Háborús válsághelyzet: az Európai Unió már elkezdte a tartalékok felhalmozását.

Az Európai Bizottság bejelentette új stratégiáját, amely célja, hogy vészhelyzetek esetén biztosítsa a szükséges gyógyszerek, generátorok és alapvető nyersanyagok tárolását.

Az Európai Bizottság állásfoglalása alapján az Európai Uniónak érdemes lenne gyógyszerek, energiaforrások és alapanyagok tartalékait létrehoznia. Ezzel a lépéssel hatékonyabban felkészülhetne a váratlan helyzetekre, mint például katonai támadások, globális járványok vagy természeti csapások esetén.

Ezért az Európai Unió végrehajtó szerve ezen a héten bemutatta első készletfelhalmozási stratégiáját. A szervezet hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak érdemes megfontolniuk a víztisztító eszközök, valamint a tengerfenéken elhelyezett kábelek karbantartásához szükséges felszerelések, drónok és a konfliktusok során alkalmazható mobilhidak sürgősségi ellátását is.

Az év kezdetén az európai lakosságot arra kérték, hogy készítsenek elő 72 órányi élelmiszert, vizet és más alapvető szükségleteket, hogy felkészüljenek egy esetleges katonai konfliktusra, természeti katasztrófára, áramkimaradásra vagy súlyos ipari balesetre. Az Európai Unió felkészültségi stratégiájának keretében a hivatalos szervek jelenleg azon dolgoznak, hogy meghatározzák, milyen tartalékokat kellene a kormányoknak felhalmozniuk, és hogyan növelhetik a felkészültségüket különféle egészségügyi vészhelyzetekkel szemben, például világjárványok, antimikrobiális rezisztencia, valamint vegyi, nukleáris vagy biológiai fenyegetések esetén.

A Covid-járvány tanulságait figyelembe véve alakultak ki a tervek, amikor az EU tagállamai igyekeztek beszerezni a szükséges védőfelszereléseket, például maszkokat és lélegeztetőgépeket. Ez a helyzet hiányt generált a legnagyobb szükségben lévők körében. A bizottság olyan országok példáiból merített inspirációt, mint Finnország, Észtország és a Cseh Köztársaság, ahol a hatóságok ismert módon felhalmozták az orvosi eszközöket. Érdekes módon a The Guardian cikke nem említi Magyarországot, ahol a kormány jóval a szükséges mennyiség felett vásárolt lélegeztetőgépeket, és a helyzetből üzletet is kovácsolt.

A stratégia szerint az EU-nak rendszeresen frissített listákkal kellene rendelkeznie az alapvető árukról, amelyeket a különböző válságokhoz igazítanának.

2026-ra az Európai Unió egy jelentős nyersanyag-központ létrehozását tervezi, amely az érintett vállalatok számára közösen biztosítaná a szükséges alapanyagok beszerzését. E központ feladatai közé tartozna a készletek hatékony menedzselése is. Emellett ugyanebben az évben az EU összeállít egy prioritási listát, amely tartalmazza azokat a gyógyszereket és orvostechnológiai eszközöket, amelyeket kiemelt figyelemben kell részesíteni a készletezés és közös beszerzés szempontjából.

Az Európai Beruházási Bank által finanszírozott hitelprogram célja, hogy támogassa a kisvállalkozásokat és startupokat az innovatív gyógyszer- és orvostechnológiai fejlesztések terén. Ennek keretében 2027-re a program keretösszegét várhatóan megduplázzák, elérve ezzel a 200 millió eurót.

A blokk egy innovatív szennyvíz-megfigyelő rendszer kidolgozásán fáradozik, amely "korai figyelmeztető radarként" funkcionálna, lehetővé téve a fertőző betegségek kitörésének előrejelzését a tünetek első jeleinek észlelésekor. Közegészségügyi szakértők véleménye szerint a világjárvány idején a szennyvízminták elemzése költséghatékony és hatékony módszert kínált az egészségügyi kockázatok felmérésére.

Az Európai Unió már rendelkezik egy jól felszerelt flottával, amely tűzoltó repülőgépekből, helikopterekből, orvosi evakuációs gépekből, orvosi eszközökből és tábori kórházakból áll. Ahogy az erdőtüzek szezona fokozódik, és a tűzoltók Marseille külvárosában is kemény harcot vívnak a lángokkal, a bizottság bejelentette, hogy további légi járművekre van szükség a tüzek hatékony lokalizálásához.

Hadja Lahbib, az EU válságkezelésért felelős biztosa azt mondta: "Ismerjük a ránk váró fenyegetéseket... hibrid támadások, áramkimaradások, szélsőséges időjárás és fertőző betegségek. Ezek már nem távoli kockázatok. Ezért a felkészülésünket áthelyezzük a pálya széléről a védelmünk frontvonalára."

A legfrissebb stratégiai irányvonal a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen szavaival vált nyilvánvalóvá, aki hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak 2030-ra fel kell készülnie az önálló védekezésre. "Oroszország katonai újrafegyverkezése arra utal, hogy a következő két-öt évben komoly katonai fenyegetéssel nézhetünk szembe Európára és a NATO-ra nézve" - jelentette ki keddi beszédében az Európai Parlamentben.