Gelencsér Ferenc kifejezésével élve, Európa és Ukrajna jövője immár elválaszthatatlanul összekapcsolódott egymással.
Ukrajna mindannyiunk közös európai jövőjéért harcol.
Ma délelőtt részt vettünk egy különleges eseményen, ahol Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, és Mark Carney, Kanada miniszterelnöke osztották meg gondolataikat Ukrajna Függetlenségének napja alkalmából.
Ukrajna immár 3,5 éve harcol - nem csak saját szuverenitásáért, hanem mindannyiunk közös európai jövőjéért. Az ukrán hadsereg ez idő alatt a kontinens legfelkészültebb és legharcedzettebb seregévé vált, stratégiai és taktikai tudása kiemeli az európai mezőnyből.
Március óta Ukrajna kész lenne elfogadni a feltétel nélküli tűzszünetet, ám Oroszország folyamatosan elnavigálja ezt a lehetőséget.
Miközben egyre többen próbálják relativizálni a valóságot, egy dolgot érdemes újra és újra kimondani: Ukrajna békét akar. Az agresszor nem. És szomorú, de ezt az agresszort - olykor közvetlenül olykor közvetve - támogatja a magyar állampárt is, amelynek egyes csatolmányai még hasznot is húznak a háborúból. Az orosz olajszankciók árnyékában profitálnak - miközben emberek milliói váltak földönfutóvá.
A háború gazdasági aspektusai sem elhanyagolhatóak. Európa jelentős összegeket biztosított Ukrajnának, és cserébe az ukrán menekültek már most is értékes hozzáadott értéket generálnak: például Lengyelországban közel 100.000 új vállalkozás indult. Ez a folyamat sok régióban segít enyhíteni az EU-t szinten tapasztalható súlyos munkaerőhiányt.
Európa és Ukrajna sorsa mára elválaszthatatlanul összefonódott.
De valakinek majd újjá is kell építenie Ukrajnát, hiszen az orosz hadsereg városokat, falvakat radírozott le a térképről. Oroszország nem felszabadította a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosságot, hanem elvette az otthonaikat, a jövőjüket, az életüket. A Donbaszban egyes források szerint már alig élnek férfiak."
