Ha mindent értékesítenék, azzal elegendő forrást tudnék biztosítani pár budapesti ingatlan megvásárlásához.


Tasnádi Dávid, a magyar NBA-kártyákat gyűjtő közösség egyik legismertebb alakja több mint húsz éve építi a világon is egyedülálló kollekcióját, amely mára több mint tízezer darabosra nőtt. Ő a szcéna egyik, ha nem legnagyobb Vince Carter-gyűjtője, és nemzetközi körökben is elismert a gyűjteménye. A gyűjtés számára nem üzlet, hanem érzelmi értékkel bíró, tudatosan épített életmű, ami a tervei szerint egyszer egy különleges helyen lesz látható.

Tasnádi Dávid középiskolás évei alatt ismerkedett meg először az NBA-kártyák világával. Egy barátjával kosarazott, akinek a szülei Németországból hoztak haza néhány izgalmas csomagot. Az első kártyája, amelyet a kezébe foghatott, a legendás Dennis Rodmant ábrázolta, és a német nyelvű Collector's Choice széria része volt. Később, az első zsebpénzéből vásárolt csomagban pedig olyan USA-mezes Michael Jordan-lapok bukkantak fel, amelyek a 1991-92-es Skybox gyűjteményhez tartoztak. Ezek a felfedezések nemcsak a gyűjtői szenvedélyét indították el, hanem egy új, izgalmas hobbit is adtak neki.

A kilencvenes évek közepén Magyarország sportkártyás világát egy különleges pezsgés jellemezte. 1994-ben egy hazai vállalkozás elindította a Collector's Choice, Upper Deck, Fleer és Skybox kártyacsomagok importját, ami szinte mindent elárasztott az országban. Az újságárusok pultjain már-már a kártyák sorakoztak, és a kezdeti lelkesedés hamarosan új boltformák kialakulásához vezetett. Az első specializált boltok megjelenésével a kártyák iránti szenvedély egy új szintre lépett: a hétvégi börzék spontán módon alakultak ki, ahol a gyűjtők és üzletelők találkozhattak. A Petőfi Csarnok környéke igazi találkozóhellyé vált, ahol sokan vidékről érkeztek, hogy kártyákkal cserélgessenek, bővítve ezzel gyűjteményeiket és élvezve a közösségi élményt.

"Korábban körülbelül 2-300 aktív gyűjtő létezett, de ez a szám hamarosan ugrásszerűen megnövekedett" – meséli Tasnádi. A gyűjtők kezdetben újságokból és német tévécsatornák közvetítéseiből tájékozódtak az NBA világáról. A legtöbben a Chicago Bulls és a Los Angeles Lakers sztárjait keresték, hiszen ezek a csapatok voltak a legjobban ismertek. A cserék alapját az képezte, hogy kinek melyik játékos vagy csapat állt közelebb a szívéhez, mivel az internet előtti időszakban nehezen lehetett meghatározni egy kártya vagy lap valós piaci értékét. A kétezres évek elején azonban a gyűjtési kedv visszaesett, mivel Jordan visszavonulása után az NBA népszerűsége is hanyatlott. Az internetes piacterek, különösen az eBay, azonban újraélesztették ezt a piacot.

A korábban nehezen elérhető amerikai lapok most már szabadon hozzáférhetők, ami számos spekulációt indított el. "Volt olyan, hogy reggel megvettél egy kártyát, és mire leszállt az este, már nyolcszoros áron kínálták, pedig a lap még csak akkor érkezett meg" - idézte fel Tasnádi. A kártyák értékét számos tényező befolyásolja: a rajta szereplő játékos hírneve, a kiadás csomagjának ritkasága, valamint az, hogy újonc kártyáról van-e szó, mind alapvető szempontok a piac alakulásában.

A piac rendkívül sokszínű, amikor árkategóriákról van szó. Kaphatók megfizethető, belépő szintű szettek, mint például a Hoops, de emellett találkozhatunk középkategóriás termékekkel és prémium csomagokkal is, amelyek ára akár több ezer dollárra is rúghat. "Például, ha egy játékos olcsóbb csomagból származó ritka lapját 200 dollárra értékeljük, akkor a prémium széria ritkább lapjai akár több ezer dollárt is érhetnek" - magyarázza a gyűjtő. Hozzáteszi, hogy a játékosok teljesítménye szintén jelentős hatással van a piaci értékek alakulására, hiszen egy kiemelkedő teljesítmény hirtelen megemelheti egy kártya árát.

