Egyre több ország polgárai fejezik ki ellenérzéseiket Ukrajna gyorsított EU-tagsági kérelme kapcsán.
Hat év - ennyit kellett várnia Magyarországnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésétől a tényleges uniós tagságig. 1998. március 31-én kezdődtek el a csatlakozási tárgyalások hazánkkal, és 2004. május elsején csatlakozhattunk az európai integrációhoz.
Ehhez képest a jelenleg is háborúban álló Ukrajna gyorsított eljárással, 3-5 év alatt tag lehet. 2024. június 25-én kezdte meg az EU a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, és Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes már 2027-ben lehetségesnek látja a csatlakozásukat. Emlékezetes, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Ukrajna akár már 2030 előtt is csatlakozhat az Európai Unióhoz, míg Manfred Weber néppárti vezér úgy fogalmazott, az ukránoknak joguk van ahhoz, amit a magyarok már húsz éve élveznek.
Vezetőjük, Marta Kos, a szlovén bővítési biztos, hetente egyre lelkesebben és eltökéltebben hirdeti északkeleti szomszédunk támogatását.
Kos áprilisban egy interjú során kifejtette, hogy a háborúval sújtott ország a 2025 júniusáig tartó lengyel uniós elnökség alatt elkezdheti a csatlakozási tárgyalások első szakaszát. Ezenfelül elárulta, hogy Brüsszelben ezer szakember dolgozik azon, hogy Ukrajna mielőbb az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. Rámutatott arra is, hogy Ukrajna integrációs folyamata jelentősen felgyorsult, hiszen a jelenlegi ütemezés kétszer-háromszor gyorsabb, mint a korábbi tagállamok esetében.
Végül az európai liberális frakció előtt Kos május közepén további vállalást tett: "minden tőlem telhetőt megteszek, hogy felgyorsítsam az eljárást, azzal a sürgősséggel, amit a történelem megkövetel. (...) Minden csatlakozási fejezetet megnyitunk idén, ilyen sebességre még nem volt példa." A bővítési biztos valamiért úgy látja, hogy a bővítés nem csupán gazdasági lehetőség, hanem kulcsfontosságú biztonsági garancia is az Európai Unió számára.
A gyorsított folyamat mellett Brüsszel már most elindítja a belső piacok megnyitását az érintett országok számára, különös figyelmet fordítva a védelem és biztonság, az energia, valamint a kapcsolódás területeire.
