Az orosz medve fenyegető árnyékként közelít Ukrajnához és Moldovához, miközben a két ország az Európai Unió irányába igyekszik.

Amerikai támogatással alakítanak ki egy elrettentő zónát az oroszok ellen a Fekete-tenger térségében.

Az Európai Bizottság november 4-én elfogadta a "bővítési jelentést", amely a tíz tagjelölt ország uniós csatlakozásra való felkészültségét vizsgálja. A jelentésben szereplő országok között található Montenegró és Albánia, ahol jelentős előrelépések történtek a csatlakozási feltételek teljesítése terén. Ezzel szemben olyan országok is akadnak, mint Szerbia és Grúzia, amelyek demokráciahiányos helyzete miatt visszaléptek. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője azonban optimistán nyilatkozott, és megjegyezte, hogy több tagjelölt, köztük Ukrajna és a háborús fenyegetettséggel küzdő Moldova esetében is "reális célkitűzés" lehet a 2030-as csatlakozás.

A brüsszeli nyilatkozatok alapján Ukrajna és Moldova európai integrációjára "ambiciózus célkitűzés" vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a háborús viszonyok ellenére nincs kivétel: a két, csatlakozásra váró országnak ugyanazokat a követelményeket kell teljesítenie, mint a békeidőben csatlakozó államoknak.

Oroszország könyörtelen agresszív háborúja ellenére Ukrajna továbbra is szilárdan elkötelezett az uniós csatlakozás felé vezető úton, miután sikeresen lezárta az átvilágítási folyamatot, és előrelépést tett a kulcsfontosságú reformok terén

Az Európai Bizottság 2025-ös értékelése hangsúlyozza, hogy Ukrajna jelentős lépéseket tett a jogállamiság, a közigazgatás, valamint a demokratikus intézmények fejlesztése terén. A Bizottság pozitívan bírálta az ország által elfogadott ütemterveket és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét célzó cselekvési tervet is. Továbbá, a csatlakozási folyamatot elősegítő hat tematikus fejezet közül Ukrajna sikeresen teljesítette a jogállamiságról, alapvető jogokról és demokratikus berendezkedésről szóló első klaszterhez szükséges feltételeket.

A második fejezet, amely az áruk, a tőke, a szolgáltatások és az emberek szabad mozgásáról szól, szintén megnyitható, és a külkapcsolatokkal foglalkozó hatodik fejezet előkészítése is sikeresen zajlott. Ugyanakkor a versenyképesség, a fenntarthatóság, az erőforrások és a mezőgazdasági kohézió témáit érintő fejezet megnyitása még hátra van. A Bizottság Ukrajnával kapcsolatban kifejezte, hogy sürgősen szükséges felgyorsítani a már végrehajtott reformok ütemét, különös figyelmet szentelve a jogállamiság kérdéseinek.

A szakértők elismerő szavakkal illették Ukrajna elkötelezettségét az uniós értékek iránt, kiemelve, hogy az EU és Ukrajna kül- és biztonságpolitikája egyre inkább összhangban van. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a korrupcióval szembeni határozott fellépés, valamint az igazságügyi reform és a gazdasági stabilitás megteremtése továbbra is kiemelt fontosságú. A felkészülési folyamat során prioritást kell adni a közigazgatási reformnak, a közbeszerzések átláthatóságának növelésének, és a bírói függetlenség megerősítésének is.

Marta Kos bővítési biztos kiemelte, hogy a háborús helyzet ellenére Ukrajna a "legjobban teljesítő ország" a bővítési folyamatban. Michael Gahler, a kereszténydemokrata frakció tagja és Ukrajna állandó jelentéstevője, hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása nem csupán adományozás, hiszen a segítségért cserébe fontos előnyöket is nyerünk.

Az Európai Bizottság megállapítja, hogy Moldova jelentős előrelépést tett a csatlakozási folyamatban, miközben folyamatos hibrid fenyegetésekkel és az ország destabilizálására irányuló kísérletekkel kell szembenéznie. Az ország sikeresen befejezte az átvilágítási folyamatot, és elfogadta a jogállamisággal, közigazgatással és a demokratikus intézmények működésével kapcsolatos ütemtervét. Emellett a moldovaiak számára ugyanazok a tárgyalási fejezetek nyithatók meg, mint Ukrajna esetében. A moldovai kormány ezért optimistán tekint a jövőbe, remélve, hogy 2028 elejéig sikerül lezárniuk a csatlakozási tárgyalásokat.

Moldova helyzetét jelentősen bonyolítja a Moszkvához lojális transznisztriai területek sorsa. Marta Kos kifejezte meggyőződését, hogy a csatlakozási előkészületek a régióban is sikerrel zárulhatnak. Pozitív fejlemény, hogy az idei évtől már a moldovai köztévé is elérhető Transznisztriában, ráadásul az illegális határátkelőhelyek is megszűntek. Ha ezek a változások folytatódnak, a térség is részesülhet az Európai Unió által Moldovának nyújtott 1,9 milliárd eurós növekedési alap előnyeiből.

A bizottsági jelentés szerint Moldova jelentős előrelépéseket tett az igazságügyi reformok terén (megtörtént a bírósági átvilágítás és korrupcióellenes ügynökség működik az országban), stabilizálták a demokratikus intézményeket, és folytatódott a külpolitika összehangolása az uniós stratégiákkal. Ezzel párhuzamosan várat magára a mezőgazdaság reformja, az élelmiszer-biztonság garanciája és a közbeszerzésekre vonatkozó reform, de erősíteni kell az igazságszolgáltatás függetlenségét, illetve határozottabb fellépésre van szükség a korrupcióval szemben is.

