Amerika meglepetésszerűen belépett a színre: Washington a béke hírnökeként kíván fellépni a feszültségekkel teli térségben.

Az Egyesült Államok készséget mutatott arra, hogy vállalja az irányítást a tervezett közlekedési folyosó felett, amely Örményországot és Azerbajdzsánt köti össze. Ezzel a lépéssel a célja, hogy elősegítse a két kaukázusi ország között régóta elakadt diplomáciai tárgyalások előrehaladását – számolt be róla a Middle East Eye.

Tom Barrack, az Egyesült Államok törökországi nagykövete pénteki sajtótájékoztatóján tette közzé javaslatát. Noha Örményország és Azerbajdzsán márciusban egy békeegyezmény tervezetét fogadta el, Baku továbbra is ragaszkodik bizonyos feltételekhez, mielőtt hivatalosan is aláírná a megállapodást.

Az egyik központi kérdés a Zangezur-folyosó, amely Azerbajdzsánt összekötné Nahicseván exklávéjával, áthaladva az örmény területeken.

Örményország határozottan elveti a Zangezur-folyosó kifejezés használatát, mivel véleményük szerint ez irredenta jellegű asszociációkat ébreszt, és szuverén örmény területre vonatkozik. Ezzel szemben Azerbajdzsán kitart amellett, hogy a folyosó ne kerüljön teljes mértékben örmény felügyelet alá.

Több mint 32 kilométernyi útszakasz körüli viták zajlanak, és bár elsőre talán jelentéktelennek tűnhet, valójában ez a téma már egy évtizede foglalkoztatja a közvéleményt.

Barrack a New Yorkban megrendezett sajtótájékoztatón kifejtette: "Amerika azt üzeni: 'Rendben, vállaljuk. Kérjük, adjátok át nekünk a 32 kilométeres szakaszt, hosszú távú bérletért cserébe, és mindenki szabadon használhassa.'"

A nagyköveti nyilatkozat az első hivatalos megerősítése annak, hogy a Trump-adminisztráció felajánlotta a folyosó kezelését egy amerikai kereskedelmi üzemeltető által, amely semleges garanciát jelentene. A Carnegie Endowment jelentése szerint a terv egy korábbi európai uniós javaslaton alapul, amely szerint egy amerikai logisztikai cég kezelné és felügyelné az áruszállítást az útvonalon, átláthatóan megosztva az adatokat minden féllel. Törökország eközben csendben sürgeti Bakut a békeegyezmény aláírására, emlékeztetve az azerbajdzsáni tisztviselőket a változó regionális dinamikára. Egy regionális forrás szerint eredetileg Ankara javasolta, hogy egy mindkét fél által jóváhagyott magáncég kezelje a folyosót, de Örményország követelése, hogy a cég a nahicseváni oldalon is működjön, elfogadhatatlan volt Baku számára.

Törökország normalizációs folyamata Örményországgal szoros összefonódásban áll az azerbajdzsáni-örmény békefolyamat jövőbeli kilátásaival. A török hivatalnokok Örményországot kulcsfontosságú szereplőként kezelik a Középső Folyosó megvalósításában, amely egy közvetlen kapcsolatot teremtene Törökország és Közép-Ázsia között. Ezen kívül a török vállalatok is élénken érdeklődnek az örmény infrastrukturális projektek iránt, amelyek lehetőségeket kínálnak a gazdasági együttműködés bővítésére.