FRONT: A háború három dimenziója – Robert C. Castel átfogó biztonságpolitikai elemzése és megközelítése.
Robert C. Castel a podcastban hangsúlyozza, hogy a háború alakulását nem szabad csupán a pillanatnyi események alapján megítélni, hiszen "a pillanatnyi történések igen keveset mondanak egy háborúnak az állapotáról".
a szárazföldi hadműveletek terén is vegyes eredményekről beszélhetünk. Castel kiemelte, hogy bár az ukrán erők számos területen sikeresen megállították az orosz előrenyomulást, a frontvonalak stabilizálása még mindig kihívásokat jelentett. Emellett arra is rámutatott, hogy a helyi lakosság támogatása és az ellátási vonalak védelme kulcsfontosságú tényezők a jövőbeli hadműveletek szempontjából. A harcok intenzitása és a folyamatosan változó helyzet miatt a hadseregnek folyamatosan alkalmazkodnia kell a körülményekhez, hogy fenntartsa a nyomást az ellenségen.
"2022 novembere óta Ukrajna nem tudott egyetlen szárazföldi győzelmet sem elérni, és a korábban Ukrajna mellett álló emberfölény is megfordult."
A légiháború kapcsán hangsúlyozta, hogy "a drónok előállítása akkor havonta körülbelül kétezer egységre rúgott, és várhatóan rövid időn belül elérheti az ötezret, míg korábban egy teljes év alatt mindössze ezer drón készült el."
Egyúttal hangsúlyozta, hogy Ukrajna és a Nyugat nem voltak képesek lépést tartani a légvédelmi rendszerek fejlesztésével, ami "a civil áldozatok számának emelkedésében is tükröződik". A technológiai aspektusokat illetően megjegyezte, hogy Oroszország hátrányos helyzetben állt a nyugati hírszerzéssel szemben, amely "mesterséges intelligencián és műholdas rendszereken alapult", azonban Kína támogatásával igyekezett ezt a lemaradást csökkenteni.
Ugyanakkor hozzátette, hogy "volt egy határ, amelyen túl az Egyesült Államok légvédelmi eszközök szállításának felfüggesztése Ukrajna összeomlásához vezetett volna", ezért Trump "korlátozottan folytatta a támogatást".
Diplomáciai szinten Castel elmondta, hogy a Lavrov-Rubio találkozó után, ahol Lavrov új ajánlatot tett, bár "sokan időhúzásnak tartották, a Biden-kormányzat által jellemzett diplomáciai jégkorszak után ez akár fordulópont is lehetett". Megjegyezte, hogy "a telefonbeszélgetések kevésbé voltak hatékonyak, és áttörést hozhatott volna, ha Donald Trump és Vlagyimir Putyin személyesen találkoztak volna". Hozzátette, hogy "a személyes diplomácia súlya valóban kiemelt", de "a személyes találkozók sem oldottak meg minden kérdést, hiszen a nemzetek érdekei túl komplexek voltak".
Az ukrajnai toborzásról úgy beszélt, hogy "a társadalomban két réteg különült el: egy, amely harcolni akart és képes volt rá, valamint egy másik, amely nem akart vagy nem volt képes erre".
A dezertálás kapcsán elmondta, hogy "ezres nagyságrendű katonák hagyták el az alakulatokat, és egyesek csoportokban adták meg magukat az oroszoknak, mert nem akartak harcolni", ami súlyosan aláásta a hadsereg működését. Kiemelte, hogy az ukrán dezertálási arány "jelentősen meghaladta az orosz dezertálások arányát", míg az orosz oldalon "a dezertálások aránya inkább csökkenni látszott", így "az olló egyre jobban szétnyílt a két fél között".