Sven Mikser észt szociáldemokrata politikus, az EP állandó Moldova-ügyi jelentéstevője azt hangsúlyozta, mennyire pozitív üzenete volt az idei parlamenti választásoknak. Dacára a rendkívül erős orosz befolyásolási kísérleteknek, nyomásgyakorlásnak a moldovai állampolgárok határozottan elkötelezték magukat az EU mellett. Éppen ezért most az unió válaszára van szükség - például arra, hogy megnyissák az első három tárgyalási fejezetet.

Az Európai Bizottság egy ötfokozatú értékelési rendszert alkalmaz, amely alapján megítéli, hogy az egyes országok mennyire felelnek meg a csatlakozási követelményeknek. Ukrajna és Moldova az értékelés szerint a legtöbb területen 2-es vagy 3-as szintet mutatnak. Ez azt jelenti, hogy jogi alapjaik már rendelkezésre állnak a csatlakozáshoz, azonban az intézményi kapacitásaik még fejlesztésre szorulnak, és a végrehajtás terén is csak részleges előrelépést tapasztalunk.

Magyarország különféle okokkal indokolja Ukrajna uniós tagságának elutasítását. A magyar kormány többek között arra figyelmeztet, hogy Ukrajna csatlakozása révén a háború "átkerülhet" az EU területére, valamint arra is, hogy az ukrán állampolgárok hozzáférhetnek a magyar adófizetők pénzéhez. Fontos megjegyezni, hogy az Oroszország által kirobbantott háború befejezése előtt Ukrajna uniós csatlakozásáról még nem születtek konkrét döntések.

A Bizottság határozottan visszautasítja azt a feltételezést, miszerint a befagyasztott magyar forrásokat átirányítanák Ukrajnának. Legutóbb az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának ülésén Deutsch Tamás érdeklődött Pjotr Serafin költségvetési biztostól arról, hogy miért tervezi az EU a következő hétéves keretköltségvetésének 20 százalékát, azaz 400 milliárd eurót Ukrajnának juttatni. A biztos megdöbbent a kérdés hallatán, és hangsúlyozta, hogy a tervezetben valójában 100 milliárd euró szerepel, ami nem húsz, hanem mindössze öt százalékot jelent.

A Kárpátaljai magyar kisebbség helyzete is középpontba került Ukrajna uniós csatlakozásának kapcsán. E témában az Európai Bizottság alapos elemzést állított össze, amely rávilágít a kisebbségi jogok és identitás megőrzésének fontosságára a csatlakozási folyamat során.

A jelentés megállapítja, hogy Ukrajna 2023-ban bevezette a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt, majd ezt követően 2025 májusában elfogadta a Nemzeti Kisebbségek Jogainak Védelmét célzó Akciótervet. E terv kidolgozása során a nemzeti kisebbségek képviselőivel és nemzetközi partnerekkel folytatott konzultációk jelentős szerepet játszottak. A cselekvési terv megvalósítása pedig a nemzeti kisebbségek képviselőivel való szoros együttműködés keretében fog történni.

Korábban Marta Kos bővítési biztos azt hangsúlyozta, hogy találkozott a kárpátaljai magyar kisebbség képviselőivel, akik nem erősítették meg a magyar kormány, kisebbségvédelemre vonatkozó aggodalmait és bírálatait. Kos hozzátette, hogy a pozitív előrelépések ellenére az EU továbbra is figyelemmel kíséri a kisebbségek helyzetét Ukrajnában, ennek megfelelően tárgyalják az igazságszolgáltatásról és az alapvető jogokról szóló csatlakozási fejezeteket. A bővítési biztos szerint akkor várhatóak tényleges előrelépések az ukrán fél részéről, ha megindulnak a tényleges csatlakozási tárgyalások, ekkor ugyanis Ukrajnának a megfelelő fórumokon bizonyítania kell a kisebbségjogok biztosítását.

A magyar kormány ellenállása nem csupán Ukrajna csatlakozási tárgyalásait nehezíti meg, hanem Moldova sorsára is kihatással van. Az eredeti tervek szerint a két ország integrációs folyamata párhuzamosan zajlott volna, ám a jelenlegi helyzet miatt egyre gyakrabban merül fel az uniós fórumokon, hogy szükség lenne egy külön eljárásra. Marta Kos, az EU biztos, kifejezte, hogy ha a helyzet így folytatódik, akkor Moldova számára minden csatlakozási fejezet megnyílik. „Ez azért létfontosságú, hogy a folyamatban lévő reformok ne álljanak le” – tette hozzá. A javasolt megközelítés szerint a háborús fenyegetettség alatt élő országok „előre dolgozhatnak”, vagyis a csatlakozási fejezetek hivatalos megnyitása előtt elvégezhetik a szükséges reformokat. Így, mire a tárgyalások kezdetét veszik, már eleget tesznek a feltételeknek. Ezzel a módszerrel a csatlakozás folyamata összehangolt munkával felgyorsítható, ahogy Marta Kos is hangsúlyozta.

Orbán úr nélkül is.

Bár a magyar kormány többször is a kárpátaljai magyar közösség védelmére hivatkozva akadályozza Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit, Románia a moldovai románok érdekeinek képviseletében az uniós tagságot tartja a legfontosabb garanciának. A legutóbbi bizottsági jelentés nyilvánosságra hozatalát követően a román külügyminisztérium örömmel üdvözölte az Európai Bizottság támogatását, valamint azt a célt, hogy 2028-ra befejeződjenek a csatlakozási tárgyalások. Nicusor Dan, a román főváros polgármestere, a hároméves ütemtervet "nagyon reálisnak" minősítette, hangsúlyozva, hogy nem valószínű, hogy Ukrajna és Moldova csatlakozását külön tárgyalják. A román kormányfő szerint az eltérő ütemű tárgyalás "nagyon rossz jelzés lenne Ukrajna számára".