Felfedeztek egy meglepő összefüggést a francia atomerőművek üzemzavaraival kapcsolatban.
Franciaország legnagyobb atomerőművei közül több is leállásra kényszerült az utóbbi években, elsősorban műszaki nehézségek miatt, ám a pontos okokat eddig nem sikerült feltárni. A szakértők jelenleg azt elemzik, hogy a reaktorok rendszeres túlterhelése vajon hozzájárulhat-e a repedések megjelenéséhez.
Egy újonnan készült tanulmány alapján a 2024-es év során a 1,5 gigawatt (GW) kapacitású atomerőművek között a Civaux 2 egység volt az, amelyet a leggyakrabban kellett teljesítményének csökkentésére kényszeríteni.
De vajon miért van ennek kulcsszerepe? Azért, mert az említett erőmű reaktora április óta nem működik, karbantartási munkálatok folynak. Jelentések alapján ugyanis korróziós repedések észlelhetők egyes berendezésein, ami komoly kihívások elé állítja a működtetőket.
Ráadásul ez nem az első olyan eset, amely ilyen aggasztó problémákat vet fel. A Cattenom 3 nevű atomerőmű, amely a leszabályozási ranglistán is előkelő helyet foglal el, már 2022-ben korróziós problémákkal küzdött. Azóta összesen 1511 GWh termeléskiesést könyvelhetett el a különböző leállások és a termelés csökkentése miatt.
A szakértők pont ezért azt vizsgálják most, hogy lehet-e összefüggés a leterhelés és a műszaki problémák között.
Itt érdemes kicsit megállni ahhoz, hogy jobban megértsük a probléma gyökereit. Az atomerőműveket alapvetően úgy tervezik, hogy folyamatosan, állandó teljesítménnyel működjenek, és a nap 24 órájában stabilan termeljék az áramot - ezt hívják alaperőművi működésnek (base load). A teljesítményük gyakori változtatása, vagyis a moduláció (leterhelés és visszaterhelés) nem csak műszakilag megterhelő, de növelheti az anyagfáradás és a korrózió kockázatát is, különösen a kritikus rendszerekben, például a hűtőkör vezetékeiben és hegesztéseinél. Bár néhány modern reaktor már képes bizonyos szintű rugalmas működésre (a kis moduláris reaktorokra, tehát SMR-ekre ez még inkább jellemző), de a legtöbb meglévő egység nem erre lett optimalizálva.
A francia atomerőművek leállításának gyakorisága 2024-ben 18,7%-kal emelkedett, ami figyelemre méltó változást jelez. Tavaly a kiesett villamosenergia mennyisége elérte a 27,3 TWh-t, ami jelentősen túllépte a 2023-as 23 TWh-ot, a 2021-es 18,9 TWh-t, valamint a 2019-es 19,5 TWh-ot. Ez a tendencia arra utal, hogy az atomerőművek leállítása egyre gyakoribbá válik Franciaországban, ami összefüggésben áll azzal, hogy az országban egyre több megújuló energiaforrást, például naperőműveket telepítenek. Érdekes, hogy mindez a helyzet ellenére az áramszükséglet nem mutat hiányt az országban.
Ugyanakkor Alessandro Armenia, az energetikai területtel foglalkozó Kpler nevű cég elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy
A jelenlegi kutatások eddig nem tudták egyértelműen megerősíteni, hogy a rendszeres terhelés valóban szerepet játszik-e a korrózió folyamatának elindulásában.
A francia állami energetikai óriás, az EDF, együttműködésben a nukleáris biztonsági hatósággal (ASN) megerősítette, hogy a kutatások folytatódnak. Különböző szempontokat mérlegelnek, többek között azt, hogy a hűtővízben található oldott oxigén miként befolyásolja a modulációt és a korróziót. Emellett a jelenlegi elemzések kiterjednek a csővezetékek kialakítására, valamint a kivitelezés során végzett hegesztések és javítások hatásaira is.
