Február hónapban növekedésnek indult a FAO élelmiszerár indexe.
A februári hónapban az élelmiszer-alapanyagok globális indexe a cukor, tejtermékek és növényi olajok árának emelkedése következtében emelkedett - számolt be erről az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
A FAO élelmiszerár-index, ami a globálisan legfontosabb élelmiszer-alapanyagok havi árváltozását követi, az előző hónaphoz képest 1,6%-kal és az egy évvel korábbi értékhez képest 8,2%-kal emelkedett.
A drágulás hátterében elsősorban a cukor árindexének emelkedése húzódik meg, amely január óta 6,6%-kal emelkedett, miután három hónapnyi csökkenést követett. Az emelkedés mögött álló okok között szerepelhetnek a 2024/25-ös szezonra vonatkozó globális kínálat csökkenésével kapcsolatos aggodalmak, amelyeket az indiai termelés kilátásainak romlása és a Brazíliában tapasztalható kedvezőtlen időjárási körülmények generálnak.
A tejtermékek árindexe februárban 4%-kal növekedett, amit elsősorban a fogyasztói árak emelkedése idézett elő, különösen a sajt és a teljes tejpor esetében. Ezen kívül a főbb exportáló régiók termelését meghaladó jelentős importkereslet is hozzájárult a dráguláshoz.
A növényi olajok árindexe januárhoz képest 2%-os növekedést, míg az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva 29,1%-os emelkedést mutatott. A háttérben magasabb pálma-, szója- és napraforgóolaj árak állnak, amelyeket a délkelet-ázsiai régióban várható szezonális ellátási problémák, valamint a bioüzemanyag szektor iránti fokozott kereslet hajt.
Februárban a gabonafélék globális piaci ára 0,7%-kal emelkedett, kismértékű növekedést mutatva. A búza árának emelkedése mögött a szűk orosz kínálat és a kelet-európai, valamint észak-amerikai termelési viszonyokkal kapcsolatos aggodalmak állnak, habár ez a mutató még így sem érte el a tavaly februári szintet. Ezzel párhuzamosan a kukorica ára világszerte tovább nőtt, amit az elégtelen brazil export és a növekvő amerikai import egyaránt felerősített. Ezzel ellentétben a rizs világpiaci ára 6,8%-kal csökkent, köszönhetően a bőséges exportkínálatnak és a gyenge keresletnek.
A húsfélék árindexe februárban szinte stabil maradt, mivel a bőséges készletek következtében a baromfi- és sertéshús ára csökkent. Ezzel szemben a birka- és marhahús árak szilárdan megőrizték értéküket az erős globális importkereslet hatására.
Bővülhet a 2025-ös búzakibocsátás
A FAO legfrissebb gyorsjelentése szerint a globális búzakibocsátás 2025-re várhatóan eléri a 796 millió tonnát, ami 1%-kal meghaladja az előző év szintjét. A növekedés fő motorja az Európai Unió termelésének bővülése, különösen Franciaország és Németország területén. Ugyanakkor Kelet-Európa szárazsági problémákkal, míg a kontinens nyugati részén túlzott csapadékkal néz szembe, ami kedvezőtlen hatással lehet a hozamokra. Az Egyesült Államokban is várható a búza vetési területeinek növekedése, azonban az őszi vetések hozamát az aszályos időjárás mérsékelheti.
A rizstermelés ebben a szezonban új rekordot állíthat fel, elérve az 543 millió tonnát (hántolt rizs egyenértéken), amit elsősorban az indiai termés bővülésének és a Kambodzsában, valamint Mianmarban tapasztalható kedvező termelési feltételeknek köszönhetünk.
A FAO 2842 millió tonnára emelte a globális gabonakibocsátási előrejelzését 2024-re, ami kis bővülést hoz 2023-hoz képest.
Forrás: ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)