Egy-egy kiemelkedő teljesítmény gyorsan átformálhatja a piaci árakat, hasonlóan ahhoz, ahogy a tőzsde működik. Hosszú távon a stabil értékek képviselői közé tartozik Jordan, Kobe Bryant és LeBron James kártyái. Ezzel szemben az újonc játékosok lapjai erősen spekulatív befektetések: például Stephen Curry újonc kártyái a karrierje kezdetén mindössze néhány dollárt értek, de mára már az ezres nagyságrendbe is eljutottak. Érdekes módon az európai játékosok, mint Nikola Jokić vagy Luka Dončić kártyái még mindig alulértékeltnek számítanak az amerikai piacon. Tapasztalatai szerint az amerikai gyűjtők inkább hazai sztárok iránt érdeklődnek, így ezek a nemzetközi tehetségek gyakran háttérbe szorulnak.

A magyar közösség ma már több ezer fős, és vibráló online jelenléttel büszkélkedhet. A csoportokban az eBay eladási árai általában irányadóként szolgálnak, de a helyi sajátosságokat jelentősen befolyásolják a vám, az áfa és a szállítási költségek. A resellerek, akik kereskedelmi szándékkal vásárolnak, gyakran emelik meg az árakat, így a piac dinamikája folyamatos változásban van.

Tasnádi azonban nem sorolható a hagyományos gyűjtők közé: "Én nem kereskedő vagyok, hanem igazi gyűjtő. Szeretek lapokat ajándékozni olyanoknak, akik régóta keresnek egy-egy különleges darabot. Számomra sokkal fontosabb, hogy egy kártya egy gyűjtemény részévé váljon, mintsem az anyagi haszon." Az online piac azonban nem mentes a kockázatoktól: gyakran felbukkannak hamisítványok különböző közösségi csoportokban. Két évtizednyi gyűjtés után Tasnádi úgy érzi, hogy ez a hobbi mára teljes életformává alakult számára, ahol nem csupán a gyűjtés öröme, hanem a közösségépítés és a tudásmegosztás is alapvető fontosságú.

Az NBA-kártyák világa számára nem csupán a nosztalgia, a befektetés vagy a szenvedély szinonimája, hanem egy komoly tudást, időt és energiát követelő terület is. Azok számára, akik nem csupán hobbiként közelítik meg, hanem valódi értékteremtés céljából szeretnének részt venni benne, elengedhetetlen a mélyreható ismeretanyag. A kártyázás nem a gyors meggazdagodás ígéretét hordozza magában. A piac működése egy szoros kapcsolati hálóra épül: "Ha valaki újonnan érkezik, és el szeretne adni például egy Kobe Bryant újonc kártyát, valószínűleg alacsonyabb áron tudja csak értékesíteni, mint én, mivel rendelkezem a szükséges kapcsolati tőkével és elismertséggel." Tisztában van azzal, hogy ki gyűjti az adott játékost, kinek lehet szüksége egy hiányzó lapra, és hogyan lehet hatékonyan felvenni a kapcsolatot a potenciális vásárlókkal.

Az NBA-kártyák univerzuma számára olyan, mint egy jól megtervezett vállalkozás: szükség van befektetésre, a piac alapos megismerésére, és el kell fogadni, hogy az elején bizony lesznek veszteségek is. A gyűjtők között óriási eltérések tapasztalhatók, hiszen számos különböző megközelítés létezik. Aki a legnagyobb sztárok, mint Michael Jordan kártyáit szeretné gyűjteni, annak általában mélyen a zsebébe kell nyúlnia. „Jordanhez komoly pénz kell. Pipennek is akadnak drága lapjai, de a Jordan-értékeket nem lehet egy lapon említeni” – mondja. Ő maga például kizárólag a válogatott Dream Team-es Jordan-lapokra összpontosít. Nem törekszik arra, hogy minden Jordannal kapcsolatos kártyát megszerezzen, mert tisztában van vele, hogy ez egy lehetetlen küldetés lenne.

A gyűjtő már 1995 óta követi Vince Carter karrierjét, és 1998-tól, az NBA-be kerülésétől kezdve gyűjti az ő kártyáit, sőt elsősorban erre a gyűjteményére koncentrál. De volt egy rövid időszak, amikor eladta gyűjteményét. Később - amikor újrakezdte - a régi gyűjteményének egy jelentős részét egyben tudta visszavásárolni, ami jó alapot adott és azóta is folyamatosan bővíti azt.

