Dibusz Dénes: A világbajnokságig nem tervezem a visszavonulást | M4 Sport A neves kapus, Dibusz Dénes határozottan kijelentette, hogy a világbajnokságig mindenképpen folytatni kívánja pályafutását, és nem áll szándékában visszavonulni. A sportág iránti e

Az MLSZ TV stábjának köszönhetően betekintést nyerhetünk Dibusz Dénes napjába. A Ferencváros válogatott kapusa az interjú során elárulta, kinek köszönheti a legtöbbet, illetve, hogy miért olyan ismertek a Dibuszok.

Dibusz Dénes először a Sellyén eltöltött gyerekkoráról osztotta meg emlékeit.

"A labdán kívül nem nagyon érdekelt más, igaz, vidéki gyerekként nem is nagyon volt más lehetőségem a szórakozásra. A cég, amelynél apukám dolgozott közgazdászként, mindig is támogatta a helyi sportot, volt, hogy ő volt a klub elnöke, ezért kiskoromtól kezdve jártam a Sellye mérkőzéseire. Egyesületi szinten hétéves koromban kezdtem a Pécsi Mecsek Góliátban. Onnantól, hogy megkaptam az első kapuskesztyűmet, nem volt kérdés, milyen poszton játszom majd."

Ahogy megosztotta velem, édesapja és nagyapja szívében mindig is ott élt a Ferencváros szelleme, és a 90-es évek közepére már őt is elragadta a csapat varázsa.

"Egyszer egy Siófok-Fradi mérkőzéssel leptek meg. Emlékszem, jó nagy eső volt, kaptam néhány relikviát, sokáig őriztem ezeket. A Ferencváros is nyert, így maradandó élmény volt. Akkoriban Szeiler Józsi volt a Fradi kapusa, neki öltöztem be az egyik ovis farsangon, még kép is van róla."

Ezt követően a PMFC-nél eltöltött időszakáról osztotta meg élményeit: különösen emlékezetes számára, hogy a csapat Dibusszal a keretében vívta ki a feljutást az NB II-ből, és 2011-ben már az élvonalban is debütálhatott.

A 34 éves Dibusz szerint egyre több labdarúgó van, aki egyetemet végez, ez alól ő sem kivétel, Pécsen végzett kereskedelem és marketing szakon.

"Tökéletesen alakultak a dolgok, hiszen decemberben végeztem a záróvizsgáimmal, majd 2014 januárjában csatlakoztam a Fradi csapatához."

A játékhoz való hozzáállásáról kifejtette, hogy a kihívásokkal teli helyzetek nem gátolják őt, hanem éppen ellenkezőleg, inspirálóan hatnak rá.

"Az utóbbi évek során sikerült bizonyítanom, hogy a legnagyobb kihívásokkal járó mérkőzéseken is megállom a helyem. Tizenegy éve a Fradi kapujában állni valóban nagy felelősséget jelent, és kevesen mondhatják el magukról, hogy ezt megélték. Eleinte engem is sokan aggályos szemmel figyeltek, de szerencsére az én utam kedvezően alakult."

Az interjú végén elmondta, nincs olyan távol a világbajnokság, így addig biztosan nem vonul vissza.