A Tavaszi Margó Fesztivál az irodalom és a mesterséges intelligencia izgalmas összefonódását tárja elénk. Az esemény során a résztvevők felfedezhetik, hogyan hat a technológiai fejlődés az írásra és az olvasásra, miközben új perspektívákat nyújt a kreatív

A mesterséges intelligencia folyamatosan teret hódít életünk különböző aspektusaiban. De vajon valóban képes-e átvenni az irodalom irányítását? Jogosan aggódhatunk amiatt, hogy az algoritmusok egyre inkább sajátjuknak tekinthetik kortárs költőink és íróink egyedi hangzását? A Tavaszi Margó Fesztivál épp e kérdések boncolgatására invitál minket, hiszen középpontjában az irodalom és a mesterséges intelligencia összefonódása áll.

Az irodalom mindig is izgalommal és kíváncsisággal figyelte a technológiai fejlődéseket, hiszen ezek a változások mélyen befolyásolják az emberi létezést. Az utóbbi időszakban egyre intenzívebb diskurzusok zajlanak a mesterséges intelligencia és az emberi kapcsolatok dinamikájáról, amely számos szempontból még feltárásra váró terület. Miközben már most is jelentős hatással van mindennapi életünkre, a Tavaszi Margó fesztivál idei középpontjában az irodalom és a mesterséges intelligencia viszonya áll. Erről Valuska László fesztiváligazgatóval folytattunk beszélgetést.

Miért esett erre a témára a választás? Azért választottam ezt a kérdést, mert úgy érzem, hogy mélyebb betekintést nyújt a gondolkodásmódomba, és lehetőséget ad arra, hogy kifejezzem azokat az érzelmeket és tapasztalatokat, amelyek formálták a nézeteimet. Ezen a téren számos izgalmas aspektus rejlik, amelyek nemcsak a saját életemre, hanem a társadalom szélesebb összefüggéseire is rávilágítanak. Kíváncsi vagyok, hogyan hatnak a különböző hatások a választásaimra, és bízom benne, hogy ez a téma inspiráló diskurzusokat generál.

A Margót számára kiemelten fontos az irodalom és a mesterséges intelligencia közötti kapcsolat, ezért három izgalmas program keretében mélyedünk el e témában. Az egyik projekt során Benedek Ágota, Bíró Zsombor Aurél és a Kovács ikrek vállalkoztak arra, hogy eltöltsenek egy kis időt a Google Gemini nevű alkalmazással, majd tapasztalataik alapján novellát írjanak. Ezzel a különleges kísérlettel szeretnénk feltérképezni, hogyan hat a technológia az írói folyamatra és önkifejezésre.

A "Mire gondolt a költő?" című műsorunkban, Turai Barna irányításával felfedezzük, hogyan értelmezik egy vers- vagy dalszövegrészletet az utca emberei és a mesterséges intelligencia. Ezt követően a szövegek szerzőivel, mint Cserihanna, Gege, Kemény Zsófia és Kustos Júlia, mélyreható beszélgetéseket folytatunk a felfedezett értelmezésekről. Ezen kívül, a hetven éves diafilm mint technikai eszköz generációk életére gyakorolt hatását is megvizsgáljuk. A műsor során Halász Rita, Háy János és Lackfi János olvassák fel saját munkáikat, bemutatva a diafilm varázsát és jelentőségét.

A mesterséges intelligencia egyre inkább belép a kreatív írás területére, és a hatása már most is érezhető. Az AI képes új történeteket generálni, karaktereket alkotni és akár verseket is írni, ami felveti a kérdést: mennyire válhat a gépi alkotás az irodalom szerves részévé? A mesterséges intelligencia nem csupán eszköz, hanem új perspektívát is hoz az írók számára. Inspirációt nyújthat, segíthet a blokkok leküzdésében, és új ötletek forrásává válhat. Ugyanakkor még mindig ott van az emberi érzelem, tapasztalat és mélység, amit a gép nem tud teljes mértékben reprodukálni. A kérdés tehát nem csupán az, hogy az AI mennyire tudja "rátenni a kezét" az irodalomra, hanem hogy hogyan alakítja át a hagyományos értelemben vett írást. Az együttműködés és a szimbiózis lehetősége izgalmas jövőt ígér, ahol a technológia és az emberi kreativitás kéz a kézben járhat.

