A vasmű krízise: egy évnyi küzdelem után a kormány által sürgetett "mentőakció" végleg kimerítette erejét.

Terjedelmes összegzést tett közzé a város önkormányzata a térség legnagyobb foglalkoztatójának helyzetéről. A vasmű helyzetének megoldása nem tűr halasztást, írják.

A Dunaferr utódcégeinek felszámolására is sor került, miután a Liberty cégcsoportra fizetésképtelenség sújtott. A 2023-as privatizációs folyamat során a kormány minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy a választott Liberty cég helyzetét javítsa, és végül átadta neki a Dunaferrt.

Fényes ígéretek csillogása mögött, a valóság árnyai várnak.

Alig egy év elteltével azonban világossá vált, hogy igazuk volt azoknak, akik már korábban figyelmeztettek: a Liberty Európa-szerte komoly nehézségekkel küzd, és kérdéses, hogy a csillogó ígéretekből valaha is valóság válhat. A termelés sohasem indult újra, a munkakörülmények soha nem látott mélységekbe süllyedtek, és legutóbb a munkabérek kifizetése is problémákba ütközött.

Bár a múlt újra csomagolása már zajlik kormányzati körökben, ne feledjük: 2022. december 14-én egy működő gyár fizetésképtelenségét mondta ki rendeletében a magyar kormány. A gondok már ekkor is aggasztóak és ismertek voltak, de a dolgozók kapták a fizetésüket, a cég fizette az adókat és teljes vertikumában folytatta a termelést.

A kormány a le nem adott beszámolóra hivatkozva mindezt elengedte, és noha korábban az állami tulajdonba vételt támogatták, a Liberty saját szavaival élve úgy döntöttek, hogy behívják őket, hogy átvegyék a gyár üzemeltetését.

Egy újabb fontos esemény következett be: 2023 júniusában, miután a pályázati folyamat során minden más érdeklődőt kizártak, a gyárat végül a Liberty vállalat kapta meg.

Ki fogja vállalni a költségeket?

A Liberty első lépése az volt, hogy leállította a termelést, noha ezt a döntést már augusztusban, papíron legalábbis, a kormány által kijelölt felszámolóbiztos hozta meg. A Dunai Vasművet a kormány tudtával, beleegyezésével és támogatásával állították le. Még az utolsó pillanatokban is érkeztek kormányzati nyilatkozatok, amelyek arról biztosították a nyilvánosságot, hogy a folyamatos leállások és leépítések valójában kedvező jelek, és a gyár hamarosan újra talpra áll. Azokat, akik ezt a pozitív megközelítést megkérdőjelezték, lebeszélték, beleértve a legkitartóbb dolgozókat is, akik a legnehezebb időkben is hittek a kormány ígéreteiben. A kokszoló leállítását pedig ügyesen a választások másnapjára időzítették, hogy biztosítsák a politikai következmények minimalizálását.

Bár a kormányzati kommunikáció jelenleg is azt hangsúlyozza, hogy a bérek kifizetését a kormány garantálja, ez a kijelentés nem tükrözi a valóságot. A bérek finanszírozása valójában a munkavállalók által befizetett járulékokból létrehozott Bérgarancia Alap terhére történik. Ennek az alapnak a visszatérítése a felszámolási folyamat során prioritást élvez, hiszen a vasmű vagyonának értékesítéséből származó bevételeket elsőként ide kell visszafizetni. Így tehát, míg a Bérgarancia Alap jogosultjai előnyt élveznek, mindenki más, aki a saját pénzére vár, csak később juthat hozzá, amennyiben marad elegendő forrás a kifizetésekhez.

Késlekedő beavatkozás, öntelt tanácsadás.

Kormányzati körökben közel két évtizeden át hallgatták a dunaújvárosi lakosok az elhibázott privatizációval kapcsolatos vádakat, valamint a Vasmű állami kézbe vételének szándékát. A lehetőség 2022-re vált valósággá, mégis, a folyamatos vészjelzések és figyelmeztetések ellenére a kormány az utolsó pillanatig halogatta a szükséges beavatkozást.

A kormányzat ahelyett, hogy állami tulajdonba vette volna a cégeket, a privatizáció mellett döntött. Ironikus módon azok, akik folyamatosan és szenvedélyesen bírálták a "sikertelen privatizációt", végül egy olyan vállalatnak adták át hazánk utolsó acélgyárát, amely soha nem gyártott acélt a telephelyén. E helyett, ahelyett, hogy termelésbe kezdett volna, tönkretette a kokszolót, és alig egy év elteltével csődbe ment. A cég jelentős köztartozást halmozott fel, mivel sem az adókat, sem a közüzemi díjakat nem fizették rendesen, miközben a megszerzett szén-dioxid kvótát gyorsan eladták, a termelés felfuttatásának üres ígérete kíséretében.

A kormányzat a felé irányuló jószándékú figyelmeztetéseket arrogáns kioktatással hárította el, ám most már gyakorlatilag kénytelenek elismerni, hogy igazunk volt.

A vasmű ügye az ország ügye

Számunkra ez a téma továbbra is túllép a politikai kereteken: támogattuk a kormány munkáját, és minden rendelkezésre álló segítséget megadtunk annak érdekében, hogy sikeresen kezelhessen egy olyan kiemelkedően fontos ügyet, amely - hogy világos legyen - nem csupán Dunaújváros, hanem az egész régió és a nemzetgazdaság szempontjából is kulcsfontosságú.

Nincs hova tovább várni: a kormány végre állja a szavát, és vegye állami kézbe a dunaújvárosi vasművet, mert a mostani időkben óriási stratégiai baklövés lenne acélgyár nélkül hagyni Magyarországot.