Íme egy egyedi megfogalmazás: "Miként rontsuk el az Oscar-esélyeinket csupán tíz nap leforgása alatt?"

No és hogyan nyerjünk akkor, ha mindössze egy bő hónapunk van kampányolni? Mit ne mondjunk egy interjún, és vajon nyerhetünk-e Oscar-díjat egy olyan szerepért, amelyben gyakorlatilag saját magunkat alakítjuk? Papok vagy örömlányok? Adrien Brody vagy Timothée Chalamet? Demi Moore vagy Fernanda Torres? Kinek a neve lapul vasárnap éjjel a filmipar világot jelentő borítékában? Esélyeket latolgattunk.

Ahogyan tavaly az Oppenheimer hétdíjas diadalmenete (amely magában foglalta a legjobb film, a férfi főszereplő, és a rendező kategória trófeáit) elkerülhetetlennek bizonyult, úgy az idei Oscar-verseny jóval több izgalmat ígér. A legfontosabb kategóriák közül több is nyitott még, noha a legjobb film díjáért úgy tűnik, a véghajrában Sean Baker Arany Pálma-díjas vígjátéka, az Anora (hat jelölés) és Edward Berger nyolc szoborra jelölt vatikáni drámája, a Konklávé, már elhúzott a versenytársaktól.

Miközben az Anora sorra gyűjtötte be a Critics Choice Awards, DGA, PGA és WGA rangos szakmai elismeréseit, valamint a független filmes Independent Spirit Awards-on is diadalmaskodott, addig a brit Konklávé hazai pályán megnyerte a BAFTA-t, és a színészeket tömörítő SAG szavazói is elismerésükkel tüntették ki a produkciót. Az Oscar-díjak sorsa azonban nem csupán amerikai döntéshozókon múlik: a filmakadémia közel tízezer fős tagságának mintegy húsz százaléka nemzetközi szavazó, ami tovább bonyolítja a versenyt.

Az idei filmes mezőnyben három magyar vonatkozású alkotásnak is szurkolhatunk. A brutalista stílust megjelenítő vágó, Jancsó Dávid, vágóként kapott jelölést, míg Brady Corbet emigránseposza, amely egy magyar származású építész életét dolgozza fel, biztosan nem fog üres kézzel távozni. A hazánkban részben forgatott Maria című film, amelynek lélegzetelállító látványvilága és budapesti helyszínei is megjelennek, Angelina Jolie főszereplésével készült. Sajnos az Oscar-jelöltek listájáról ő hiányzik, viszont a film operatőre, Edward Lachman, ott van a versenyben. Denis Villeneuve rendezőt sokak meglepetésére kihagyták a jelöltjek közül, de a szintén erős magyar stáb által készített Dűne: Második rész biztosan számíthat számos technikai díjra.

Szerintünk nyerni fog: Anora

Megszorongathatja: Konklávé

Meglepetést rejthet: A brutalista stílus varázsa

Jacques Audiard francia rendező életében volt egy emlékezetes pillanat, amikor úgy tűnt, hogy az Emilia Pérez 13 jelölésével dominálja a mezőnyt. Azonban a multikulturális és kaotikus musical iránti lelkesedést több kritika is visszafogta, végül Karla Sofía Gascón botrányos mélyrepülése okozta a végső csapást. A színésznő korábbi, rasszista és gyűlölködő tweetjei napvilágra kerülése óriási felháborodást keltett. Az általunk is az év legjobbjának tartott indie film, az Anora, jelenleg a legnagyobb eséllyel pályázik az Oscar fődíjára, de a mainstream pápaválasztós Konklávé is könnyedén ellophatja a show-t, hiszen az szintén kiemelkedő alkotás.

Mindkét filmnek sok rajongója és támogatója van, és mindkettő megragadja a korszellemet: Sean Baker filmje egy karakán szexmunkást ünnepel, aki szembeszáll egy orosz oligarchával és csatlósaival, míg a Konklávé a pápát és a katolikus egyházat a jövőbe vinni remélő haladók és a múltba visszatekintők között rajzolja meg a frontvonalat. Az eddigi díjtermést figyelembe véve A brutalista győzelme körülbelül akkora meglepetés lenne, mint amikor Bridget Jones besétált egy kerti partiba Playboy-nyuszinak öltözve - csak éppen senki sem szólt neki, hogy a papok és örömlányok tematikát lefújták, és mindenki hétköznapi ruhában van.

