A japán kötvények iránti érdeklődés szinte minimálisra csökkent, ami súlyos következményekkel járhat.
A japán 40 éves államkötvény legutóbbi aukciója 14 éve nem látott alacsony kereslet mellett zajlott, amit a Shigeru Ishiba miniszterelnök esetleges lemondásáról szóló pletykák is súlyosbítottak. A keresletet jelző bid-to-cover ráta mindössze 2,127 volt, miközben a 10 éves kötvényhozamok újra elérték a 17 éves csúcsot (1,597%). A befektetők a friss japán-amerikai kereskedelmi megállapodás hatására inkább részvényekbe áramoltak, különösen az autóipari papírok emelkedtek nagyot.
A politikai bizonytalanság súlyosan rányomta bélyegét az aukcióra. A kormánykoalíció rosszul szerepelt a felsőházi választásokon, és bár Ishiba a megállapodásig a helyén maradt, a távozásáról szóló hírek zavarba ejtették a piacot. A rossz időzítés - az aukció szinte egy időben zajlott a lemondásáról szóló hírekkel - elriasztotta a nagyobb vásárlókat. Ishiba később tagadta, hogy bármiféle lemondási szándékról döntés született volna.
A keresletet hosszú távon számos strukturális tényező is gyengítheti.
A japán életbiztosítók és bankok csökkentik kitettségüket a hosszú lejáratú kötvényekben, részben a demográfiai változások, részben a BoJ kamatemelési törekvései miatt. A pénzügyminisztérium emiatt már csökkentette a szuperhosszú kötvények kibocsátását.
A kötvénypiac egyébként is nyomás alatt van: a választási eredmények után megnőtt a költségvetési lazítás esélye, miközben a kereskedelmi megállapodás és az inflációs kockázatok is növelik a hosszú hozamokat. A befektetők ma már nagyobb kompenzációt várnak a hosszú távú államadósságokért, figyelembe véve a globális trendeket, amelyekben egyre inkább elkerülik a hosszú végű papírokat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
