Megérkezett a végső döntés: a parajdi sóbánya kapui örökre bezárulnak.

A parajdi sóbánya helyzete és jövője komoly diskurzus tárgyát képezte Tusványoson, ahol a résztvevők egy panelbeszélgetés keretében kifejtették véleményüket a témáról. A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy a jelenlegi állapotában a bányát nem lehet a korábbi formájában újranyitni, ami aggodalomra ad okot a látogatók és a helyi közösség számára egyaránt.

A parajdi sóbánya ismert formájának megnyitása sajnos már nem lehetséges a májusban történt események következtében, amikor hétmillió köbméter víz zúdult a bányára. E témáról Geréb László, a megyei önkormányzat képviselője, valamint Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke beszéltek Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretein belül megrendezett panelbeszélgetés során.

Az Index beszámolója alapján Geréb László kiemelte, hogy a parajdi közösség és az állam szenvedte el a legnagyobb veszteséget a történtek következtében, hiszen a turizmusból évi 10 millió eurós bevételt érhettek volna el. Kiemelte: „Felmerül a hűtlen kezelés gyanúja, mivel az állam feladatául kapta a vagyon kezelését, ám ezt nem teljesítette megfelelően.”

Zakariás Zoltán elmondta, szükség lenne arra, hogy a helyi közösségből, akár a bányászok köreiből is megszólaljon valaki, ám ezt állítása szerint a bányavállalat megtiltotta nekik. Hozzátette: tudomása szerint 100 évre volt garantálva a sókitermelés, ami mostanság járt volna le, és az eredeti szándék szerint ezen periódust hosszabbították volna meg 20-40 évvel, és ennél tovább nem működött volna a sókitermelés.

Zakariás Zoltán véleménye szerint a szakértőknek érdemes lenne új, alternatív megközelítésekben gondolkodniuk. Ezzel szemben Geréb László úgy látja, hogy a figyelembe vehető turisztikai látványosságok nem nyújtanak valódi megoldást a felmerülő problémákra.

- nyilatkozta az Erdélyi Magyar Szövetség vezetője az Index tudósítása alapján.

Zakariás Zoltán azt is megjegyezte, hogy a közösség hibája a kényelmesség, ám ő nem a közösséget hibáztatná a kialakult helyzetért. "A bányavállalat, a vízügy, az állam a hibás, minden szintről el kell hangoznia legalább egy bocsánatkérésnek. Új turisztikai vonzerőt kell kitalálni, akkor megmenekülnek a szálláshelyek, ellenkező esetben ezeknek vége" - fűzte hozzá.