A tigrisszúnyogok egyre nehezebb kihívásokat jelentenek számunkra. | 24.hu
A hazai tigrisszúnyogok egyre inkább alkalmazkodnak a környezetükhöz, és különféle evolúciós trükkökkel „erősödnek”, így már télen is képesek csípni. Valójában nem tudatosan fejlesztették ki ezeket a képességeket, hanem gyors alkalmazkodásuk révén váltak télállóvá. Az irtásuk és gyérítésük számos okból rendkívül nehézkes feladat. A jó hír azonban az, hogy egy magyar innováció forradalmasíthatja a környezetbarát, biológiai alapú szúnyogirtási módszereket, ezzel elősegítve a hatékonyabb védekezést.
Túl vagyunk a nyár kétharmadán, és az embernek az az érzése, mintha idén kevesebb lenne a szúnyog. Az ilyen egyéni észlelés persze nem lehet objektív megállapítások alapja, hiszen időszak- és helyfüggő, miközben a sok vagy kevés is szubjektív fogalom, mégis többeknek határozottan ez a véleménye. Vajon tényleg így van? És mi a helyzet a komoly betegségek terjesztésére képes idegenhonos fajokkal, mint például a tigrisszúnyog?
Dr. Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetője, osztotta meg velünk meglátásait a gyérítés kihívásairól. Ezt követően Dr. Kótai Lászlóval, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával tárgyaltunk a szúnyogirtás terén elért magyar innovációs áttörésről.
A szúnyogok szaporodási szokásait leginkább az időjárás befolyásolja: tavasszal és nyáron az utódnemzés, míg télen a túlélés kerül előtérbe. Magyarországon több mint 50 csípőszúnyog faj él, amelyek többsége megtermékenyített tojások formájában vészeli át a fagyos hónapokat. Vannak azonban olyan fajták is, amelyek lárváik vagy kifejlett példányaik révén keresnek menedéket a hideg elől. Ezek az állapotban lévő szúnyogok jellemzően rejtve maradnak, de amint beköszönt a melegebb idő, aktiválódnak: a tojásokból és lárvákból kikel az első generáció, vagy az áttelelt nőstények újra nekilátnak a vérszívásnak és a tojásrakásnak. Ezt követően a hőmérséklet és a csapadék mennyisége határozza meg, hogy az őszi napokig hány újabb generáció jöhet létre; ideális körülmények között akár hetente új szúnyogok is kibújhatnak.
A lakossági bejelentések és a saját eredményeink is alátámasztják, hogy idén az átlagosnál kevesebb a csípőszúnyogok egyedszáma. Ennek oka nyilvánvalóan a kevés csapadék, ami nem elég a tenyészhelyek folyamatos fenntartására
„- Azt kívánom, hogy mindenképpen egyedi legyen a kifejezésmódunk” – nyilatkozta Garamszegi László Zsolt a 24.hu portálnak.
Az őshonos fajok védelme mellett különös figyelmet kell fordítanunk az elmúlt évtizedben hazánkban megjelent három idegenhonos fajra is. Ezek a vérszívók olyan egzotikus betegségek kórokozóit hordozhatják, mint a zika, a dengue vagy a chikungunya - részletesebb információkért kattints ide. A potenciális járványok elkerülése érdekében elengedhetetlen a folyamatos megfigyelésük, amelyhez a lakosság aktív részvétele, különösen a Szúnyogmonitor program keretein belül beérkező közösségi megfigyelések, rendkívüli mértékben hozzájárul. E megközelítés révén új kutatási eredmények láttak napvilágot a fajok terjedésével és alkalmazkodásával kapcsolatban a közelmúltban.