Úgy véljük, hogy Sean Baker (Anora) győzni fog.

Brady Corbet filmje, "A brutalista", olyan mélyen megindító és provokatív mű, amely képes megragadni a nézők figyelmét. A történet sötét és feszültséggel teli légkört teremt, amely folyamatosan fenntartja a szorongást. A rendező egyedülálló stílusával és a részletes karakterábrázolással képes arra, hogy a nézőket egy disztópikus világba vezesse, ahol a valóság és a képzelet határai elmosódnak. A film nem csupán a brutalitásról szól, hanem mélyebb társadalmi és pszichológiai kérdéseket is boncolgat, így valódi élményt nyújt a komoly filmkedvelők számára.

Meglepetést hozhat: Coralie Fairgeat (A szerző)

Míg A brutalista tíz Oscar-jelölést kapott, és számos kategóriában feltehetően le fogja nyomni az Anorát, a legjobb rendező a DGA-győztes Baker lesz, akit az összes rendezői jelölthöz hasonlóan korábban még soha nem nominált az akadémia. Brady Corbet a BAFTA-n aratott győzelemmel mutat erőt a nemzetközi szektorban, elvégre mindkét film az alacsony költségvetésű független leleményesség ambiciózus bravúrja. Coralie Fargeat győzelme óriási meglepetés lenne egy zsánerfilmért, de az biztos, hogy felrázná a dolgokat a jövőben, és Oscarra is kevesebben mondanák, hogy kiszámítható vagy politikus.

Úgy vélem, hogy Adrien Brody (A brutalista) a győzelemre esélyes!

Timothée Chalamet egy különleges tehetség, akinek alakítása a "Sehol se otthon" című filmben valóban magával ragadó. Karaktere mély érzelmi rétegeket hordoz, és a film atmoszférája olyan feszültséget teremt, amelyben a nézők szinte lélegzetvisszafojtva követik a történéseket. Chalamet egyedi stílusa és hiteles játéka révén képes megszorongatni a közönséget, elgondolkodtatva őket a karakter bonyolult belső világáról.

Meglepetés vár ránk: Ralph Fiennes (Konklávé)

Adrien Brody és Timothée Chalamet mindketten pályájuk eddigi csúcsát élik meg, ami igencsak megnehezíti a voksolók helyzetét. Brody 2003-ban, mindössze 29 évesen, a legfiatalabb férfi főszereplőként nyerte el az Oscar-díjat A zongorista című filmben, ahol egy holokauszttúlélőt alakított. Most pedig egy új szerepben tér vissza, ezúttal egy magyar holokauszttúlélő bőrébe bújva. A brutalista filmben, bár a többi színész is kiemelkedő teljesítményt nyújt, Brody a történet súlyát a vállán cipeli. De ő nem egyedül van a reflektorfényben: Timothée Chalamet is lenyűgöző alakítást nyújt, mint a fiatal Bob Dylan, ragyogva jelenik meg a vásznon.

Timothée Chalamet öt évet szentelt életéből a szerep megformálására, amely során elsajátította az éneklés és gitározás művészetét. Hanglejtése kifogástalan, és ha sikerülne nyernie, akkor Brodytól venné át a "minden idők legfiatalabb díjazottja" címet ebben a kategóriában, hiszen csupán néhány hónappal fiatalabb, mint a magyar származású színész volt 2003-ban. Míg Brody a díjak többségét zsebelte be, Chalamet a Screen Actors Guild díját is elnyerte, amelyet gyakorlatilag ugyanazok a színészek ítélnek oda, mint az Oscar-díjat - így a lehetősége, hogy az aranyszobrot is megkapja, jelentősen megnőtt.

