Bár a szünetek megpróbálnak enyhíteni a forgalmon, a dugók továbbra is egyre csak növekednek. A BKK legfrissebb statisztikái rávilágítanak, hogy Budapest mely területein érződik a legjobban a torlódás.
A budapesti közúti forgalom a nyári szünet első hetében váratlanul megromlott: a BKK legfrissebb adatelemzése alapján 6-7 százalékkal hosszabbodtak meg az utazási idők a tanítási időszakhoz viszonyítva. Ez különösen meglepő, mivel ilyenkor általában a dugók csökkenésére számítunk. Júliusra azonban javult a helyzet - a negyedik tanszüneti hétre már több útszakaszon is csökkent a torlódás -, de sajnos vannak olyan kritikus pontok, ahol a forgalmi viszonyok még mindig kedvezőtlenebbek, mint az iskolai időszakban.
A Budapesti Közlekedési Központ legújabb elemzése meglepő következtetésekre jutott: miközben a nyári szünet általában a forgalom csökkenésével jár, 2025 júniusának első tanszüneti hetében (június 23-25.) a közúti forgalom "csupán minimális mértékben csökkent". Emellett a folyamatban lévő felújítások következtében a tanszünet kezdetén 6-7 százalékkal megnőttek az eljutási idők a június eleji bázisidőszakhoz képest.
Ez azt jelenti, hogy hiába közlekednek kevesebben a nyáron, a párhuzamosan zajló felújítások miatt mégis lassabban jutnak el az autósok a céljukhoz, mint tanítási időben.
A BKK adatelemző csapata egy különleges, idősoros alapú összehasonlító vizsgálatot folytatott le. Ennek keretében a tanítási időszak reggeli csúcsidőszakának közúti eljutási adatait elemezték, amelyet június 2. és 4. között, hétfőtől szerdáig, 06:00 és 09:00 közötti időintervallumban gyűjtöttek össze. A szakemberek ezen adatokra támaszkodva végeztek összehasonlítást, és minden héten a hétfő-szerda közötti időszak adatait vizsgálták meg alaposan.
A BKK rendszeresen monitorozza a fővárosi közúti hálózat forgalmi viszonyait és végez forgalmi dinamikára vonatkozó vizsgálatokat, elemzéseket. A nyári iskolaszünet kezdeti időszaka kiemelten fontos ebből a szempontból, mivel az évről évre változó tanévzárási időpontok, valamint a párhuzamosan zajló felújítási munkák jelentősen befolyásolhatják a közúti forgalmat.
Az első tanszüneti héten, június 23. és 25. között a forgalom alig, mindössze 2-3 százalékkal csökkent a tanítási időszakhoz képest, ám a felújítási munkák miatt 6-7 százalékkal hosszabbak lettek az átlagos eljutási idők. Kiemelten nehezen volt átjárható a Margit híd budai hídfője, ahol a forgalomcsillapító lezárások és ideiglenes sávszűkítések összességében nyolc százalékos menetidő-növekedést okoztak. Ezzel párhuzamosan a Hungária körút Népliget és Közvágóhíd közötti, Rákóczi híd felé tartó szakaszán is jelentős, hét százalékos lassulást mértek a szakemberek.
A második tanszüneti hét során, június 30. és július 2. között, a közlekedési szokások természetes átalakulása és a Rákóczi hídnál végzett munkák újraszervezése révén sikerült csökkenteni a torlódásokat. Ennek köszönhetően a városi átlagos eljutási idő 3-4 százalékkal javult. Azonban ez a javulás nem volt egységes: míg a belvárosi hídforgalomban néhány alternatív útvonalat választó autósok gyorsabb haladást tapasztaltak, addig más, a felújítások által kevésbé érintett szakaszokon a menetidő szinte alig változott.
Július 7. és 9. között, a harmadik tanszüneti héten, a főváros területén a BKK adatai szerint átlagosan 0-7 százalékos növekedést mutattak az eljutási idők. Ezen időszak alatt a Margit híd budai irányú „zöldhulláma” részben hozzájárult a Vörösvári út felől érkező forgalom simább áramlásához, míg a Petőfi híd átjárhatósága is kedvezőbbé vált. Ugyanakkor az Üllői út belső szakaszain, különösen az Astoria irányába, továbbra is jelentős torlódásokkal találkozhattak az autósok.
A negyedik tanszüneti hét, azaz július 14-16. között a forgalmi helyzet több szempontból vidéki viszonyokhoz hasonlóan alakult: a legtöbb megjelölt úton csökkenés vagy stagnálás figyelhető meg az eljutási időkben. A Margit híd Buda felől Pestre irányuló forgalmát kedvezően befolyásolta az új jelzőlámpa-ütemezés, viszont ez a beavatkozás a híd másik irányában enyhe, négy százalékos lassulást okozott. Ezzel párhuzamosan a Hungária körút Közvágóhíd felé vezető szakaszán ismét növekedés tapasztalható, amit a környéken zajló közműrekonstrukciók indokolnak.
A Margit híd hivatalos befejezési határideje 2025. július 31., és a tervek szerint a befejezéskor végrehajtott sávszám-visszaállítás, a zöldhullám-optimalizáció, valamint az új aszfaltburkolat jelentős mértékben hozzájárul majd a Buda és Pest közötti utazási idő csökkentéséhez. A BKK ígérete szerint a tervezett intézkedéseknek köszönhetően akár öt-tíz perccel is lerövidülhet az átkelés ideje, továbbá a híd környékén lévő főútvonalak forgalma is enyhülni fog.
Az útfelújítások önmagukban nem magyarázzák meg a fővárosi autós forgalom csúcsidőben tapasztalható összeomlását.
A KSH adatai szerint Budapest környékén jelentősen megnövekedett az autók száma az elmúlt évtizedekben. Míg 2000-ben Budapesten 559 100 autó volt, addig 2024-ben már 723 372 darab. Pest vármegyében még drámaibb a növekedés: 2000-ben 268 279 autót tartottak nyilván, 2024-ben pedig már 663 795-öt. A vármegyében lakók jelentős része pedig ingázik a főváros és lakóhelye között, így ezekkel az autókkal is számolnia kell a fővárosnak.
A budapesti és Pest vármegyei autók száma 2024-ben eléri a 4 263 067 darabot, ami a teljes magyar autóállomány egyharmadát jelenti. Ez a terület különösen figyelemre méltó, hiszen itt található az ország legkiterjedtebb közösségi közlekedési hálózata.
