Egyszerűsített foglalkoztatás esetén fontos, hogy a munkáltatók figyeljenek az óradíj maximális összegére. Ez a határ nemcsak a jogszabályi előírások betartása miatt lényeges, hanem a munkavállalók méltányos bérezésének biztosítása érdekében is. A munkált

Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fontos, hogy a munkáltató tisztában legyen az óradíj maximummal, amelyet figyelembe kell venni. A mentesített napi összeg, amelyet a munkáltató kifizethet, nem korlátozódik kizárólag a 8 órás munkavégzésre, így elméletileg 3 órás munka esetén is kifizethető. Dr. Kéri Ádám ügyvéd és compliance szakértő részletesen kifejti, hogy a törvényi előírások és a gyakorlat hogyan befolyásolják ezt a folyamatot, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a jogszabályok betartása érdekében.

A kérdés részletesen így hangzott: Az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül figyelni kell az óradíj maximumára, vagy mentesített napi összeget akár 3 órás munkavégzés esetén is kifizethetünk? Például, ha egy takarítót heti 2 alkalommal, 3 órás munkavégzésre alkalmazunk, akkor az óradíja lehet 3000 forint, míg szakképzett munkavállaló esetén az óradíj akár 4000 forintra is emelkedhet, 5 órás munkaidőre. A takarítós példánál felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e, hogy a munkavégzés időtartama 4 óránál kevesebb legyen?

Természetesen! Íme egyedi megfogalmazásban: **SZAKÉRTŐI JELENTÉS**

Köszönjük kérdését! Nézzük, hogy mi vezethető le az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efotv.), illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseiből:

Efotv. 9. § (1) E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.

A 7. § (2) bekezdése értelmében a természetes személyeknek nem szükséges jövedelmüket megállapítaniuk, és bevallást sem kell benyújtaniuk, amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett bevételük nem lépi túl az adott évben az egyszerűsített foglalkoztatás napjainak számát, valamint az adóév első napján érvényben lévő határokat.

a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy más néven a legkisebb megengedett jövedelem, amelyet a munkáltatóknak a dolgozóknak biztosítaniuk kell a munkavégzésért. E szabályozás célja, hogy védje a munkavállalók jogait és biztosítsa számukra a megélhetéshez szükséges alapvető anyagi hátteret. A minimálbér összegét általában a kormány vagy más illetékes hatóság határozza meg, figyelembe véve a gazdasági körülményeket és a megélhetési költségeket.

b) - amennyiben számára alapbérként és teljesítménybérként egyaránt legalább a garantált bérminimum 87%-a jár, akkor jogosult a garantált bérminimumra.

A napibérként rögzített összeg 130%-ának szorzataként definiált mentesített keretösszeg.

Ezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az órabér önállóan nem bír különösebb jelentőséggel.

Az Mt. a négy órát meg nem haladó munkaidő beosztásával kapcsolatban a következőképpen rendelkezik:

99. § (1) A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje - a részmunkaidőt kivéve - négy óránál rövidebb nem lehet.