Idén a legjobb férfi főszereplő kategóriája igazán izgalmas versenyt hozott, hiszen a jelöltek között szinte mindenkinek megvan a lehetősége a győzelemre. Sebastian Stan, aki Donald Trump bőrébe bújt a Trump-sztoriban, nemcsak emiatt érdemelte ki a jelölést, hanem mert az év során számos kiemelkedő alakítást nyújtott, például a Different Man című filmben, amely szintén dupla Golden Globe-jelölést érdemelt. Colman Domingo lenyűgöző és érzékeny játékát sem szabad figyelmen kívül hagyni a Sing Sing-ben, ahogyan Ralph Fiennes nagyszerű teljesítménye a Konklávéban is méltó elismerést érdemel. Fiennes titkos favoritnak számít, bár köztudott, hogy nem igazán érdekli a kampányolás – ami manapság kulcsfontosságú lehet az Oscar-díjért folytatott harcban. Timothée Chalamet példája jól mutatja ezt: a Sehol se otthon című filmje az év végén került a mozikba, de ő nem spórolt az erőfeszítésekkel, hiszen egy hónap alatt rengeteget tett a siker érdekében, talk show-kban szerepelt, hasonmásversenyen bukkant fel, sőt, még az SNL-ben is énekelt, hogy felhívja magára a figyelmet.

Szerintünk nyerni fog: Demi Moore (A szer)

Mikey Madison, aki Anora szerepében tűnik fel, izgalmas és különleges élményeket kínál a nézőknek. Színészi tehetsége és egyedisége révén képes mély érzelmeket közvetíteni, miközben karaktere bonyolultságát és sokszínűségét is bemutatja. Az ő előadásában a történet igazán magával ragadóvá válik.

Meglepetést okozhat: Fernanda Torres (Még mindig itt vagyok)

Demi Moore és Mikey Madison Oscar-kampánya lényegében már Cannes-ban elindult, a verseny pedig nagyon kiélezett a 62 éves hollywoodi veterán és a 25 éves újonc tehetség között. Moore megindító Golden Globe-beszéde gyakorlatilag Oscar-jelölést ért, ehhez aztán még hozzájött a kritikusok díja és a SAG, míg Madison nagy meglepetésre amerikai győzelmet aratott a BAFTA-n, és egy csomó rivális fölé kerekedett a Spiritsen.

Korábban a Cannes-ban debütáló és társai mellett közös színészi díjat elnyerő Karla Sofía Gascón számított a legnagyobb esélyesnek. Bár sokan politikai manőverezésként értékelték a sikerét, a transz színésznő pár nap leforgása alatt gyakorlatilag lerombolta saját esélyeit, amikor előkerültek korábbi muszlimellenes és rasszista tweetjei. Még filmbéli partnere, Selena Gomez iránt is tiszteletlenül nyilatkozott, így ma már szinte semmi esélye sincs a győzelemre.

Jó kérdés, hogy merre mennek majd a jórészt idősebb akadémiai szavazók. Lesz, akinek a gyomra nem veszi be a testhorrort, és olyan is, aki imádja a nagy visszatéréseket - lásd még Brendan Fraser menetelése két évvel ezelőtt. Mi Moore-ra fogadunk, aki a promóciós körútja során gyakorlatilag egyfajta életvezetési tanácsadóvá vált, no és persze az sem utolsó szempont, hogy filmjével diskurzust kezdett Hollywood és az egész társadalom kegyetlen bánásmódjáról az öregedéssel szemben.

A nevető harmadik ezúttal a brazil származású Fernanda Torres lehet, aki a közeljövőben bemutatásra kerülő Még mindig itt vagyok című drámában lenyűgöző teljesítményt nyújt. A film egy igazi gyöngyszem: a rendezője nem más, mint Walter Salles, aki a 1998-as Központi pályaudvarban Fernanda édesanyját, Fernanda Montenegrot is dirigálta. Érdekesség, hogy Montenegro volt az első brazil nő, akit Oscar-díjra jelöltek. Most, több mint negyedszázaddal később, a lánya is esélyt kapott az aranyszoborra.

Mi úgy érezzük, hogy Kieran Culkin (Rokonszenvedés) nagy eséllyel győzni fog!

Senki sem mentes a megszorongatástól.