Ne csapjuk be magunkat: a könyvkiadás számos szegmensében – főként a szépirodalmon kívül – már most is alkalmazásra kerül a mesterséges intelligencia a fordítástól kezdve a borítótervezésen át egészen a képfeldolgozásig. Egyébként, amikor megkérdeztem a Google Geminit, ezt a választ kaptam:

Az emberek kreativitását nem képes helyettesíteni, de a munkájukat nagyban meg tudja könnyíteni.

Irodalmi alkotásnak számít-e az, ha valaki mesterséges intelligencia segítségével ír meg egy könyvet?

A japán Rie Kudan nemrégiben elnyerte hazája legnagyobb irodalmi kitüntetését, az Akutagava-díjat, egy olyan regényével, amelynek egy részét a Chat GPT nevű mesterséges intelligencia segítségével alkotta meg. A történet középpontjában a digitális intelligencia áll, és Rie nyíltan vállalta, hogy ezt az eszközt alkalmazta az alkotási folyamat során. Ez a lépés nemcsak a modern írásmódról tanúskodik, hanem arról is, hogy a technológia hogyan válhat a kreativitás szolgálólányává. Általánosságban nehéz megválaszolni, hogy ez a megközelítés mennyire hatékony, de elképzelhető, hogy egy ügyesen kidolgozott koncepció keretein belül egy igazi író képes kihasználni a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket.

Jogos aggodalomra ad okot-e az, hogy az algoritmusok képesek elsajátítani és reprodukálni írók és költők jellegzetes stílusát?

Ez a félelem nem csupán indokolt, hanem a közeljövő legnagyobb etikai kihívása is: az egyediség védelme minden lehetséges módon elengedhetetlen, hiszen ez régóta része kultúránknak. A legelterjedtebb zenei platformokon már most annyi zenetartalom születik mesterséges intelligencia segítségével, hogy szinte mindenki, aki olvas cikkeket, már találkozott vele, akár tudatosan, akár anélkül.

Kihívásokkal teli feladat, hogy a híres Chihiro Szellemországban című alkotás varázslatos stílusát a Studio Ghibli életre keltse, hiszen manapság már egyszerűen alkalmazható fotókra és videókra is. Sajnos azonban ez a különleges esztétika mémként is elterjedt, ami némileg csökkenti az eredeti mű értékét.

A héten a Margitsziget varázslatos Kristályában megrendezésre kerülő Margón két kiemelkedő regény kerül a középpontba, amelyek talán imitálhatóak lennének egy mesterséges intelligencia által, de valódi újdonságot alkotni nem tudnának. Mindkét mű húsz éve látott napvilágot: Spiró György Fogság című történelmi kalandregénye Jézus korába repít vissza minket, míg Nádas Péter Párhuzamos történetek című, háromkötetes remekműve vitathatatlanul egyedülálló. Sok sikert kívánunk az MI-nek a felfedezéshez!

Hozhat-e valódi, autentikus olvasói élményt egy mesterséges intelligencia által megírt könyv?

Még nem volt alkalmam mesterséges intelligenciával készült könyvet olvasni, de biztos vagyok benne, hogy a jövőben találkozni fogok ezzel a jelenséggel. Viszont már most izgatottan várom, hogy miként formálják meg a gépek a történeteket és az ötleteket!

