Meglepetést okozott a jegybank legfrissebb határozata: a kamatok változatlanok maradtak. Milyen hatással lesz ez a pénzügyeinkre?
Az MNB sokkoló lépése: változatlanul hagyta a 6,50%-os alapkamatot! Mit jelent ez a te hiteledre, megtakarításaidra és a boltban költött pénzedre? Infláció, szankciók, gazdasági bizonytalanság - kattints, és tudd meg, hogyan érint téged a jegybank döntése!
A kamatfolyosó két széle változatlanul maradt: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalékos szinten stagnál, míg az egynapos (O/N) hitel kamata szintén 7,50 százalékon állapodott meg.
A testület az előző, júliusi ülésén nem módosította a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosót, valamint az egynapos (O/N) hitelkamatot sem. Érdekesség, hogy legutóbb tavaly szeptemberben történt változás a jegybanki alapkamat terén, amikor is 25 bázisponttal csökkentették azt.
A kedden közzétett közleményben hangsúlyozták, hogy az MNB elsődleges feladata az árstabilitás megteremtése és megőrzése. Emellett a pénzügyi stabilitás fenntartásának támogatása, valamint a kormány gazdasági és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseinek segítése is fontos célkitűzésük, mindezt az árstabilitás veszélyeztetése nélkül kívánják megvalósítani.
A tartós kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is egy ingatag világgazdasági környezetet teremtenek. Július végén az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrejött kereskedelmi egyezmény valamelyest csökkentette a bizonytalanságot, azonban a Kína és az Egyesült Államok közötti tárgyalások határideje újabb 90 nappal meghosszabbodott. A globális növekedési kilátások azonban némileg kedvezőbb irányt vettek. Az Európai Unióban bevezetett, valamint az Egyesült Államokban elfogadott költségvetési ösztönzők segíthetnek a jövő évi növekedés fellendítésében. Mindeközben a vámok inflációs várakozásokat gerjesztő hatása, a világpiaci élelmiszerárak folyamatos emelkedése és a piaci szolgáltatások erős árdinamikája továbbra is komoly felfelé mutató kockázatokat jelentenek a globális infláció szempontjából. Az energiaárak azonban az előző kamatdöntés óta kissé csökkentek – állapították meg.
A szakértők elemzése szerint a pénzügyi piacok új irányvonalat mutatnak: a Federal Reserve (Fed) várható kamatpolitikája lefelé módosult, és az év hátralévő részében legalább két, 25 bázispontos kamatcsökkentés valószínű. Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank is egy hasonló, 25 bázispontos csökkentést valószínűsít. Az utóbbi hónapok során a közép-európai jegybankok közül a cseh és a román jegybank döntései nem hoztak változást a kamatkondíciók terén.
A hazai gazdasági helyzet 2025 második negyedévében is mérsékelt maradt, ami a 0,1%-os GDP-növekedésben is tükröződik, összhangban a júniusi Inflációs jelentés előrejelzéseivel. A bruttó hazai termék alakulását főként a szolgáltatások támogatták, míg az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye visszafogottabb volt. A lakossági fogyasztás folyamatosan növekszik, azonban a beruházások továbbra is tartós csökkenést mutatnak. Emellett a globális piaci környezet bizonytalansága általánosan csökkenti az ipari termékek exportját. A munkanélküliség továbbra is alacsony szinten áll, de a bérek növekedésének üteme májusban lassulni kezdett.
Ugyanakkor a jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés élénkülését. Az előrejelzési horizonton az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések egyaránt hozzájárulnak a fogyasztás erős dinamikájához. Az európai konjunktúra javulásával és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházásainak felfutó termelésével az export gyorsabb bővülése várható a tanács szerint.
2025 júliusában az infláció 4,3 százalékra csökkent, a maginfláció 4,0 százalékra mérséklődött. A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírtak, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős vállalati átárazások figyelhetők meg. A lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten tartózkodnak, a rövid távú vállalati árvárakozások mérséklődése lassult júliusban - állapították meg.
Előrejelzéseik alapján a következő hónapok során az infláció továbbra is a megengedett tartományon kívül marad. Az előrejelzések szerint 2026 elején várhatóan tartósan a toleranciasávba csökkenhet, míg 2027 elejére elérheti a 3%-os inflációs célt. A dinamikus fogyasztás, a változékony nyersanyagárak és az erős bérnövekedés mellett a szigorú monetáris politikai intézkedések révén lehetne hosszú távon biztosítani az árak stabilitását.
A folyó fizetési mérleg júniusi állapota 67 millió eurós hiányt mutatott, melyhez különböző átmeneti egyenlegcsökkentő tényezők is hozzájárultak. A belső kereslet élénkülésével párhuzamosan várható, hogy 2025-ben a folyó fizetési mérleg többlete átmenetileg csökkenni fog. Azonban a következő év elejétől kezdve, a külső kereslet növekedésével és az új beruházások termelésének beindulásával a helyzet fokozatosan javulni fog.
A költségvetési hiány 2025-ben várhatóan tovább csökkenhet az előző évekhez viszonyítva, mivel az állami kamatkiadások fokozatosan mérséklődnek. A nyár folyamán bejelentett kormányzati intézkedések a következő évben, 2025-ben, valószínűleg mérsékelt hatással lesznek a költségvetésre, de 2026-tól már emelkedhet a hiányt növelő hatásuk. Az államadósság csökkenése 2025-ben nehezen valósulhat meg a várt pénzforgalmi hiány magasabb szintje és a gazdasági növekedés visszafogottsága miatt. A tanács szerint a hiány folyamatos csökkentésével a prognózis végére összességében csökkenhet a GDP-arányos adósságráta.
A jelenlegi gazdasági helyzetben a jegybank kulcsszerepet játszik az árak stabilitásának megteremtésében és a pénzügyi piacok megbízhatóságának fenntartásában. Ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdasági szereplők fokozott óvatossága csökkenjen, lehetővé téve ezzel a fenntartható gazdasági növekedés kibontakozását. A szigorú monetáris politika keretein belül a pozitív reálkamat biztosítása segíti elő a pénzügyi stabilitás megőrzését, valamint az inflációs várakozások jegybanki célokkal összhangban történő megerősítését, ami végső soron az inflációs célok tartós eléréséhez vezet - emeli ki a monetáris tanács.
