alig 10%-ra csökkenhet. A vevői konzorcium már korábban jelezte, hogy nem tervez 30%-nál nagyobb részesedést szerezni a Talgóban, mivel ez a tranzakciót bonyolultabb eljárás alá vonná, mint egy egyszerű tulajdonosváltás.

A spanyol vonatgyártó cég már évek óta keres befektetőt, hogy növelje piaci lehetőségeit. Az eddigi legígéretesebb vevőjelölt a Magyar Vagon (Ganz-Mavag), amelyet Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter alapított. A projekt mögé állami támogatás is társult, hiszen az állam 45%-os részesedést szerzett a Talgo felvásárlására létrehozott cégben. Ezen kívül az állami Exim külkereskedelmi bank is hitellel segítette a tranzakciót, így a lehetőség továbbra is nyitva áll a spanyol gyártó számára.

A spanyol kormány tavaly ősszel elutasította a magyar cég szándékát, miszerint felvásárolná a Talgót.

A vonatgyártó cég kiemelkedő jelentőséggel bír, ezért volt lehetősége a fejlesztésekre. Madrid viszont elutasította a Ganz-Mavag közvetlen külföldi befektetését a Talgo vállalatnál, mivel a vizsgálatok során kiderült, hogy az engedélyezés nemzetbiztonsági és közrendi kockázatokat rejtene magában.

A spanyol kormány kezdetektől fogva tartózkodott attól, hogy a kiemelt jelentőségű üzem, amely érzékeny információkkal rendelkezik, magyar kézbe kerüljön. Ennek következtében a spanyol fél folyamatosan húzta az időt: az ottani tőzsdefelügyelet (CNMV) többször is arra kötelezte a magyar felet, hogy nyújtson be további dokumentációt. Ezen kívül az eredeti határidőt is többször módosították, abban a reményben, hogy új ajánlattevő lép színre a vonatgyártó megvásárlására.

A hírek szerint a spanyolokat különösen aggasztotta a magyar fél orosz kapcsolatrendszere.

Egyrészt állami szinten, a magyar kormány nyilvánvalóan közeli és baráti viszonyt ápol Moszkvával. Másrészt vállalati szinten: a Magyar Vagon-csoport eredetileg orosz-magyar vegyesvállalkozásként született. A magyar és az orosz állam közösen hozták össze a projekt mögé az egyiptomi vasúttársaság nagy, egymilliárd eurós megrendelését.

A jelentős egyiptomi vasúti megrendelést a magyar és orosz fél közötti koprodukció keretében kezdték el teljesíteni. Az orosz Transzmasholding azonban az ukrajnai konfliktus kirobbanása után visszalépett a projektből – a pontos körülmények nem ismertek. A Magyar Vagon ugyanakkor továbbra is a kocsik gyártásáért és szállításáért felelős, míg az egyiptomi vasúttársaság és a Transzmasholding 2023 elején megállapodtak arról, hogy a már leszállított és a jövőben érkező kocsik szervizelését 12 éven át biztosítják, valamint alkatrészellátást nyújtanak. Ezen kívül Kairó külvárosában egy üzemcsarnok építését is tervezik.

A spanyolokat alighanem zavarta, hogy a Mavag tulajdonosi háttere nem transzparens.

A projektcég, a MaVag Europe igazgatósági elnöke, Bacsa György, a Financial Timesnak adott interjújában, amely az ügylet meghiúsulását követően készült, határozottan elzárkózott attól, hogy felfedje a végső tulajdonosok kilétét. Hangsúlyozta, hogy a teljes tulajdonosi listát már megküldték a spanyol hatóságoknak.

A MaVag-csoportot alkotó cégháló bonyolult, az egyik fő tulajdonos a Habony Árpád köréhez sorolt Tombor András, a másik a Molhoz, illetve Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető Solva II. magántőkealap. Hiába fedte fel a végső tulajdonosait a spanyoloknak a MaVag Europe, ez a jövőre nézve semmit sem garantál, hiszen a magántőkealapok átláthatatlanok. Hivatalosan csak annyit lehet tudni róluk, mely alapkezelő kezeli őket - leginkább ebből lehet arra következtetni, kinek a vagyona van bennük, de ez nem szükségszerű. Bacsa György nem mellesleg a Mol ügyvezető igazgatója.