Demeter Szilárd bejelentette, hogy elhagyja a Közgyűjteményi Központ vezetői posztját - olvasható a Librarius.hu híreiben.
Demeter Szilárd távozása jelentős fordulópontot jelent a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ életében. Az intézmény jövője most új kihívásokkal és lehetőségekkel néz szembe, amelyeket érdemes alaposan mérlegelni. Az új vezetésnek lehetősége nyílik arra, hogy friss szemléletet és innovatív megoldásokat hozzon a múzeumi szférába, miközben megőrzi a hagyományokat és a kulturális örökséget. A múzeum nem csupán a múlt őrzője, hanem a jövő formálója is lehet, ha sikerül olyan programokat és kezdeményezéseket indítani, amelyek bevonják a közönséget és erősítik a kulturális párbeszédet. A következő időszak kulcsfontosságú lesz a központ fejlődése szempontjából, hiszen a változások lehetőséget adnak arra, hogy új irányokat találjanak a múzeum funkciójának bővítésére és a látogatók élményének gazdagítására.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) irányítója másfél év szolgálat után távozik hivatalából, hogy a kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztosként folytassa pályafutását. A kormány szerdai határozata értelmében Demeter utódja Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója lesz. Az új vezető feladatai közé tartozik a közgyűjteményi intézmények decentralizálásának finomítása, valamint a szakmai autonómia helyreállítása.
Zsigmond Gábor: Friss irányvonal a Közgyűjteményi Központ vezetésében A Közgyűjteményi Központ élén Zsigmond Gábor új megközelítéseket hoz, amelyek célja a kulturális örökség és tudásanyag minél szélesebb körű elérhetősége. Innovatív stratégiái révén a közgyűjtemények modernizálását és a digitális transzformáció előmozdítását tűzte ki célul, hogy a látogatók számára még vonzóbbá és interaktívabbá tegye a múzeumokat és könyvtárakat. Zsigmond Gábor vezetői stílusa és elkötelezettsége biztos alapot nyújt a közgyűjtemények jövőbeli fejlődéséhez, miközben a közönség bevonása és a közösségi kapcsolatok erősítése is középpontba kerül.
Zsigmond Gábor kinevezésével új korszak kezdődik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ életében. Bár Zsigmond korábbi pozícióját is megtartja, a közgyűjteményi központ élére való kinevezése új kihívások elé állítja őt.
A központ alá tartozó intézmények, például a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár, számára az egyik leglényegesebb cél a szakmai autonómiájuk helyreállítása.
Bár a központosítás következtében az intézmények önállósága csorbát szenvedett, Zsigmond célkitűzése, hogy fokozatosan visszaadja számukra a szükséges szakmai szabadságot. Az autonómia helyreállítása nem fog egyik napról a másikra megtörténni, mivel az intézmények korábbi jogi és gazdasági kereteit megszüntették. Zsigmond Gábor azonban a finom decentralizációra összpontosít, amelynek célja a hatékony működés megőrzése mellett az intézmények megerősített szakmai önállóságának biztosítása.
A központosítás problémái: megszorítások és konfliktusok
Demeter Szilárd távozása nem lepte meg a szakmát, hiszen már régóta sejteni lehetett, hogy a háttérben több komoly feszültség húzódik. Az egyik legfőbb ok a központosítás hatásai voltak, amelyek jelentős működési zűrzavart okoztak a közgyűjteményi intézmények életében.
A vezetők nem rendelkeztek a szükséges gazdálkodási és munkáltatói jogokkal, és a központi adminisztrációból származó válaszok gyakran késlekedtek. Az intézmények beszerzései leálltak, és az alacsony bérhelyzet miatt tömeges elvándorlás is tapasztalható volt.
A legszembetűnőbb ellentét a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ és az Országos Széchényi Könyvtár között bontakozott ki, amikor Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója, egy hónapra felfüggesztésre került. A nézeteltérés gyökerei a könyvtárban tapasztalt penészproblémákra és csótányfertőzésre vezethetők vissza, amelyek miatt Rózsa Dávid többször is hangot adott elégedetlenségének, ám a központ lassan reagált a helyzetre. Az ilyen jellegű gondok nem csupán itt jelentkeztek, hanem más intézményeknél is, amelyek szintén a központosított rendszer működésének hiányosságaitól szenvedtek.
Demeter Szilárd távozása: a kormány döntése
A helyzet tarthatatlanná vált, és a Közgyűjteményi Központ alá tartozó intézmények vezetői már régóta átalakítást és Demeter Szilárd távozását szerették volna elérni. A miniszterelnöki biztosként való kinevezésével végül ez a változás megtörtént, és a kormány egy új irányt szabott a közgyűjteményi intézmények számára. A kormány döntése azt is jelzi, hogy a jövőben a központosítással járó problémák megszüntetése és a helyi szakmai autonómia visszaállítása kerül a fókuszba.
Mire számíthatunk a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjában?
Zsigmond Gábor kinevezése egy új lehetőséget jelenthet a közgyűjteményi intézmények számára, hogy újra szabadabban végezhetik el a munkájukat, és visszanyerjék a szakmai önállóságukat. A közgyűjteményi központ átalakítása hosszú távú folyamat lesz, de a cél egy rugalmasabb, hatékonyabb és központosítástól mentesebb működés kialakítása.
A következő hónapok és évek döntő szerepet fognak játszani abban, hogy vajon Zsigmond Gábor és csapata képes-e megvalósítani a kitűzött célokat, és valódi átalakulást elérni a magyar kulturális intézmények működésében.
