Egy évszázad elteltével ismét magyar filmpremierre kerül sor a Kolozsvári Magyar Operában.

Történelmi esemény zajlott a Kolozsvári Magyar Operában: a sétatéri épület ismét filmpremiernek adott otthont, ami különleges jelentőséggel bír, hiszen utoljára több mint egy évszázaddal ezelőtt rendeztek itt magyar film ősbemutatót. Szép Gyula operaigazgató kiemelte, hogy 105 évvel ezelőtt a Janovics Jenő által vezetett filmgyár utolsó műve volt látható a színpadon. Most, a közönség ismét összegyűlt, hogy részt vegyen egy újabb magyar filmpremieren, ebben a színházban, amely a város kulturális örökségének fontos része, hiszen innen indultak el Kertész Mihály és Korda Sándor is, akik a magyar filmművészet jeles alakjaivá váltak.

Az opera nagytermében Káel Csaba Magyar menyegző című alkotását vetítették szombat este, amelynek cselekménye nagyrészt Kalotaszegen játszódik. A vetítésen felszólalók elmondták, hogy a film nemcsak egy erdélyi utazás történetét meséli el, hanem újra felidézi azt a nemzedéket, amely a kommunizmus idején a táncházakban és az erdélyi falvakban találta meg identitásának szabadságszigeteit. A rendező úgy fogalmazott, a Magyar menyegző tisztelgés mindazok előtt, akik napjainkban is élő hagyományként őrzik Kalotaszeg kulturális örökségét.

Az eseményen számos résztvevő megjelent, köztük a film szereplői is. Különösen figyelemfelkeltő volt, hogy többen hagyományos népviseletben érkeztek, ami még színesebbé tette a rendezvényt.

"Művelődéstörténeti jelentőségű eseményre gyűltünk ma össze" - fogalmazott Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója szombat este a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus film ősbemutatóján. Kiemelte, hogy a vetítés nem csupán egy egyszerű esemény, hanem egy történelmi pillanat, hiszen a sétatéri épület falai között utoljára 105 évvel ezelőtt vetítettek filmet, mégpedig Janovics Jenő filmgyárának híres alkotását, a Világrém-et. Szép Gyula hangsúlyozta, hogy külön öröm számukra, hogy a közönség ismét egy magyar film ősbemutatóján gyűlhetett össze, ezzel is erősítve a kultúránk iránti elköteleződésünket.

Az operaigazgató hangsúlyozta, hogy a színház épülete olyan mély gyökerekkel bír, amelyekre a város joggal lehet büszke. Hiszen a Janovics-féle műhelyből olyan ikonikus alkotók származnak, mint Kertész Mihály (Michael Curtiz) és Korda Sándor (Sir Alexander Korda), akiknek munkássága maradandó nyomot hagyott a filmművészet történetében.

Gulyás Gergely, a magyar miniszterelnökséget irányító miniszter kifejtette, hogy a kultúra képes összekapcsolni a nemzeteket, és Kolozsvár ennek a szellemi központja, ahol a magyar filmgyártás gyökerei találhatók. Hangsúlyozta, hogy a Magyar menyegző nem csupán a városba látogatott el, hanem visszatért abba a környezetbe, ahonnan a film története kezdetét vette.

A miniszter szerint a film annak a generációnak az élményeit idézi meg, amely a kommunizmus alatt újra felfedezte Erdélyt, annak kultúráját, közösségét és tájait - sokszor a hatóságok szigorú figyelme alatt. Mint mondta, ez a nemzedék stoppolva, vonatokhoz igazodva, tiltásokkal dacolva járta be Erdélyt, lakodalmakban táncolt, napfelkeltét várt Torockón és kapcsolatokat épített. Ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy az egységes magyar nemzet megmaradjon.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, egy különleges gondolatot osztott meg: a történetmesélés mindig összeköti a múltat és a jelent, és ez a film pontosan azt a folyamatot ábrázolja, ahogyan az identitás és a közösségi élmény összefonódik. Emlékeit idézve fel a kommunizmus éveiből, Kelemen a táncházakra mint kis szigetekre utalt, ahol a szabadság lángja még pislákolt. "A csoda az volt, hogy míg a kommunista rezsim igyekezett mindent uniformizálni – a fákat, a házakat és a magyar identitást is megpróbálta eltüntetni –, addig a táncházak világot teremtettek, amely azt üzente: léteznek olyan gyökerek, amelyeket nem lehet kiirtani" – emelte ki Kelemen. Hangsúlyozta, hogy a Magyar menyegző című film éppen ezekről a csodákról szól, amelyek a legsötétebb időkben is a szabadság fáklyáivá váltak.

A film a kommunizmus árnyékában felnőtt generáció tapasztalatait eleveníti meg, akik újra felfedezték Erdély varázslatos tájait és gazdag kultúráját.

A film alkotója, Káel Csaba, kifejtette, hogy az egész projekt tiszteletadás volt azok számára, akik napjainkban is ápolják és élik ezt a gazdag kulturális örökséget. Hangsúlyozta, hogy rendkívüli élmény volt olyan emberekkel együtt dolgozni, akik számára Kalotaszeg hagyományai nem csupán muzeális relikviák, hanem a mindennapi élet szerves részét képezik. A rendező köszönetét fejezte ki a stáb minden tagjának, kiemelve, hogy Kalotaszeg "apait-anyait" beleadtak a film megvalósításába.

Káel Csaba egy Bartók levelezéséből merített gondolatot osztott meg, amelyben a zeneszerző életének egyik legboldogabb periódusaként említi, amikor Erdélyben gyűjtötte a dalokat. A rendező úgy véli, hogy a film készítése hasonló élményt nyújtott számára: a kreatív csapat zenét, táncot, vizuális művészetet és szeretetet ötvözött, hogy ezt a gazdag élményt átadhassák a világ számára.

A beszédek után levetítették a "Magyar menyegző" című filmet, amely két budapesti fiatal, András (Kövesi Zsombor) és Péter (Kovács Tamás) kalandos utazását követi. Az úticéljuk Erdély, ahol András unokatestvérének, Erzsinek (Bubik Réka) az esküvőjén vesznek részt. A fiúk egy festői kalotaszegi faluban találják magukat, ahol életük legmeghatározóbb élményeivel gazdagodnak. Miközben felfedezik a hely varázsát, olyan váratlan helyzetekbe kerülnek, amelyek döntéseik súlyos következményeit vonják maguk után.

A filmet idén tavasszal Budapest festői Szentendrei Skanzenjében, valamint a gyönyörű Kalotaszegen forgatták. A Magyar menyegző című alkotásban olyan ikonikus alakok tűnnek fel a táncházmozgalomból, mint Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Farkas Zoltán vagy Tóth Ildikó. Emellett a Muzsikás Együttes, Berecz István és Pál István "Szalonna" is szerepet kapott, utóbbi a film zenei szakértőjeként működik közre.

A film forgatókönyvét Békési Miksa jegyzi, producere pedig Lajos Tamás. A koreográfusok Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályfi Gábor voltak, a táncokat a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi együttes művészei adták elő. A magyarországi premier a tervek szerint 2026. január 22-én lesz.