Meglepetést okozhat: tényleg senki

Az est legkiemelkedőbb győzelme kétségtelenül Jesse Eisenberg Rokonszenvedés című drámájához köthető. Kieran Culkin egy belső vívódásokkal teli férfit alakít, aki szeretett nagyanyja halála után unokatestvérével (Eisenberg) együtt látogat el Lengyelországba, őseik földjére. Culkin tökéletes választásnak bizonyult a szerephez, amelyet ráadásul meghallgatás nélkül kapott meg Eisenberg húgának ajánlása révén. Ugyanakkor sokan bírálják, amiért lényegében ismét saját magát formálja meg - hasonlóan ahhoz, ahogyan az Utódlás című sorozatban kicsit furcsa Roman Roy karakterét is megjelenítette. A fő riválisa Edward Norton, aki a Bob Dylan-filmben játszik, de eddig Culkin már minden fontos díjat megnyert, így nem sok esélyt látunk arra, hogy valaki más lépjen a dobogóra.

Úgy vélem, hogy Zoe Saldaña (Emilia Pérez) nagy eséllyel nyer majd.

Ariana Grande "Wicked" című dalában a szorongás és a belső küzdelmek kifejezése egyedi módon jelenik meg. A dalban a hangzás és a lírai tartalom összhangja mély érzelmi hatást gyakorol a hallgatóra. Ariana hangja, amely egyszerre erőteljes és sebezhető, a szorongás érzését egy különleges perspektívából tárja fel, rámutatva arra, hogy a belső harcok mindannyiunk életének részei. Az előadásmódja és a dal üzenete arra ösztönöz, hogy szembenézzünk félelmeinkkel és elfogadjuk önmagunkat, bármilyen nehézségekkel is kell szembenéznünk.

Meglepetést okozhat: Isabella Rosellini (Konklávé)

Zoe Saldaña, aki nem éppen a legjobb énekesek közé tartozik, egy musical főszerepével szinte minden létező díjat besöpört, ezzel háttérbe szorítva a kiváló énekhanggal megáldott Ariana Grandét. Saldaña teljes szívvel és lélekkel formálja meg karakterét, és valóban ő az Emilia Pérez film legfényesebb csillaga. A színésznő eddigi pályafutása során olyan ikonikus kasszasiker-franchise-okban tűnt fel, mint a Star Trek, A galaxis őrzői és az Avatar, így ez a sok szakmai elismerés új lendületet adhat karrierjének. Külön érdekesség, hogy Isabella Rossellini, aki a Konklávé nővérét alakítja, szintén titkos favorit a díjak terén; ő is követi édesanyja, Ingrid Bergman nyomdokaiba ezzel a jelöléssel.

Úgy véljük, hogy Sean Baker (Anora) győzni fog.

Megszorongathatja: Jesse Eisenberg (Rokonszenvedés)

Meglepetésre számíthatsz: Coralie Fargeat (a rendező)

Ez a kategória valóban nehezen megjósolható, hiszen az előrejelzések az Anora, a Rokonszenvedés és A szer között ingadoznak. Sean Baker a WGA, azaz az írói céh szakmai elismerését zsebelte be, de a BAFTA-t és a Spirit-díjat Jesse Eisenberg dráma-komédiája nyerte el. Coralie Fargeat pedig Cannes-ban érdemelte ki a legjobb forgatókönyv díját, ami tovább bonyolítja a versenyt.

Véleményünk szerint Peter Straughan (Konklávé) nagy eséllyel győzni fog.

Egyedi megfogalmazás: "Erőteljesen hatással lehet ránk: Joslyn Barnes és RaMell Ross (Nickel Boys)"

Meglepetést okozhat: Jacques Audiard (Emilia Pérez)

A Golden Globe óta a Konklávé az adaptált forgatókönyv kategória favoritja, azóta pedig már a hóna alatt a BAFTA és a gyakran pontos Oscar-előrejelző USC Scripter Awards díj is. Peter Straughan leegyszerűsítette és filmszerűvé tette Robert Harris 2016-os népszerű bestsellerét azáltal, hogy Lawrence bíboros (Ralph Fiennes) karakterére összpontosított, arra az emberre, akinek a pápaválasztást felügyelnie kell, miközben folyamatosan újabb és újabb csontvázak hullanak ki a vatikáni szekrényekből.

A Colson Whitehead 2019-es regényén alapuló Nickel Boys elnyerte az írói céh legmagasabb elismerését, a WGA-díjat, és emellett a legjobb film kategóriában is jelölést kapott. Jacques Audiard, a francia rendező, bár a rendezői Oscarra már nem számíthat, mégis tartogathat egy utolsó esélyt arra, hogy váratlan fordulatot hozzon.

