Halálos forróság Európában: már két ember vesztette életét a rémálomszerű hőség következtében | szmo.hu

Európa számos országában drámai mértékeket öltött a hőhullám, és a helyzet különösen súlyos Törökországban, ahol már 50 ezer embert kellett kitelepíteni az erdőtüzek következtében. A leghevesebb lángok Izmir tartományában pusztítanak, de más területeken is komoly kihívásokkal néznek szembe a tűzoltók. Az ország erdészeti minisztere nyilatkozata szerint mindössze három nap alatt 263 különböző tűzesethez kellett vonulniuk, ahogyan azt a Telex összefoglalójában olvashatjuk.

Görögországban most különösen nehéz időszakot élnek át az emberek: Athén közelében egy tűzgóc miatt egy jelentős közlekedési útvonalat le kellett zárni, és sajnos több ingatlan is lángra kapott. Kiosz szigetén négy napig küzdöttek a tűzoltók, mire végre sikerült megfékezniük a pusztító lángokat. Az Égei-szigeteken is rendkívül magas a tűzveszély, ami aggodalomra ad okot a helyi közösségek számára.

Spanyolország délnyugati részén, El Granadóban 46 fokot mértek árnyékban, ami történelmi rekord. Barcelonában éjszaka sem hűlt le igazán a levegő, 27 fok volt a leghidegebb, Sevillában pedig 28. Az ország több pontján is 43 fok fölé emelkedett a hőmérséklet.

Olaszországban a hőség következtében két ember tragikus módon életét veszítette.

Az ország 21 nagyvárosában vörös riasztást adtak ki, Toscanában 20 százalékkal nőtt a kórházi ellátásra szorulók száma. Lombardiában szeptemberig tilos a szabadtéri munkavégzés dél és délután 4 között.

Franciaországban is rendkívüli időjárási viszonyok uralkodnak. A klímaminiszter a mostani hőhullámot példátlannak ítélte, hiszen számos hőmérsékleti rekord dőlt meg, beleértve a legforróbb júniusi napokat és éjszakákat is. Párizsban olyan vörös riasztást adtak ki, amelyre már öt éve nem volt példa. A hőség kedden éri el csúcspontját, ezért 1350 állami iskolában felfüggesztik a tanítást.

Portugáliában, Mora településén rekordszámú, 46,6 fokos hőmérsékletet regisztráltak. A kánikula hatásai már a tengerekre is kiterjednek: az Adriában invazív fajok bukkantak fel, míg az alpesi gleccserek hőstressz miatt szenvednek. Párizs ikonikus Eiffel-tornyának csúcsát is lezárták a látogatók elől a szélsőséges meleg következtében.

A britek számára is rendkívüli hőség köszöntött be: a Heathrow reptéren 33,1 fokot, míg Wimbledonban 32,9 fokot regisztráltak. Ez a hőmérséklet a torna történetének legmelegebb nyitónapját eredményezte.

Németországban a keddi és szerdai napok során 38 fokos csúcsmeleggel kell számolni, amelyre figyelmeztetéseket adtak ki. A Rajna vízszintje annyira lecsökkent, hogy a teherhajók terhelhetőségét korlátozni kellett. A Balkánon is szélsőséges hőség tapasztalható, Montenegróban pedig erdőtüzek tombolnak.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi biztosának véleménye szerint elengedhetetlen, hogy alkalmazkodjunk a globális éghajlatváltozáshoz, valamint mérsékeljük a fosszilis energiahordozók használatát. Ahogy ő fogalmazott: "A növekvő hőmérséklet, a tengerszint emelkedése, valamint az árvizek, aszályok és erdőtüzek komoly veszélyt jelentenek alapvető jogainkra, mint például az élethez, az egészséghez, és a tiszta, fenntartható környezethez való jogunkra, valamint sok más fontos aspektusra."

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó szervezete szerint az emberi tevékenység áll a hőhullámok mögött. Richard Allan, a Readingi Egyetem klímaprofesszora így nyilatkozott: "A bolygó melegedésével párhuzamosan egyre gyakrabban és egyre nagyobb intenzitással tapasztalhatunk hőhullámokat." Az elemző hozzátette, hogy az üvegházhatású gázok megakadályozzák a Föld természetes hőelvezetését, míg a talaj kiszáradása tovább fokozza a hőség hatásait.