A kormány egy újabb ígérettel rukkolt elő a lakossági befektetők számára: vajon milyen mértékben javítja a tervezett adócsökkentés a befektetések hozamát?

2023 júliusától új szabályozás lép életbe, mely szerint a kamatjövedelmek után kötelező szociális hozzájárulási adót (szochót) fizetni.

A 2023. májusában életbe lépett kormányrendelet jelentős változást hozott a megtakarítások adózásában. E szerint a korábban alkalmazott 15%-os "kamatadó" (személyi jövedelemadó) mellett mostantól egy új, 13%-os szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli a megtakarítások egy részét. Ez az új adó a 2023. július 1-jét követően lekötött bankbetétekből, valamint az újonnan beszerzett értékpapírokból – például vállalati kötvényekből és befektetési jegyekből – származó jövedelemre vonatkozik.

Az adó az alábbi típusú befektetéseket érinti:

Az alábbi befektetési formák alapvetően mentesek a szociális hozzájárulási adó hatálya alól:

Az adó kiterjesztése gyakorlatilag megduplázta az érintett befektetések adóterheit: a kamatjövedelmet terhelő adó 15%-ról 28%-ra nőtt.

abban az esetben, ha 2023 júliusában vagy annál később kötötte le a bankbetétjét (vagy vásárolta értékpapírját) a befektető. A megnövelt adóterhelés átmenetinek indult, de 2024-ben az is eldőlt, hogy határozatlan időre fennmarad a megtakarításokat terhelő szocho.

A szociális hozzájárulási adó (szocho) elleni védekezés egyik módszere a tartós befektetési számla (TBSZ) volt, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a befektetők ideiglenesen elkerüljék ennek az adónak a hatályát. Ezeken a számlákon elhelyezett befektetések sokáig mentesültek a szocho alól. Azonban 2025-től ezt a kiskaput megszüntették, így mostantól a lejárat előtt felvett tartós befektetési számlákra is érvényes a szociális hozzájárulási adó.

A 2019. júniusát követően kibocsátott állampapírokból származó jövedelem a lakossági befektetők számára teljesen adómentes, tehát a nyereség után nem kell sem személyi jövedelemadót (SZJA), sem szociális hozzájárulási adót fizetniük. Kivételt képez azonban az idő előtti TBSZ/NYESZ felmondása, ami esetén adófizetési kötelezettség merülhet fel. Adót csak azokban az esetekben kell fizetni, ha a jövedelem forrása 2019 júniusa előtt kibocsátott állampapír, és a lakossági befektető ezt 2023 júniusa után vásárolta meg.

A szociális hozzájárulási adó mértékének meghatározása a nem tartós befektetési szerződések keretében kezelt bankbetétek, befektetési alapok és adóköteles kötvények esetén a legegyszerűbb folyamat. Itt a jövedelem, amely a befektetett tőke és a realizált nyereség közötti különbséget jelenti, 15%-os személyi jövedelemadóval, valamint további 13%-os szociális hozzájárulási adóval sújtandó. Ez azt jelenti, hogy ha például 100 forint a nyereségünk, akkor ebből összesen 28 forintot kell adóként befizetnünk a költségvetésbe.

Ez a 28%-os adókulcs csökkenhet 27%-ra, feltéve, hogy jövő évtől valóban 12%-ra csökken a szocho általános kulcsa.

Bonyolultabb a helyzet a megtakarítási célú életbiztosításoknál, illetve a TBSZ-en lévő befektetéseknél. Az egyszeri díjfizetésű befektetési életbiztosításoknál a szocho mértéke a szerződés kezdetétől számított 3 éven belül 13% (SZJA 15%), 3 és 5 év között 6,5% (SZJA 7,5%), végül 5 évet követően mindkét adónem nullára csökken.

A szociális hozzájárulási adó kulcsának általános csökkentésével a magasabb összesített adóterhelés 28%-ról 27%-ra mérséklődne, míg az alacsonyabb összesített adókulcs 14%-ról 13,5%-ra csökkenne.

A rendszeres díjfizetésű életbiztosítások esetében hosszabbak az időlimitek: az első 6 évben teljes adókulcs (13% szocho, 15% SZJA) terheli a nyereséget, 6-10 év között felére csökkennek az adókulcsok (6,5% szocho, 7,5% SZJA), majd 10 év után adómentessé válik a megtakarítás. A szocho-csökkentés a magasabb adókulcs esetében itt is 1 százalékpontos, a kisebb esetében 0,5 százalékpontos enyhülést eredményezne.

A tartós befektetési számla adózása hasonlóképpen működik, de nem teljesen azonos adókulcsokkal. Itt a gyűjtőév lejáratát követően 3 éven belüli feltörés esetén 15% az SZJA és 13% a szocho (összesen 28%), 3 és 5 év között az SZJA 10%-ra csökken, míg a szocho 8%-ra mérséklődik (összesen 18%), és 5 év után válik adómentessé a befektetés.

Mivel itt sem az SZJA, sem a szocho kulcsa nem felére csökken az első időlimit átlépésekor (ellentétben az életbiztosításokkal), ezért nem lehet egyértelműen megjósolni, hogy a kisebb adókulcsnál mit eredményezne a szocho kulcsának 13%-ról 12%-ra történő csökkentése, de feltehetően 0,5 vagy 1 százalékponttal enyhülne a terhelés. A nagyobb adókulcsnál pedig várhatóan 1 százalékponttal csökkenne az adóterhelés.

A hipotetikus szocho-csökkentés hozamra gyakorolt hatása nem különösebben nagy: például 1 millió forint kezdőtőke és 5%-os bruttó betéti kamat esetén 36 000 forintról 36 500 forintra nőne az egy év alatt elérhető nettó nyereség. Egy jóval szemrevalóbb, 20%-os (például befektetési alappal elért) bruttó hozam esetén pedig 144 ezer forintról 146 ezer forintra, azaz szerény 2 ezer forinttal nőne a befektető nettó nyeresége egymillió forintra vetítve. A szocho-csökkentés fő nyertesei tehát nem a lakossági befektetők, sokkal inkább a munkáltatók lehetnek, ők azok, akik a kifizetett béreket terhelő járulékokon a legnagyobb összegeket spórolhatják meg egy ilyen jellegű adóenyhítéssel.

A címlapkép egy figyelemfelkeltő illusztrációt nyújt. A kép forrása: Getty Images.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. A pontos jogi tájékoztatás érdekében kérjük, hogy mindig konzultálj egy szakértővel.