Véleményünk szerint a győzelem elkerülhetetlen: a brutalista stílus!

Maria, akit a szorongás gyakran elér, olyan érzésekkel küzd, amelyek néha megnehezítik a mindennapjait. Az élet kihívásai gyakran nyomasztóak számára, de igyekszik megtalálni a belső nyugalmát és a módját annak, hogy szembenézzen a félelmeivel.

Meglepetést okozhat: Maria

Az első alkalommal ASC-győztes Ed Lachmant, a Maria operatőrét már négyszer jelölték Oscar-díjra, így van rá esély, hogy elcsaklizza a győzelmet a BAFTA-győztes éllovas Lol Crawley-tól A brutalista című filmjében nyújtott lenyűgöző és ötletes munkájáért. Elég komoly fegyvertény, hogy Brady Corbet filmje alig 10 millió dollárból készült, Crawley kamerája mégis egészen monumentálissá varázsolta a produkciót.

A mi véleményünk szerint a győzelem elkerülhetetlen: Konklávé.

Tedd különlegessé a szöveget: Anora talán egy kicsit feszélyezheti.

Reméljük, hogy valami igazán különleges élménnyel szolgál neked: a brutalista stílus.

A BAFTA-győztes Nick Emerson vezeti a sort a lenyűgözően megkomponált vatikáni thrillerrel, amely már a nemzetközi szavazók figyelmét is felkeltette. Sean Baker sziporkázó akció-vígjátéka ugyan hat Oscar-jelölést zsebelt be, de az Oscar-szavazók általában nem kedvelik a vágási kategóriát rendezői díjakra. Persze, volt már példa a kivételre: Alfonso Cuarón a Gravitációért, James Cameron pedig a Titanicért kapott elismerést. Mi azonban reméljük, hogy a vizuálisan páratlan A brutalista végül Jancsó Dávid számára hozza el a köszönőbeszéd lehetőségét a Los Angeles-i Dolby Színház színpadán.

Szerintünk nyerni fog: Emilia Pérez

Megszorongathatja: Még mindig itt vagyok

Képzeld el, milyen meglepetés vár rád: még mindig jelen vagyok!

13 Oscar-jelöléssel a Netflix bebiztosította Jacques Audiard cannes-i díjnyertes spanyol nyelvű musicaljét ebben a kategóriában, a botrányai dacára. A kegyetlen kartellfőnök elbűvölő nővé válását és megtérését (mindkét szerepet Karla Sofia Gascón játssza) Walter Salles igaz története szorongathatja meg egyedül. A Még mindig itt vagyok a 70-es évek Brazíliájának elnyomásáról szól, Fernanda Torres pedig már legyőzött olyan hatalmas sztárokat alakításával, mint Kate Winslet, Nicole Kidman vagy Angelina Jolie.

A legjobb smink és haj díját A szernek tartjuk a legesélyesebbnek, míg a látványterv kategóriában a brutalista stílust szívből támogatnánk, de a főszerepet mégis a Wicked színes mesevilága játssza. A kosztümdizájn terén is A Wicked a favorit, de titkon a Nosferatu-nak szurkolunk. A legjobb zene egyértelműen Daniel Blumberg, a brutalista kísérleti zeneszerzője érdeme lesz, míg a legjobb eredeti dal szobrocskáért valószínűleg Emilia Pérez El Mal című dala fog versengeni.

A legjobb dokumentumfilm díja a Porcelánháború és a Nincs más föld között fog eldőlni - előbbi az ukrajnai háború kellős közepén dolgozó művészekről szól, utóbbi pedig palesztin és izraeli filmesek együttműködése. Az animációs játékfilmek favoritja a magyar mozikban is nagy sikerrel vetített Vad robot, egyedül a szerintünk is zseniális Áradás happolhatja el előle az Oscart, amely a tavalyi győztes, Hayao Miyazaki-féle A fiú és a szürke gémhez hasonlóan nemzetközi támogatást élvez. Idén nincs magyar jelölt a Dűne: Második rész csapatában, viszont a legjobb hang és legjobb vizuális effektusok Oscarjai nehéz elképzelni, hogy máshol kössenek ki.