Alkotmánypuccsra hivatkozva fél Magyar Péter hatalomra jutásától Poko...
Pokol Béla volt alkotmánybíró véleménycikket publikált a kormánypárti Magyar Nemzeten, amelyben felvetette a különleges alkotmányi rend bevezetését "az alkotmánypuccs megelőzése céljából" - írta a 444. Pokol nem győzte hangsúlyozni, amit ír, az nem a Fidesz megbízásából készült, hanem saját ötlete, és le is szögezte a cikk elején, Magyar Péter és a Tisza Párt még mindig csak egyszemélyes vállalkozás, politikai blöff. Szerinte Magyar a 2026-os országgyűlési választáson nem is tud kormányváltást elérni, mert a Tisza Párt még be sem jelentette jelöltjeit a 106 egyéni választókerületben, és a Fidesznek egyébként is "55-60 százalékos győzelmeket elért képviselői vannak".
Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországot nem szabad elítélni, hiszen a Diákhitel egykori vezetője mögé sorakoztak azok a balliberális jogászok, akik korábban is alkotmánypuccsot kívántak végrehajtani. Most ismét felerősítették a kormányváltásra vonatkozó elképzeléseiket.
Pokol javaslata szerint indokolt lenne egy különleges alkotmányi rend bevezetése az alaptörvény kiegészítésével, hogy megelőzzék az alkotmánypuccs lehetőségét. A volt alkotmánybíró úgy véli, hogy a jövőbeli politikai kihívások miatt, különösen 2030 környékén, egy kormányváltás esélye megnőhet, és bizonyos baloldali jogászok komolyan fontolóra vehetik az alkotmánypuccs végrehajtását. Ennek érdekében Pokol egy Alkotmányvédelmi Tanács felállítását javasolja, amely ideiglenesen átvállalná a kormányzati hatalmat, amíg az Országgyűlés új kormányt nem választ. Szerinte ez a lépés szükséges ahhoz, hogy biztosítsák a jogi keretek stabilitását és a demokratikus folyamatok zavartalanságát.
Alkotmányvédelmi helyzet alakul ki, amennyiben az Országgyűlés egyszerű többséggel megválasztott kormánya olyan intézkedéseket hoz, amelyek az alaptörvény értelmében kizárólag az Országgyűlés minősített többségének jóváhagyásával lehetségesek. Ez történhet a kormány saját döntése alapján, vagy az Országgyűlés egyszerű többségének határozata nyomán is.
Szerinte "az alkotmányvédelmi helyzet fennállásának megállapítását a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, vagy a legfőbb ügyész kezdeményezheti, és bármelyikük kezdeményezésére az alaptörvény erejénél fogva megalakul az Alkotmányvédelmi Tanács". A kezdeményezés után a tanács tagjai haladéktalanul összeülnek, és többségi szavazattal döntenek az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetéséről.
