A kormány új intézkedése révén hozzáférhet a személyes adatainkhoz, ami számos kérdést felvet a magánélet védelmével kapcsolatban.

Zala Mihály, az EY kibervédelmi üzletágának vezetője hangsúlyozta, hogy a Digitális Állampolgárság (DÁP) bevezetése nem jelenti azt, hogy az állam hozzáférne a felhasználók teljes adatbázisához. Az applikáció csupán olyan információkat tartalmaz, amelyek már eddig is megtalálhatóak voltak a kormányzati nyilvántartásokban. Ezen kívül felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly a bűnözők több ezer sikeres online csalással több mint tizenötmilliárd forint kárt okoztak a magyar lakosságnak. Az áldozatok gyakran saját maguk adják át személyes adataikat a csalóknak.

2024 első kilenc hónapjában a Magyar Nemzeti Bank több mint 13 ezer sikeres elektronikus csalásról számolt be, ami komoly aggodalomra ad okot. Ezek az esetek összesen több mint 15 milliárd forintnyi kárt okoztak a magyar háztartásoknak. A csalások körülbelül felénél a csalók ügyesen manipulálták a felhasználókat, hogy azok saját akaratukból fizessenek, míg a többi esetben adathalászati módszerekkel, a személyes adatok kiszerzésével vagy közvetlen hozzáféréssel éltek a fiókokhoz és számlákhoz.

Nemzetközi adatok alapján 2024 második felében az adathalász támadások több mint 200 százalékkal növekedtek, míg ugyanebben az időszakban a hitelesítő adatokra vadászó támadások száma a hétszeresére nőtt. A mesterséges intelligencia alapú automata csalószoftverek térhódítása miatt a támadások számának dinamikus növekedésével számolnak idén világszerte a szakértők.

Zala Mihály az Indexnek hangsúlyozta, hogy a leggyakoribb tévhit a kiber- és információbiztonság terén, amikor félvállról kezeljük ezt a kérdést. Sokan azt hiszik, hogy mint egyszerű felhasználók, nem vagyunk érdekesek a hackerek számára. Pedig a valóság az, hogy bárki válhat célponttá, ezért nagyon fontos, hogy ébernek maradjunk. Egyetlen felelőtlen kattintás, egy csatolmány megnyitása vagy egy gyanús program telepítése súlyos következményekkel járhat.

Az egyik leggyakoribb hibánk, amikor saját magunk osztjuk meg személyes adatainkat a bűnözőkkel. Gyakran előfordul, hogy elhisszük, éppen a bankunkkal folytatunk beszélgetést, vagy a főnökünktől kapunk egy üzenetet. Ezt a veszélyt tovább fokozza, ha mindezt céges környezetben, vagy vállalati eszközökön valósítjuk meg.

A mesterséges intelligencia fejlődése sajnos nem csupán lehetőségeket teremt, hanem új kihívásokat is hoz magával. A csalások minősége jelentősen javult, így sokkal könnyebb csapdába esni egy átverés miatt. Éppen ezért fontos, hogy minden szokatlan vagy váratlan megkeresést óvatosan kezeljünk. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy érdemes több forrásból is ellenőrizni az információkat, mielőtt bármilyen döntést hozunk vagy bizalmat szavazunk valakinek az online világban.

A kormányok Európa-szerte elkötelezetten dolgoznak azon, hogy megvédjék polgáraikat az online csalásoktól. Hazánkban is számos pozitív kezdeményezés indult az elmúlt években, amelyek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkájának köszönhetők. Ezen túlmenően az Országos Rendőr-főkapitányság is rendszeresen indít tudatosító kampányokat, amelyek célja a felhasználók tájékoztatása és védelme a digitális térben.

A fejlesztés már jó ideje esedékes volt, és elengedhetetlen fontossággal bírt. Az előttünk álló 2024. január 15-i határidő előtt elérhető bejelentkezési lehetőség egyrészt már nem felelt meg az Európai Unió által támasztott követelményeknek, másrészt pedig komoly biztonsági aggályok merültek fel, különösen az egyfaktoros azonosítás kapcsán. A jelszó önmagában már nem nyújt elegendő védelmet, ezért az Ügyfélkapu+ lényegében nem más, mint az eddigi Ügyfélkapu egy megerősített, kétlépcsős azonosítási rendszerrel kiegészítve.

