Herczegh Anita: Regőczi István élete és munkássága a cselekedetek világában bontakozott ki.

Regőczi atya élete és munkája a tettekről szólt, megtestesült benne a cselekvő szeretet - mondta a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért kuratóriumi elnöke vasárnap a szervezet névadója születésének 110. évfordulóján szülőfalujában, a Somogy vármegyei Látrányban.

Herczeg Anita alapító - Áder János volt köztársasági elnök felesége -, a Szent Mihály-templomban tartott mise után mondott beszédében hozzátette, a világban a nélkülözésre az olyanok adták a legszebb válaszokat, mint Regőczi atya. "Nem hangosan, hivalkodóan, de mindig a szeretet munkáját végezte, a jót adva közelről, embertől emberig" - mondta az árvaházalapító és templomépítő néhai katolikus papról.

A 2021 áprilisi hónapban született meg az elhatározás, hogy létrehozzák az alapítványt. Ekkor már egyre világosabbá vált, hogy a járvány következményeként számos gyermek kénytelen szembesülni azzal a tragédiával, hogy egyik vagy akár mindkét szülőjét elvesztette.

- fűzte hozzá.

Az alapítvány célja, hogy hosszú távon és személyre szabottan támogassa azokat a gyermekeket és fiatalokat, akik a koronavírus-járvány következtében árvává váltak. Minden árvát 18 éves koráig segítenek, sőt, a tanulmányaik befejezéséig is mellettük állnak. Az alapítvány szakértői alaposan felmérik a családok anyagi helyzetét, és a legmegfelelőbb segítséget nyújtják, amely magában foglalja a rendszeres pénzbeli támogatást, valamint jogi, pszichológiai és mentálhigiénés szakemberek biztosítását. Emellett lehetőséget biztosítanak a gyerekek számára, hogy részt vehessenek kulturális és sporteseményeken, valamint nyári táborokban is – tette hozzá az alapítvány képviselője.

Beszélt arról, hogy a járvány másfél éve alatt az árvák száma meghaladta az 1600-at, azóta számuk 1200-ra csökkent, mert sokan felnőttek az akkori gyerekek közül. A támogattak húsz százaléka hétévesnél fiatalabb volt, amikor árvaságra jutott, egy százalékuk mindkét szülőjét elveszítette, ötven gyermek egyéves sem volt, amikor árva lett. 2022-ben három olyan gyermek született, akiknek az édesapjuk világra jöttekor már elhunyt a járványban.

Az alapítvány első évében, ahogy folytatta, az egyik legfőbb cél a pénzügyi támogatás nyújtása volt. Számos család számára az a kihívás jelentette a legnagyobb terhet, hogy elveszítették a fő keresőjüket, s a temetés költségeinek előteremtése sok esetben szinte lehetetlen feladatnak bizonyult. Az idő múlásával azonban a támogatás fókusza áthelyeződött a pszichológiai és mentális segítségnyújtás irányába, mivel sok család még mindig küzd a gyász feldolgozásával, és a gyászolás folyamata még nem zárult le számukra.

- fejtette ki a véleményét.

Regőczi István (1915-2013) 1915. október 5-én született a festői Látrányban. Gyermekkora nem volt könnyű, ám sorsa fordulópontot vett, amikor 1925-ben Flandriába invitálták, ahol három évet töltött el. Ez az időszak mély hatással volt rá, és később is visszatért Belgiumba, ahol 1943-ban pappá szentelték. A háború viharos tavaszán Pestszenterzsébeten kezdte meg lelkipásztori szolgálatát, és elindította első gyermekotthonát, mely védelmet nyújtott a német megszállás és a nyilasok elől menekülő zsidó gyermekeknek és családoknak. 1947-ben megalapította a Sasfiókák nevű gyermekotthont, amely több mint 300 hadiárva számára biztosított otthont, ezzel is bizonyítva humanitárius elkötelezettségét és szeretetét a rászorulók iránt.

1949-ben letartóztatták, és egészen 1953-ig, anélkül hogy bármilyen ítélet született volna, Kistarcsán tartották fogva. Az ezt követő években, 1972-ig, több alkalommal is börtönbe került. Legutoljára 1971-ben, illegális sajtótevékenység miatt ítélték el, miután 1969-ben Belgiumban megjelentek összegyűjtött jegyzetei Mi nem hallgathatunk címmel.

Az Isten vándorának titulált pap, aki hosszú évtizedek szolgálatát Szalkszentmártonban végezte, nem csupán templomot emelt, hanem Domonyvölgyben is kápolnát teremtett. Ő volt az, aki életre hívta a kútvölgyi Engesztelő Mária-kápolnát, egy helyet, ahol a közösség lelki megújulásra találhatott. 1989. december 8-án, a Fővárosi Gyermekvédő Otthon Aga utcai épületében egy különleges kápolnát alakított ki, amelyet 150 állami gondozott fiatal és nevelőik látogathattak. A 98 éves korában eltávozott pap nyughelye a kútvölgyi kápolna mellett található, ahol emléke örökké élni fog.

A rá emlékező mise után a templom falán 2009-ben elhelyezett emléktáblát Áder János és Herczegh Anita, a látrányi katolikus plébánia nevében Szűcs Imre plébános, Pretz József világi elnök és Papp Ferenc képviselő, a kútvölgyi kápolna képviseletében Herceghalminé Nemes Teréz, valamint Móring József Attila (KDNP), a térség országgyűlési képviselője és Hartung-Mihály Anett (független), Látrány polgármestere koszorúzta meg.