Számára a gyűjtés nem csupán egyszerű szabadidős tevékenység, hanem egy mélyen személyes kötelék a családjával: egyik legértékesebb kártyáját, egy 5 felé hajtható leporellót, fiának, Vincének szánta, amelyet a születése pillanatában szerzett be, és amelyet soha nem lenne képes eladni. Ez a rendkívüli lap, amelyből a világon csupán öt példány létezik, akkoriban körülbelül 250 ezer forintot ért, de ma már az ára milliós nagyságrendűvé nőtt. Tasnádi gyűjteménye mára hihetetlen méretűre duzzadt: a Vince Carterhez kapcsolódó gyűjteménye több mint 4500 kártyát tartalmaz, ebből 70-80 darab rendkívüli, egyedi példány, amelyekből csak egyetlen egy létezik.

Valószínűleg ő rendelkezik a világ leglenyűgözőbb Vince Carter kollekciójával.

A teljes gyűjteménye, amiben a teljes sorok mellett vannak Dean Smith, Phil Jackson, Michael Jordan, Cristiano Ronaldo, Yoda, Tiger Woods mellékgyűjtemények is, több mint tízezer darab felett jár. Az egészet Excelben tartja nyilván, nehogy duplán vásároljon valamiből, de a lapok többségéről így is fejből tudja, hogy megvan-e vagy sem. "Ha mindent eladnék, abból pár budapesti ingatlant lehetne venni" - mondja félig viccesen. A gyűjtéshez sokszor történetek is társulnak, és Tasnádi szenvedéllyel mesél ezekről. Például arról a Mark Jackson-kártyáról, amelyen a háttérben feltűnnek a hírhedt Menendez testvérek. Ez a felfedezés egyik napról a másikra százszorosára emelte a lap árát. Vagy arról, hogy egy Ja Morant-kártya értéke is az egekbe szökött, amikor valaki észrevette, hogy két ismert rapper ül a nézőtéren a képen.

"A piac különlegességét ezek a hype-ok hozzák létre. Néha egy apró részlet is elegendő ahhoz, hogy egy átlagos kártya ikonikus státuszt nyerjen" - osztotta meg véleményét Tasnádi, aki szerint a gyűjteménye értéke nem mérhető anyagi szempontokkal. Vannak olyan kártyák, amelyekhez különösen ragaszkodik. Ilyen például az a kártya, amelyet fiának születésekor szerzett, vagy az ötrészes "flawless" Carter-szett, amelyben a játékos öt különböző mezben szerepel. "Nem sokkal azután, hogy újra elkezdtem a gyűjtést, a volt feleségem meglepett az 500. lapommal karácsonykor. Ez is egy olyan darab, amit soha nem adnák el" - tette hozzá.

Vince Carter mellett a gyűjtői érdeklődése egyébként sokszínű. A gyűjtés során sok lap megfordult már nála, de csak azok ragadnak meg, amik a gyűjteményébe kerülnek. Ritka történetet mesélt egy 1999-es Topps Finest Gold Retractor lapról, mely kalandos úton került hozzá, és azóta is sokan szeretnék megvenni ezt a Duncan, Iverson, Carter lapot, melyből mindössze 50 darab létezik, de ő maga is csak pár példánnyal találkozott eddig. A gyűjtésben Tasnádi számára fontos a hitelesség is: a hamisítványok, amelyek főként az ázsiai piacon és az amerikai kártyáknál jelennek meg, folyamatos figyelmet igényelnek.

A közösség tagjai folyamatosan figyelemmel kísérik a hamisítványokkal kapcsolatos problémákat, és rendszeresen osztanak meg blogbejegyzéseket, valamint csoporton belüli figyelmeztetéseket. Ezzel próbálják megakadályozni, hogy a kezdő gyűjtők áldozatul essenek az átveréseknek. A gyűjtés elit rétegéhez tartozó, nemzetközi hírnévvel bíró szakértők számára a gyors információcsere kulcsfontosságú, hiszen így elsőként szerezhetnek tudomást a legfrissebb eseményekről és a ritka kártyák elérhetőségéről. Amikor a hamisítványok hitelesítési lehetőségeiről esik szó, sokan felvetik a kérdést, hogy vajon ez megoldás lehet-e. Az erre adott válasz azt mutatja, hogy csak néhány, kiemelkedő hírnévvel rendelkező cég foglalkozik olyan bevizsgálási folyamatokkal, amelyek valóban növelhetik a kártyák piaci értékét. Ilyen cégek például a Beckett, a PSA és az MCG, amelyek szakértelmük révén garantálják a kártyák hitelességét, de természetesen náluk is előfordulhatnak tévedések.