A mesterséges intelligencia jelenleg még nem rendelkezik valódi kreativitással. Bár képes mintákat felismerni és új kombinációkat létrehozni a meglévő adatok alapján, az igazi kreatív gondolkodás, amely magában foglalja az érzelmeket, az intuíciót és a személyes tapasztalatokat, egyelőre emberi tulajdonság marad. Az MI inkább eszközként működik, segítve az embereket az ötleteik megvalósításában, de a mélyebb, eredeti inspirációt még nem tudja helyettesíteni.

Vannak már hasonló kísérletek, de ezek mögött is valódi, hús-vér alkotók állnak. Tóth Krisztina író egy alkalommal úgy nyilatkozott, hogy a mesterséges intelligencia sosem tudja pótolni az emberi kreativitást, mivel abban "rejtett módon mindig ott van az isteni kéz nyoma", amit semmi sem helyettesíthet.

Ezekkel mélyen egyet tudok érteni.

Az olvasás és annak hiánya jelentős hatással van a mentális egészségre, és ezt a hatást több szempontból is érdemes megvizsgálni. Az olvasás folyamata egyfajta mentális edzés, amely serkenti a kognitív funkciókat, javítja a koncentrációt és a figyelmet. A könyvek és a különböző írásművek világába való merülés lehetőséget ad a szorongás csökkentésére és a stressz kezelésére is. Az olvasás során átélhetjük mások tapasztalatait, ami empátiát és megértést fejleszt, és segít a saját érzelmeink feldolgozásában. Ezzel szemben az olvasás hiánya a mentális egészség romlásához vezethet. A kevesebb szellemi stimuláció eredményeként csökkenhet a koncentrációs képesség, és nőhet a szorongás érzése. Az információk hiányában nehezebb lehet a világ eseményeinek megértése, ami izolációhoz és a társas kapcsolatok gyengüléséhez vezethet. Összességében tehát az olvasás nem csupán szórakozás, hanem egy fontos eszköz a mentális jólét megőrzésében és fejlesztésében. Az olvasás beépítése a mindennapokba segíthet abban, hogy gazdagabb és kiegyensúlyozottabb életet éljünk, míg a hiánya a lelki egészségünk romlásához vezethet.

Szakértők véleménye szerint az olvasás kulcsszerepet játszik a mentális egészség fenntartásában, valamint a koncentráció és az empátia fejlesztésében. Ezen kívül jelentős hatással van a kritikus és a nyelvi gondolkodás formálására is. Összességében tehát nemcsak a kommunikációs készségeinket, hanem érzelmi intelligenciánkat is jelentősen gazdagítja.

A Z generáció és a fiatalabbak körében a TikTok uralja a figyelmet, ami számos következménnyel járhat a mentális egészség szempontjából. A gyorsan váltakozó tartalmak folyamatosan stimulálják az agyat, ami szorongáshoz és figyelemzavarra vezethet. A könyvek olvasása ezzel szemben mélyebb megértést és empátiát fejleszt, valamint lehetőséget ad a kreatív gondolkodásra. Az olvasás nemcsak a szókincsünket bővíti, hanem segít lelassítani az elménket, és egyfajta menedéket nyújt a digitális világ zajával szemben. Éppen ezért érdemes lenne a fiataloknak időt szánni a könyvek világára, hogy gazdagabb, kiegyensúlyozottabb életet élhessenek.

Középiskolásokkal találkoztam egy-két hete, ahol egy diák tökéletesen összefoglalta a problémát: azért pörgeti a social médiát, mert végtelen mennyiségű tartalmat ér el, amiket nagyon gyorsan be lehet fogadni, folyamatosan termeli a dopamint, és egy idő után az algoritmus nem ereszti.

Ehhez mérten az olvasás egy lassú és gondos tevékenység, amely folyamatos odafigyelést igényel. Az olvasó nem csupán passzív befogadója a szövegnek; számára a tartalom nem egy kész, tálcán kínált étel, hanem egy kreatív folyamat része, amely során saját magának kell megelevenítenie az írásban rejlő gondolatokat és érzéseket.