Eltűnhet a magyar konyha egyik meghatározó alapanyaga.
A klímaváltozás hatásai miatt a hazai gasztronómia egyik alapkövének számító burgonya helyzete egyre aggasztóbbá válik. Az ország jelentős területein a hőmérséklet már most is kedvezőtlen a növény számára, ami a termelés csökkenéséhez vezethet. Ezen kívül, a globális felmelegedés következtében új kártevők is megjelennek, amelyek számára a melegebb időjárás ideális környezetet biztosít, tovább nehezítve a burgonya termesztését.
A burgonya ma már a hőség és a kártevők kettős szorításában van. Magyarország a termesztés déli határán fekszik, vagyis a növény számára hazánk legtöbb térségében már túl meleg a nyár. A folyamatot súlyosbítja, hogy a melegebb klímához alkalmazkodó új kártevők - így a 2015-ben megjelent burgonyamoly - már tartósan megtelepedtek Magyarországon - hívták fel a figyelmet a Másfélfok szakértői.
A 2000-es évek elején Magyarországon körülbelül 800 ezer tonna burgonyát szüreteltek, ám napjainkra ez a szám drasztikusan, a negyedére csökkent. Jelenleg a hazai termelés csupán a belföldi fogyasztás 40-50%-át tudja biztosítani, a fennmaradó részt pedig főként francia, német és holland behozatal révén pótolják.
Míg 2000 táján az ország jelentős részén - a hegységeink kivételével - a tízből csupán néhány év volt, ami kedvezőtlennek bizonyult, addig napjainkban inkább a fordított helyzet jellemző: a legtöbb területen már csak ritkán tapasztalhatók ideális éghajlati körülmények. A legszembetűnőbb csökkenés Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon figyelhető meg.
A pesszimista előrejelzések alapján, egy-két évtized múlva Magyarországon a természetes körülmények között termeszthető burgonya szinte eltűnik. A realista forgatókönyv sem kecsegtet sok jóval: csupán néhány kisebb terület maradhatna alkalmas a burgonyatermesztésre - figyelmeztetnek a kutatók.