A kisebb hitelesítő cégek által végzett bevizsgálások a gyűjtők számára gyakran nem jelentenek igazi értéket, így az ilyen tanúsítvánnyal rendelkező lapok ára jelentősen alacsonyabb lehet. A gyűjtés során kulcsfontosságú, hogy világosan meghatározzuk a céljainkat: egyesek például egy adott játékos összes kártyáját szeretnék összegyűjteni, míg mások inkább egy sorozatra vagy csapatra összpontosítanak. A kezdő gyűjtőknek javasolt, hogy először tájékozódjanak, olvassanak, és tiszta fejjel, jól átgondolt célokkal induljanak el a hobbiban. A Covid óta a piacon drámaian megnőtt a hamisítványok és a túlárazott kártyák száma. A gyűjtés alapelve, hogy nem érdemes az első, elérhető darabot megvenni; fontos, hogy csak megbízható forrásból szerezzük be a lapokat, hogy elkerüljük a csalódásokat.

Az internet forradalmasította a gyűjtők világát, hiszen mostanra szinte bárhol és bármikor kapcsolatba léphetünk amerikai gyűjtőkkel vagy nemzetközi boltokkal. Az online vásárlás lehetősége felgyorsítja a ritka kártyák megszerzésének folyamatát is. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a piac átláthatatlanságát és az arctalan profilos csalások kockázatát, így a kezdő gyűjtőknek különösen óvatosan kell eljárniuk. A gyűjtés során a ritka szivárvány-sorozatok és a limitált, 1/1 példányok kiemelkedő értéket képviselnek, és a gyűjtők közötti heves versengés miatt ezek megszerzése egyre nehezebb feladattá válik.

Tasnádi ma már nemcsak gyűjt, hanem aktívan segít másoknak eligazodni ebben a világban. Athecollectorsbest.com oldalt azért hozta létre, hogy az újonnan érkező gyűjtők tanulhassanak a piacról. Emellett rendszeresen jár kártyabörzékre is, ahol szívesen beszélget a gyűjtőkkel és ha új emberek jönnek, segít nekik eligazodni. "Ha jön egy anyuka vagy apuka a gyerekkel, próbálom megóvni őket attól, hogy rögtön lehúzzák őket. Sajnos mindenhol van, aki visszaél az újak tapasztalatlanságával" - teszi hozzá. Arra a kérdésre, hogy kilátogat-e a november 8-i Puskás Arénában megrendezett Budapest Card Show-ra, azt mondja, hogy persze, mivel a börzéket nagyon fontosnak tartja: remek közösségi élményt nyújtanak, az ilyen eseményekről pedig soha nem tér haza üres kézzel, és mindig talál valami különlegeset, sok lapot ajándékba kap más gyűjtőktől vagy követőktől.

Tasnádi nem csupán a gyűjtésre összpontosít, hanem arra is, hogy a megszerzett értékeket megőrizze. Számos lapot szándékosan vásárol meg azért, hogy megmentse őket, és biztosítsa, hogy jó helyre, megfelelő gyűjteményekbe kerüljenek. Gyűjteményének darabjait nem értékesíti, csupán cserélni hajlandó, és ezt is közösségi szellemben teszi: ha valaki nagyon áhítja egy lap megszerzését, de nem tud cserélni, lehetősége van megvásárolni tőle, hogy saját kollekcióját gyarapíthassa. A hatalmas gyűjtemény dokumentálása már szinte lehetetlen feladat, és eladására sincs mód, így Tasnádi hosszú távú tervei között szerepel, hogy felajánlja azt Vince Carter alapítványának, az Embassy of Hope-nak. "Írtam nekik, hogy ha egyszer múzeumot alapítanak Carter számára, örömmel odaadnám nekik az egész gyűjteményemet. Olyan nagyra nőtt, hogy más módon nem is lehetne méltóképpen kezelni" – osztotta meg. Bár választ még nem kapott, úgy érzi, ez lenne a legjobb sorsa annak az életműnek, amelyet több mint két évtized alatt épített fel.

Related posts