Elherdált 200 milliárdot, csődbe taszította a fővárost, de Karácsony nem hajlandó lemondani Rákosrendezőről.

Karácsony idején a pénzügyi válság nem állít meg minket, hiszen a közelmúltban is arról esett szó, hogy mindenképpen biztosítják a szükséges forrást Rákosrendező fejlesztéséhez.

Hat esztendő leforgása alatt az anyagiakban dúskáló fővárosi önkormányzat tulajdonképpen csődbe jutott. A hanyatlás, a pénzügyi tartalékok felélése akkor kezdődött el, amikor Karácsony Gergely főpolgármesterré választásával 2019-ben újra balliberális irányítás alá került Budapest.

Pedig óriási vagyonnal indultak: a főváros 2019-es pénzügyi jelentése alapján Karácsony Gergely városvezetése 214 milliárd forintnyi megtakarítást örökölt Tarlós Istvántól. A rövid lejáratú államkötvények értéke 82 milliárd forint volt, míg a hosszú lejáratúak 77 milliárd forintot tettek ki. Ezen kívül a pénzeszközök összértéke 48 milliárd forintot képviselt, és a fővárosi intézmények további 7 milliárd forinttal büszkélkedhettek.

Egy újabb esztendő elteltével Karácsonyék már teljes erővel kongatták a vészharangot. - A legfrissebb számokból azt látom, hogy minden működésre fordítható állampapírunk és készpénzünk elfogy szeptember 4-re, így onnantól kezdve folyószámlahitel-keretből működik a város. Ha minden jól megy, ez csak két hétig tart, mivel megérkezik az iparűzési adóelőleg második része - magyarázta 2021 augusztusának végén Kiss Ambrus akkori főpolgármester-helyettes (manapság városházi főigazgató) a Népszavának.

A következő tavaszra, 2022 márciusában 134 milliárd forintnyi pénzeszköz állt az önkormányzat rendelkezésére, az állampapír-állomány viszont már csak 21 milliárdos volt. Másfél év múlva, 2023 végére sokkal rosszabb lett a helyzet, pedig abban az esztendőben tett szert Budapest az addigi legnagyobb iparűzésiadó-bevételre. Szeptember végéig 250 milliárd folyt be a közteherből, de ez is csak arra volt elég, hogy az önkormányzat pénzeszközállománya 113 milliárd legyen, melyhez csupán 6,5 milliárd forintnyi állampapír kapcsolódott. A pénz pár hét alatt elfogyott, Kiss Ambrus a Világgazdaság kérdésére azt válaszolta: november 23-án reggel négymilliárd forint volt a számlájukon.

A 2024-es önkormányzati választások után Karácsony, miután többszöri újraszámolás során néhány száz szavazattal győzött, sajnos nem tudta érdemben javítani a főváros pénzügyi helyzetét. Sőt, a helyzet inkább romlott. Karácsony mögött immár a Magyar Péter-féle Tisza Párt, a Demokratikus Koalíció és Vitézy Dávid politikai csapata állt, ami újfajta politikai és gazdasági kockázatokra ösztönözte. Két fontos területen, a Rákosrendező ügyében és a szolidaritási hozzájárulás kérdésében is a kockázatos megoldások mellett döntött.

Kezdjük az elején! A Rákosrendező néven ismert, eddig gyakorlatilag hulladéklerakóként funkcionáló, több tíz hektáros területen egy arab befektetői konzorcium, az Eagle Hills ingatlanfejlesztő cég, egy hatalmas fejlesztési projektet tervezett megvalósítani. Ez a projekt a Grand Budapest nevet viselte, amelyet egyesek Mini, míg mások Maxi Dubajnak tituláltak. A tervek szerint a fejlesztő kilenc év leforgása alatt ötezer milliárd forintnyi beruházást kívánt eszközölni, ezzel mintegy 14 ezer új munkahelyet teremtve. Az építkezéseken túlnyomórészt magyar vállalkozók vettek volna részt, ami jelentős pozitív hatással lett volna a GDP-re. A projekt keretein belül megfizethető lakások, egy hatalmas park, valamint számos közlekedési fejlesztés is szerepelt. És ez még csak a kezdet! A Grand Budapest előnyeit részletesen bemutatjuk ebben a cikkben, valamint a hozzá kapcsolódó videóban.

Mindebből azonban végül nem valósult meg semmi, ugyanis miután tavaly a magyar kormány és az Egyesült Arab Emírségek vezetése nemzetközi megállapodást kötött, idén január 16-án elkezdődött a Rákosrendező vasútüzemhez nem elengedhetetlen területek értékesítése. Ekkor Karácsony Gergely is aktivizálta magát.

