A hatóságokat figyelmeztették arra, hogy sószennyezés várható Parajdról Magyarország irányába.
A parajdi sóbánya régi szakaszán tapasztalható kisebb beomlások hozzájárulnak a Korond-patak és a Kis-Küküllő sós vízzel való szennyeződéséhez, ami halpusztulást eredményezett. Ezt pénteken Petres Sándor, Hargita megye prefektusa jelentette be.
A román kormány területi képviselője az Agerpres román hírügynökség jelentése szerint a helyszínen elmondta: a régi bányánál jelentkező újabb kisebb beomlások csökkentik a födém hirtelen beszakadásának a veszélyét, ugyanakkor gondot is okoznak, mivel a sótömbök leszakadásával jelentős mennyiségű sós víz jut ki a bányából a Korond-patakba és a Kis-Küküllőbe. A térségben korábban hozott óvintézkedések továbbra is érvényben maradnak - mondta.
A román vízügyi hatóság eközben folyamatosan figyeli a sószennyezés által érintett folyóvizeket, és csütörtökön este a magyar hatóságokat is értesítették a Maroson érkező sószennyezésről
- tájékoztatta Luci Ervin, a hatóság műszaki igazgatója. A vízben lévő sókoncentráció mérséklődött, azonban továbbra is folytatják a vízkibocsátást a zeteváraljai és bözödújfalusi tározókból, hogy hígítsák a Kis- és Nagy-Küküllő, valamint a Maros folyók vizét - tette hozzá.
A sószennyezés péntek reggel érte el Dicsőszentmártont. A Korond-patakon és a Kis-Küküllőn halpusztulást is észleltek. Főként a Sóvárad és Erdőszentgyörgy közötti szakaszon láthatók a pusztulás jelei, ahol 50 kilogrammnyi kisebb haltetemet gyűjtöttek össze - tette hozzá az igazgató. Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség főfelügyelője a Székelyhon hírportálnak elmondta: egyelőre a kisebb halak pusztultak el, de a nagyobb egyedek pusztulására is számítanak, ezek felfogásához hálókat feszítenek ki a Kis-Küküllőn Hargita és Maros megye határa és Erdőszentgyörgy között.
Nicolae Sebastian Soltuz, a Salrom befektetési igazgatója, aki a parajdi bányát irányítja, hangsúlyozta, hogy két fő célkitűzésük van: az egyik a Korond-patak vizének befogása és annak vezetékeken való átvitele a sóbánya felett található veszélyeztetett területen, a másik pedig a sószennyezés csökkentése. Az igazgató pénteken egy új lehetőséget is ismertetett, amely szerint a patak vizét a bánya fölötti szakaszban nagy teljesítményű szivattyúk segítségével nyernék ki, és csak a kritikus területen engednék vissza a mederbe, így elkerülve a sóval való szennyeződést. Jelenleg még folyik a lehetőség alapos elemzése, és minden döntést a megyei vészhelyzeti bizottsággal egyeztetnek – tette hozzá.
A hírek szerint az Európai Sótermelők Szövetsége (EUsalt) képviselői nemrégiben Parajdra látogattak, ahol két potenciális jövőbeli megoldást ismertettek. Az első lehetőség a bánya megmentésére irányul, amely magában foglalja a víz kiszivattyúzását és a régi szakaszok feltöltését. A második javaslat két új tárna megnyitása, amely a kitermelés mellett turisztikai célokat is szolgálna. A szakértők véleménye szerint az új tárnák kiépítése körülbelül másfél évet venne igénybe, míg a régi bánya bezárása jelentősen bonyolultabb és időigényesebb feladatnak ígérkezik.
Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
