Különleges fibulák és ritkán előforduló kardok a vaskori temetkezési helyszínről

A vizsgált régió legmagasabb pontján található temetkezési terület területe körülbelül 650 m², amely egy klasszikus nekropolisz formáját öltötte. A sírkert négyszögletes alakzatát mély árok öleli körbe, amely határozottan elkülöníti a területet. A több mint 100 sír közül a legtöbb a temető északi és déli szektorában helyezkedik el, tükrözve a régió temetkezési szokásait és történelmét.

Méretét és elrendezését tekintve a nekropolisz hasonló a Champagne, a Párizsi-medence és Burgundia ismert vaskori temetkezési helyeihez. A talaj savassága miatt azonban csontvázak nem őrződtek meg, így antropológiai vizsgálatok nem végezhetők.

Különleges, hamvasztásos temetési rituálé és az azt kísérő tárgyak egyedi élményt nyújtanak. Az eljárás során a tiszteletadás és a megemlékezés egyesül, lehetővé téve, hogy a szeretett személy emlékét egyedülálló módon őrizzük meg. A kísérőtárgyak, mint például személyre szabott díszek vagy emlékek, tovább gazdagítják a búcsúzást, és segítenek kifejezni az érzelmeket, amelyek a gyászolók szívében élnek. Ez a megközelítés lehetőséget ad arra, hogy a végső búcsú ne csupán egy esemény legyen, hanem egy szívből jövő, személyre szabott élmény.

A sírkert egyik legmeghatározóbb és legérdekesebb része egy különleges hamvasztásos temetés, amelyhez egy apró, értékes váza társul. Ez a váza egyedi, váltakozó színű sávokkal és dombornyomott mintákkal van ékesítve, ami igazán figyelemfelkeltővé teszi.

A temetkezések során előkerült fémékszerek számos érdekességet tartogatnak, hiszen ezek a sírok közel felében fellelhetők, főként karkötő formájában. Az ékszerek között találunk egyszerű, tekercselt rézötvözetből készült darabokat, de akadnak közöttük olyanok is, amelyek bonyolultabb, díszített kivitelezésükkel tűnnek ki. A legtöbb ékszer zárt vagy rejtett kapoccsal rendelkezik, ami a korabeli mesterségbeli tudásról árulkodik. Különösen figyelemre méltó egy sír, amely egy pár, kör alakú motívumokkal (ocelli) és hosszú ívekkel gazdagon díszített karkötőt rejtett, mely valószínűleg a viselője társadalmi státuszát is tükrözi.

Összesen 18 fibula került azonosításra, amelyek rézötvözetből vagy vasból készültek. A terepről való elszállítás során néhány darab megsérült, de a bécsi CREAM labor sikeresen stabilizálta és rekonstruálta őket. Az egyik fibula különlegessége, hogy ocelli díszíti, ami hasonlóságot mutat a karkötők díszítésével.

A legkülönlegesebb darab a díszített koronggal ellátott fibula, amelyet kabokon, ezüstlevél és dombormotívumok díszítenek. Ezt a Kr. e. 4. század végére vagy a Kr. e. 3. század elejére datálják.

Egy különleges példaként említhetjük a 781. sírból előkerült vasfibulát, amely tipológiai szempontból a Kr. e. 4. század harmadik negyedére datálható. Ez a tárgy a rugóval, a diszkrét módon kiemelkedő ívével és a fején található, aviform dudorral büszkélkedik, amely nem kapcsolódik az ívhez.

Kardok a sírok mélyéből: fegyverek és rangjelölések titkai A temetők csendjében, ahol az idő megállt, rejtett kincsek várnak felfedezésre: fegyverek, amelyek valaha hősi tettek tanúi voltak, és rangjelzések, amelyek a múlt dicsőségét hirdetik. Ezek a kardok nem csupán fém és penge, hanem történetek, emlékek és hagyományok hordozói, amelyek a harcok és a bátorság szellemiségét idézik fel. Minden egyes darab egy-egy életút lenyomata, amely a történelem sötét és fényes pillanatait egyaránt megörökíti. A sírokból előkerülő fegyverek és azok rangjelzései nem csupán az erőszak eszközei, hanem a hősök és vezérek öröksége, akik valaha a csaták élén álltak. A múlt e titkos tárgyai izgalmas utazásra hívnak, hogy felfedezzük, mit mesélnek nekünk a régmúlt harcairól és az emberi lélek bátorságáról.

Két temetkezésből (782. és 990. sír) oxidálódott üledékben fennakadt fémtárgyakat emeltek ki. A stabilizáció során két kard is előkerült, mindkettő hüvelyben maradt.

A 782. sírban felfedezett kard a nekropolisz leglenyűgözőbb kincse. A kard hüvelyét gazdag tekercs- és ocellodíszítés ékesíti, melyek mellett számos kabokon is megtalálható, köztük horogkeresztes mintázatú üvegpaszták, amelyek még inkább fokozzák a tárgy különlegességét.

A kard egy masszív vasból készült remekmű, amelynek rövid pengéje elegáns antennás markolattal van ellátva. A pengén végzett röntgenvizsgálat során kör- és félhold formájú díszítések bukkantak fel, melyek a Kr. e. 4. század elejére vezetik vissza a készítés időpontját.

A 990. sír kardja diszkrét eleganciájával tűnik ki, megjelenése visszafogottabb, mint más hasonló tárgyaké. Hüvelyét csupán egy pár ocelli díszíti, és a derékszíjon való viseléshez szükséges felfüggesztő gyűrűk is helyet kaptak rajta. A hüvely hátsó részén fellelhető szövetfoszlányok a halott öltözetére vagy akár a halotti lepelre is utalhatnak, ezzel gazdagítva a sír rejtélyeit. A kard típusa és mérete alapján a Kr. e. 4. századra tehető, ami a korabeli fegyverkezés fejlődésének izgalmas pillanataira világít rá.