A multinacionális vállalatok és a lelkiismeret kapcsolata egy rendkívül összetett téma, amely sokszor ellentmondásokkal terhelt. Ezek a cégek hatalmas befolyással bírnak a globális gazdaságra, ám ezzel együtt felelősségük is megnőtt a társadalmi és környe

Van-e a multinacionális vállalatoknak lelkiismerete? Első pillantásra talán nevetségesnek tűnik ez a kérdés, azonban valójában nem olyan közömbös, hogy mit felelünk rá. A multik által készített termékek és reklámok mindennapi életünk szerves részévé váltak, hatással vannak ránk, és folyamatosan próbálnak befolyásolni minket. Kezdetben csupán azzal próbálnak ránk hatni, hogy árucikkeiket tolják a szemünk elé. De a helyzet mára már tovább fejlődött: lassan elkezdtek moralizálni, jóakaratú megnyilvánulásokkal próbálnak elnyerni minket, mint egy lelkiismeretes ügynök, aki a saját érdekét háttérbe szorítva a vásárlói igényekre összpontosít.

Nincsenek illúzióink a multinacionális vállalatok valódi prioritásait illetően: a profit mindig is az első helyen áll. Ezt a közelmúlt eseményei világosan tükrözik, hiszen számos nagy cég drámai pálfordulásait figyelhettük meg az utóbbi időszakban.

Donald Trump beiktatása után Mark Zuckerberg jelentette be, hogy felfüggeszti a tényellenőrzést, amely korábban azt a látszatot keltette, hogy a vállalata kizárólag a demokrácia védelmére összpontosít. Azonban a gazdasági környezet változása arra kényszerítette őt, hogy egy új irányvonalat válasszon, miközben senki nem említette, hogy milyen sors vár ezután a megviselt demokráciára.

Csupán Jesse Eisenberg, aki korábban Zuckerberg karakterét alakította a filmvásznon, emelte fel a szavát a döntéssel szemben, kijelentve, hogy ne kapcsolják össze őt a vállalat vezetőjével. A Facebook és Zuckerberg viszont nem tettek mást, mint hogy alkalmazkodtak a folyamatosan változó piaci környezethez. Ez a dinamika már akkor is megfigyelhető volt, amikor a demokraták árnyékában a jobboldali hangokat igyekeztek elnyomni. Az üzleti világ pedig éppen erről szól: a döntések mindig a profitmaximalizálás érdekében születnek.

A Facebook cenzúrájának vége, avagy: Zuckerberg megváltozott, és megpróbál barátságot kötni Trumppal.

A Disney váratlanul elfordult a woke mozgalomtól, miután a legújabb Hófehérke feldolgozása súlyos csalódást okozott, és már az elkészítése előtt is sok kritikát kapott a közönségtől. A film körüli várakozások nem voltak éppen kedvezőek, és a végeredmény sem tudta megnyerni a nézők szívét.

A mesebirodalom legfrissebb hírei szerint, hosszú évek után, a nembináris karakterek helyett egy keresztény alakot hoznak vissza a történet világába. Ez a változás izgalmas új fordulatokat ígér a produkcióban!

Több mint két évtized elteltével végre újra felbukkan egy keresztény karakter egy Disney-alkotásban!

Felmerül a kérdés, hogy a múltban a meggyőződések vagy csupán a politikai és gazdasági környezet befolyásolta-e, hogy mennyi LMBTQ karakter kerüljön a gyermekeknek szóló animációs filmekbe. A válaszokat pedig mindenki a saját képzeletére és értékrendjére bízza!

Manapság a Coca Cola már nem hangsúlyozza a "Love is love" üzenetet, de van egy hazai példa is, ami figyelmet érdemel: egy svéd bútoráruház, amely kék és sárga színeivel ismert, nemrég bejelentette, hogy visszavonja a szivárványos táskáit egy Budapest melletti boltjából.

A "független, objektív" sajtó közben felfedte, hogy a készletkisöprés csupán múló állapot, de a kormánykritikus média erőfeszítései, hogy ezt véletlennek állítsák be, nem hoznak kívánt eredményt. Még ha a termék továbbra is hozzáférhető is marad, a Pride betiltását követő időszakban ezek a történések egyértelműen beszédesek.

Különösen érdekes a bútoróriás mentegetőzése, tekintettel arra, hogy híres arról, hogy minden egyes országban eltérő termékkatalógust mutat be: a haladó nyugaton boldog, egynemű párokat ábrázol, míg egy muszlim országban inkább tömött bajszú férfiakat és háttérben ülő fejkendős nőket láthatunk.

Az IKEA számára az LMBTQ-közösség támogatása fontos, de úgy tűnik, hogy a muszlim országokban való kiállásuk ezen értékek mellett nem kapott kiemelt figyelmet.

Ott van például egy másik, kék-sárga színű kiskereskedelmi lánc, amely évekkel ezelőtt nem habozott egy termékcsomagolásról eltüntetni egy keresztet, egy görög templom képéről Photoshop segítségével. Azért tették ezt, hogy ne bántsák meg a bevándorlókat, akik esetleg fetát szeretnének vásárolni a távoli Németországban. Az, hogy mindez milyen hatással van a keresztény vásárlókra, láthatóan fel sem merült a cég üzletpolitikájában.

Friss külföldi hír, hogy az egyik tech-óriást saját munkavállalói támadják, miután a cég olyan AI szoftvereket adott el, amelyek segítségével lakott területeket is bombáztak az izraeli-palesztin konfliktusban.

Nézzünk meg egy friss magyar helyzetet: nemrégiben a kormánykritikus sajtó hívta fel a figyelmet arra, hogy az árrés-stop felfedte a laktózmentes tejtermékek piacán zajló tisztességtelen lehúzást. Megfigyelések alapján ezeknek a termékeknek az ára a törvény bevezetése óta sokkal drasztikusabban csökkent, mint a hagyományos tejtermékeké. Szakértők állítása szerint az előállításuk nem, vagy csupán elenyészően magasabb költségekkel jár, ami arra utal, hogy a nagyvállalatok hosszú éveken át élvezték a hasznot abból, hogy a laktózérzékeny, kiszolgáltatott fogyasztók kénytelenek voltak megfizetni a drágább termékeket.

Külön szépsége a dolognak, amikor a magyar nagyvállalatok arról panaszkodnak, hogy már nem sokáig bírják az árrés-stopot, miközben a "gazdaságos" óriás szupermarket nem átallotta BOMBA ÁR - felirattal ellátni a kormány által kötelezően lecsökkentett árú termékeket, mintha az a saját, vásárlók felé nyúló gesztusa volna.

Persze a fent felsoroltak lehetnek pusztán a véletlen művei, és gondolhatjuk azt, hogy ma már csak a lelkiismeretes multiknak van merszük megvédeni a szabad vallásgyakorlást, a melegek jogait, vagy a haldokló demokráciát.

Ne lepődjünk meg, ha a cég, amelyik most még a partnerünk, a profit érdekében később ellenünk fordul. A multinacionális vállalatoknak, a közhiedelemmel ellentétben, nincs helye a lelkiismeretnek.