"Optimistán kell hozzáállnunk a dolgokhoz."

Vészesen közeleg a végzetes november 28-i határidő, amikor Románia kockáztatja, hogy 230 millió eurót veszítsen az országos helyreállítási tervből, a PNRR-ből, és egyelőre semmi sem változik a bírák nyugdíjáról szóló törvény jóváhagyásának frontján.

A közvélemény döbbenten figyeli az eseményeket. Egy volt bíró kijelentette, hogy a havi 10 000 eurós nyugdíja nem tűnik számára kiemelkedő összegnek, miközben Romániában az átlagnyugdíj csupán 500 euróra rúg. Emellett a 48 évesen történő nyugdíjba vonulás lehetősége a bírák számára nem csupán a nyugdíjat jelenti, hanem a korábban felhalmozott jövedelmeket, valamint a bónuszokkal és jutalmakkal gazdagított fizetéseket is, ami akár több tízezer euróra is rúghat.

Az alkotmánybíróság (CCR) az igazságszolgáltatás függetlenségét az állam "szuverenitásának" szerves részének tekinti. Ennek keretében meghatározza a bírósági fizetéseket és nyugdíjakat, valamint a nyugdíjkorhatárt, noha ezek a kérdések nem tartoznak szorosan az alkotmány által kijelölt hatáskörébe. Amennyiben a törvényhozó és a végrehajtó hatalom eltérő döntéseket hoz, mint az igazságszolgáltatás, a CCR közbelép, és megakadályozza a szóban forgó döntést.

Bolojan nem folytat megbeszéléseket a bírákkal, míg Grindeanu egy sokszínű csapat létrehozását javasolja, amelyben – úgy tűnik – a piaci tárgyalásokhoz hasonló módon lehet majd alkudozni.

A Bolojan-kormány előtt álló kihívások kezelése érdekében számos lehetőség kínálkozik, amelyek figyelembe veszik a belső és külső környezetet, amely súlyosan befolyásolja Romániát. A kormány eddigi intézkedései, amelyek vehemens tüntetéseket váltottak ki, politikai instabilitást generáltak, így a helyzet rendezésére sürgős lépések szükségesek. Elsősorban, a kormány számára kulcsfontosságú lehetne a párbeszéd és a kommunikáció erősítése a társadalom különböző rétegeivel. A civil szervezetekkel, szakszervezetekkel és a politikai ellenzékkel folytatott konstruktív diskurzus segíthetne a feszültségek enyhítésében, valamint a közvélemény támogatásának megszerzésében. Másodsorban, a kormány reformprogramjának átértékelése és a társadalmi igényekhez való igazítása elengedhetetlen. A gazdasági intézkedések és a szociális politikák kiigazítása, amelyek valóban a lakosság érdekeit szolgálják, hozzájárulhat a politikai stabilitás helyreállításához. Harmadik lehetőségként, a nemzetközi partnerekkel való együttműködés erősítése is fontos szerepet játszhat. Románia számára kiemelkedő lehetőség, hogy uniós forrásokat vonjon be a gazdasági fejlesztésekhez, ezzel is erősítve a stabilitást és a bizalmat a kormány irányába. A kormány eddigi mérlege, amely hat felelősségvállalást, öt sikertelen bizalmatlansági indítványt és két elutasított egyszerű indítványt tartalmaz, azt mutatja, hogy a politikai helyzet rendkívül törékeny. A hatékony kormányzás érdekében sürgős és átgondolt intézkedések szükségesek, amelyek nemcsak a belső feszültségeket oldják, hanem a külső tényezőkkel való kapcsolatok javítására is irányulnak.

Elemzők véleménye alapján hosszú távú megoldást kínálna az alkotmány módosítása, amely csökkentené a CRR hatáskörét azokra az alapvető okokra, amelyek miatt ezt a testületet létrehozták. Ezen módosítás célja, hogy lehetővé tegye a normatív aktusok alkotmányellenességének megállapítását, anélkül, hogy a CCR működéséről szóló törvényben foglalt egyéb hatásköröket érintené.

A jogszabály, amely lehetővé tette az Alkotmánybíróság számára, hogy túlzott hatáskörökre tegyen szert, a bírák pedig olyan juttatásokhoz jutottak, amelyek a közvélemény felháborodását keltik, szintén a politikai elit támogatásával valósult meg. Ez az elit „békés” viszonyt kívánt kialakítani a bírói testülettel, miközben a közpénzeket megcsapoló politikai kapcsolatrendszert erősítette.

Az Alkotmánybíróság nemrégiben nyilvánosságra hozta a bírák nyugdíjtörvényével kapcsolatos elutasító döntésének indoklását. Az indoklás azonban nem tűnik meggyőzőnek, és nem támasztja alá kellőképpen a törvény elvetését. Ezen kívül négy alkotmánybíró különvéleménye is napvilágot látott, amely további szempontokat vet fel a kérdésben.

Asztalos Csaba Ferencz, Dacian Cosmin Dragoș, Laura-Iuliana Scântei, Prof.dr. Elena-Simina Tănăsescu szerint az Alkotmánybíróság a szavazatok többségével csak az Alkotmány 133. cikkelyének (1) bekezdése megsértésére vonatkozó kritikát hagyta helyben. Ezért ezt a különvéleményt csak erre a megoldásra vonatkozóan fogalmazzák meg.

A négy bíró álláspontja a következő: az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság véleménye kikérésének elmulasztása az igazságszolgáltatás területét érintő költségvetési normatív aktusokkal kapcsolatban nem ellentétes az Alkotmánnyal. Ezért a kormánynak nem volt kötelessége kikérni a Legfelsőbb Bíróság véleményét.

A négy bíró véleménye alapján a kormánynak jogi felhatalmazása volt arra, hogy a szolgálati nyugdíjakra vonatkozó egyes normatív aktusok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényért a parlament előtt felelősséget vállaljon, még akkor is, ha a Legfelsőbb Bíróság tanácsadó véleményét még nem tette közzé.

Összegzésképpen megállapítható, hogy a négy bíró sikeresen megkérdőjelezte a többi öt alkotmánybíró érvelését és logikai felépítését, akik elutasították a kormány által vállalt felelősséggel készült törvényt. Ezt azzal indokolták, hogy az öt bíró által felhozott külső indokok nem rendelkeznek kellő megalapozottsággal.

Nicuşor Dan államfő úgy véli, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjáról folytatott koalíciós tárgyalások egyre közelebb kerülnek a megállapodáshoz. Pénteken, egy újságírói kérdésre reagálva kifejtette, hogy a rendelkezésére álló információk alapján a koalíció tagjai hamarosan közös nevezőre jutnak. Azt is hozzátette, hogy a jövő héten várhatóan találkozik a pártvezetőkkel, hogy több aktuális témát átbeszéljenek, valamint elkezdjék a 2026-os költségvetésről szóló megbeszéléseket.

Az újságírók aggodalmára, miszerint Románia pénzügyi veszteségeket szenvedhet el, ha nem valósítja meg az országos helyreállítási tervben rögzített célokat, az államfő válasza az volt, hogy „optimistán kell tekintenünk a helyzetre”. Úgy véli, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjrendszerének reformját november 28-ig sikeresen elfogadtathatják, mivel „még elegendő idő áll rendelkezésünkre”...