Rákosrendező a főváros tulajdonába kerülhet, de csupán abban az esetben, ha Budapest kifizeti az ötvenmilliárd forintos vételárat, amelyet az arab fejlesztő is megadott volna. A helyzet most már csak egy kérdést vet fel: miből lesz ennyi pénze a fővárosnak, amely már teljesen felélte a Tarlós alatt felhalmozott 214 milliárdos vagyont? Ráadásul Kiss Ambrus tájékoztatása szerint a fővárosi bankszámla május végén már mínusz 41 milliárd forintot mutatott.

De vissza Rákosrendezőhöz! A majdnem 13 milliárdos első részlettel még nem volt gond, a budapesti közműcégnél ugyanis éppen rendelkezésre állt nagyjából ennyi a fővárosi szemétégető korábbi eladásából. Az első részletet a fővárosi vállalat időben kifizette.

A fennmaradó rész azonban bizonytalan. Ahogy a Magyar Nemzet is beszámolt róla, Karácsonyék arra számítottak, hogy az önkormányzat számára 28 milliárd forintot térítenek vissza a 2023-ban befizetett szolidaritási hozzájárulásból.

Ezen a ponton tennünk kell egy újabb kitérőt. A szolidaritási hozzájárulás nevű közterhet a gazdagabb önkormányzatok fizetik meg, az összegből a kevésbé tehetős települések részesülnek. A főváros 2023 óta ugyanakkor nem hajlandó teljes egészében leróni a rá törvény alapján kivetett terhet, hogy miért nem, arról a Világgazdaság közölt korábban részleteket, bemutatva Karácsony egyik aktuális csúsztatását. A közteher körüli vitából aztán per lett, az államkincstár pedig többször is inkasszót volt kénytelen alkalmazni, hogy hozzájusson a törvény szerinti összegekhez.

Így érkeztünk el Karácsony és az őt támogató politikai csoportok második zűrös lépéséhez. A főpolgármester értelmezése szerint a fővárosnak csak egy meghatározott összeghatárig van adófizetési kötelezettsége, afelett viszont nem. Ez a megközelítés ahhoz a helyzethez vezetett, hogy a közgyűlés szándékosan hiányos formában hagyta jóvá a főváros idei költségvetését.

Van tehát egy 50 milliárdos lyuk a büdzsén, amit a Tisza, a DK és Vitézyék is megszavaztak. Mint május végén kiderült, jogsértő módon. A Kúria ugyanis Sára Botond budapesti főispán beadványa nyomán kimondta: a főváros költségvetése jogellenes, mert nem tervezett az 50 milliárdos kiadásrésszel. Vagyis azt újra kell tervezni, ebből pedig egyenesen következik, hogy az összeget be kell fizetni. Bár Kiss Ambrus városházi főigazgató ezt továbbra is vitatja.

Karácsonyék kockázatos játékának következményei végül nem maradtak el: az államkincstár nemrégiben inkasszóval levonta a hiányzó szolidaritási hozzájárulás körülbelül 10 milliárd forintos részét. Ezt követően a fővárosban csődbizottságot alakítottak, miközben Karácsony igyekszik a felelősséget másokra hárítani, és a kormány ellen szítja a hangulatot.

A helyzetet a Fidesz fővárosi frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra igen találóan foglalta össze.

- Budapest vezetése már 2024 novemberében tisztában volt azzal, hogy 2025-ben 89 milliárd lesz a befizetendő összeg, mégis 50 milliárdos lyukat terveztek a költségvetésbe, majd aláírtak egy 50,9 milliárdos szerződést is Rákosrendezőre, plusz vállaltak rá 25 milliárdért rekultivációt is. És most, hogy nem jön ki a matek, el akarják játszani az áldozatot - fogalmazott, hozzátéve, ha Rákosrendező bedönti a város költségvetését, akkor Karácsony, Vitézy és a Tisza párt lesz a felelős.

Karácsony Gergely, a főpolgármester, akinek a helyzete a csőd szélén egyensúlyozik, továbbra is ragaszkodik Rákosrendező ügyéhez. Az ATV.hu hétfői cikkében megszólalva kifejtette, hogy a fennmaradó negyvenmilliárd forintnyi vételár előteremtése szerinte kisebb kihívás, amit el lehet érni. Ugyanakkor aggodalommal tekint a kormánnyal folytatandó tárgyalásokra a rákosrendezői állami fejlesztésekkel kapcsolatban, mivel ezek a megbeszélések komoly bonyodalmakat rejthetnek magukban.