A gazdasági nehézségek következtében a külföldi munkavállalók száma drasztikusan csökkent Magyarországon, így a friss munkaerő beáramlása is jelentősen lelassult.
A korábbi dinamikus növekedés után az elmúlt hónapokban már csak stagnál a Magyarországra dolgozni érkező külföldiek létszáma - írja a Portfolio a KSH adatai nyomán. A külföldi munkaerő-állomány bővülésének megállása újabb jele annak, hogy gyengélkedik a hazai gazdaság, de a kormány idei szigorítása is fékezte a külföldi munkaerő behozatalát.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 őszén egy kicsivel 100 ezer fő alatt volt a külföldi dolgozók száma Magyarországon, ami egy kicsit alatta marad a korábbi, múlt év végén-idén év elején tapasztalható csúcsnak.
Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezető-tulajdonosa a Portfolio megkeresésére kifejtette, hogy a munkaerő-behozatal folyamata nem állt meg, ugyanakkor valóban csökkent. Szerinte ennek legfőbb magyarázata az ipari termelés terén tapasztalható közel 5 százalékos visszaesés, amely a tavalyi év azonos időszakához képest figyelhető meg. Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója is megerősítette ezt az állítást, hozzátéve, hogy "a külföldi munkavállalók beáramlása drasztikusan csökkent".
Érdekes fejlemény, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete szerdán közzétett egy új kutatást a vendégmunkásokat foglalkoztató vállalatok helyzetéről. Az adatok alapján egy aprócska csökkenés figyelhető meg a külföldi munkaerő iránti keresletben: jelenleg a cégek 2,5%-a alkalmaz nem magyar dolgozókat, míg a következő évre ez az arány 2,4%-ra csökkenhet. Ez arra utal, hogy néhány vállalat fontolóra veszi a külföldi munkavállalók elbocsátását.
A kutatás során arra is fény derült, hogyan oszlanak meg a nem magyar munkavállalók a jelenlegi munkaerőpiacon a származási országuk alapján: több mint 70%-uk Európából származik, míg 26%-uk Ázsiából érkezett.
A különböző méretű vállalatok között jelentős eltérések figyelhetők meg abban, hogy mennyire nyitottak a külföldi munkavállalók foglalkoztatására. A nagyobb cégek esetében a munkavállalók több mint fele nem magyar állampolgár, míg a legkisebb és az eggyel nagyobb vállalkozásoknál ez az arány 10 százalék alatt marad. Különösen az exportorientált ipari cégek esetében figyelhető meg, hogy számottevő arányban alkalmaznak külföldi munkásokat.
A legtöbb cég azt mondja, a munkaerőhiány enyhítésére alkalmazza leginkább a külföldieket, a többség azt nyilatkozta, egyáltalán nem szempont számára a vendégmunkások esetlegesen alacsonyabb bérigénye.
