Egy 33 országot érintő kutatás alapján úgy tűnik, hogy a tavalyinál kedvezőbb év vár ránk, azonban a hangulatunk nem éppen derűlátó.

Az Ipsos legfrissebb felmérése alapján a válaszadók csupán 27%-a reméli, hogy az orosz-ukrán háború lezárul 2025-re, míg a közel-keleti konfliktus megoldására mindössze 22% számít ugyanezen időtávon.

Az új évben majd jobb lesz - így lehetne összefoglalni az Ipsos 33 országban végzett közvélemény-kutatását azzal kapcsolatban, mit várnak az emberek a 2025-ös évtől. Igaz, a jobb nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban optimisták lennénk a világ, illetve a saját országuk jövőjével kapcsolatban. 2024-re sikerült elérni a pandémia előtti szintet, és már "csak" az emberek 65 százaléka értékeli úgy, hogy rossz éve volt az országának, fele pedig úgy, hogy személyesen neki vagy a családjának - írja összefoglalójában a hvg.hu.

A gazdasággal kapcsolatban különösen borúlátóak a magyarok, még a régiónk többi országában élőkhöz képest is.

Romániában és Lengyelországban – a globális tendenciák tükrében – a lakosság körülbelül fele optimistán tekint a jövőbe, míg Magyarországon csupán a válaszadók 35 százaléka osztja ezt a pozitív felfogást. A helyzetet árnyalja, hogy a térségben megkérdezettek körülbelül 80 százaléka úgy véli, hogy az új év során az árak növekedése gyorsabb ütemű lesz, mint a bérek emelkedése. Emellett várakozásaik szerint több adót kell majd fizetni, magasabb inflációra és növekvő munkanélküliségre is számíthatunk.

Az Ipsos legfrissebb felmérése alapján a megkérdezettek cseppet sem optimisták a környezeti jövőt illetően. Az emberek 80%-a a globális átlaghőmérséklet emelkedésére számít, míg szoros versenyben, de kicsit alacsonyabb arányban, a válaszadók többsége azt is előrejelzi, hogy az extrém időjárás következtében bekövetkező katasztrófák egyre gyakoribbá válnak.

Nagyjából minden második megkérdezett számít csak arra, hogy a kormánya lépéseket tesz ezért, szigorú törvényekkel szabályozva a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. Magyarországon ez az arány 40 százalék, Romániában és Lengyelországban pedig valamelyest még kevesebb.

A társadalommal kapcsolatban a magyarok igencsak pesszimisták, de a többi ország várakozása sem túl rózsás.

Azt, hogy a nők azonos munkáért azonos fizetést fognak kapni, a világon az emberek fele, nálunk a válaszadók 27 százaléka várja, amivel a felmérésben szereplő összes ország közül a legborúlátóbb jóslatot produkáltuk.

Míg globálisan a népesség egyharmada optimistán tekint a kölcsönös tolerancia növekedésére, Magyarországon csupán a lakosság 15%-a hisz ebben. Érdekes módon, a franciák, belga és holland polgárok körében még ennél is alacsonyabb a bizalom ezen a téren.

Globálisan a népesség körülbelül kétharmada arra számít, hogy a migrációs nyomás fokozódni fog. A mi régiónk különösen érintett ebben a kérdésben: Romániában, Lengyelországban és Németországban a válaszadók több mint 70 százaléka osztja ezt a véleményt. Magyarország esetében, a hosszú évek óta tartó migrációval kapcsolatos félelmek ellenére, csupán 46 százaléknyian hisznek ebben. Érdekes módon a válaszadók kétharmada a lakosság csökkenésére számít az országban.

A háborúkkal kapcsolatos aggodalmak különösen erőteljesek. A válaszadók közel fele úgy véli, hogy a világ bármely pontján valószínű, hogy nukleáris fegyverek bevetésére kerülhet sor. Az orosz-ukrán konfliktus befejezésére mindössze 27 százalék számít 2025-ig, míg a közel-keleti feszültségek enyhülését csupán 22 százalék látja valószínűnek ebben az időkeretben. Ezzel szemben sokan optimistábbak más területeken: 40 százalék reméli, hogy idén felfedezik a rák ellenszerét, és 34 százalék hisz abban, hogy élet nyomaira bukkannak egy másik bolygón.