Bár az Ügyfélkapu+ rendszerbe való belépés e-mailes kód használatával kényelmesebbnek tűnhet, Zala Mihály figyelmeztet arra, hogy ez a megoldás nem a legbiztonságosabb. A kiberbűnözők számára sokkal egyszerűbb megszerezni az e-mail fiókhoz tartozó azonosítót, mint például egy QR-kódos második faktor révén. Ha egy támadó hozzájut az e-mail fiókhoz, könnyedén megkerülheti a második védelmi réteget, hiszen a kódot tartalmazó üzenet közvetlenül az ő kezébe kerül.

Röviden összefoglalva, a válasz az, hogy ezek az adatok már korábban is ismertek voltak. A 2022-ben életbe lépett Digitális Állampolgárság Program (DÁP) célja, hogy forradalmasítsa a közigazgatást, és lehetővé tegye az ügyintézés egyszerűsítését, kényelmét és hatékonyságát. Az első szakasz bevezetése 2026-ig terjed, és ez idő alatt folyamatosan új funkciók kerülnek bevezetésre a program keretein belül.

A DÁP-hoz kapcsolódó mobilalkalmazás nem lesz kötelező érvényű az állampolgárok számára, de számtalan helyzetben megkönnyítheti az életüket. Mindenekelőtt, érdemes eloszlatni azt a mendemondát, miszerint a programon keresztül az állam hozzáfér majd a felhasználó minden adatához.

Ez természetesen nem helytálló. A DÁP applikáció kizárólag olyan információkat gyűjt össze, amelyek már eddig is szerepeltek a kormányzati nyilvántartásokban, beleértve a személyes adatokat, okmányokat és gépjárművekre vonatkozó információkat. Az eddig meglévő adatok csupán egy központi helyre kerülnek a könnyebb ügyintézés érdekében, új adatokat nem kérnek tőlünk. Az alkalmazás révén elegendő lesz csak a mobiltelefonunkat magunknál tartani, így egyszerűen igazolhatjuk személyazonosságunkat is.

„Tedd egyedivé a szövegedet” – hangsúlyozta Zala Mihály. A program célja, hogy a digitális térben biztonságosabb ügyintézést biztosítson, ám a szakértő szerint elengedhetetlen hangsúlyozni, hogy ez önmagában nem elegendő a felhasználók biztonságtudatosságának növelésére.

A Digitális Állampolgárság Program nemcsak a magánszemélyeket érinti, hanem a DÁP törvénye számos ágazatban működő cégeket is kötelez arra, hogy kétévente kiberbiztonsági auditot végezzenek. Ez különösen fontos a közszolgáltatások és digitális alkalmazások esetében, ahol elengedhetetlen, hogy minden érintett megfeleljen a megállapított biztonsági normáknak.

Magyarországon az átvilágítási folyamatokat kizárólag olyan auditáló cégek végezhetik, amelyek szigorú ellenőrzési eljárásokon mentek keresztül, és rendelkeznek a szükséges jogosultságokkal. Ezekről a cégekről a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága vezet nyilvántartást, biztosítva ezzel a transzparenciát és a megbízhatóságot a folyamat során.

A dán Digital Post platform nemzetközi viszonylatban az egyik legkorszerűbb rendszernek számít Európában, amelyet a dán Digitális Kormányügynökség fejlesztett ki a magánszektor és a közszolgáltatások szoros együttműködésével. Ez az integrált megoldás lehetőséget biztosít arra, hogy az állampolgárok a különböző állami intézményekkel hivatalos levelezéseket folytassanak, mindezt a digitális felületen keresztül. Az itt zajló kommunikáció jogilag teljes mértékben egyenrangú a hagyományos papíralapú levelezéssel és a személyes ügyintézéssel.

Nem meglepő, hogy Észtországot a globális digitális államok éllovasaként emlegetjük. Itt a házasságkötés és a válás kivételével szinte minden ügyet online intézhetünk, ami drámaian megkönnyíti az állampolgárok mindennapi életét.

Az észt állampolgárok mindössze egyetlen kártyán tárolják a különböző fontos adatokat, beleértve a személyazonosító igazolványt, a jogosítványt, a diákigazolványt, valamint a társadalombiztosítási és adóazonosítót. Az állami digitális platformok segítségével lehetőségük van elektronikus azonosításra, online választásra és elektronikus dokumentumok hitelesítésére is.

A magánszektorban is számtalan innovatív megoldás érhető el: az ügyfelek élhetnek az elektronikus banki azonosítás és ügyintézés kényelmi lehetőségeivel, online receptjeiket egyszerűen intézhetik, és digitálisan könnyedén hozzáférhetnek különböző egészségügyi szolgáltatásokhoz is.