Interjú Kiss Ernővel, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökével Ma egy különleges beszélgetésre invitáljuk olvasóinkat, hiszen vendégünk Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Ernő nemcsak a napenergia hasznosításának elkötele

Riporter: Üdvözlöm, Kiss Ernő! A kormány legutóbbi bejelentése szerint öt évre felfüggesztik a kötelező átvételi tarifa inflációval való indexálását a KÁT-rendszer keretein belül. Miként értékeli ezt a lépést?

Kiss Ernő: Sajnos azt kell mondanom, hogy ez egy rendkívül kedvezőtlen lépés, amelyet előzetes szakmai egyeztetés nélkül hoztak meg. Ez nemcsak a már meglévő naperőművi beruházásokat érinti hátrányosan, hanem a jövőbeli fejlesztések iránti befektetői bizalmat is aláássa. Egy ilyen volumenű változtatás kiszámíthatatlan szabályozási környezetet eredményez, ami visszavetheti a megújuló energia iparág fejlődését Magyarországon.

Riporter: Milyen konkrét pénzügyi hatásokat vonhat maga után ez a naperőművek számára?

Kiss Ernő: Az ipari méretű naperőművek bevételei a következő öt évben akár 15-20%-kal is csökkenhetnek, hiszen az inflációs indexálás kiesése miatt a kötelező átvételi árak reálértéke folyamatosan csökkenni fog. Mivel a legtöbb erőmű jelentős bankhiteleket vett fel, amelyeket eredetileg egy stabilan növekvő bevétel mellett kellett volna törleszteni, a fedezeti érték csökkenése pénzügyi nehézségekhez vezethet. Egyes projektek számára ez akár a csőd kockázatát is felveti.

Riporter: A kormány a döntését az ipari fogyasztók terheinek csökkentésével magyarázta. Ön hogyan véli, ez valóban segítséget nyújt az ipari szereplők számára?

Kiss Ernő: Valójában a hatás minimális. A KÁT-os átvételi ár csupán egy-két forinttal befolyásolja az ipari energiafogyasztók villamosenergia-költségeit kWh-ként, miközben a magyarországi villamosenergia-tőzsdei árak a legmagasabbak a régióban. Például Szlovákiában vagy Ausztriában gyakran fele annyiba kerül a tőzsdei áram, mint idehaza, ami főként az importfüggőségünkből fakad. A valódi kihívás abban rejlik, hogy Magyarország villamosenergia-importja jelenleg a hazai termelés 40%-át teszi ki, amivel az EU-ban az utolsó előtti helyen állunk. Így nem a naperőművek szigorításán kellene gondolkodnunk, hanem azon, hogyan tudnánk fokozni a hazai áramtermelést.

Riporter: Hogyan hat ez az új döntés a magyar napenergia ipar jövőjére?

Kiss Ernő: Ez egy újabb csapás a szektorra, amely már így is számos akadállyal küzd. A Robin Hood-adó 42%-os szintje már önmagában komoly gátat jelentett az új erőművek építésének, és most a KÁT-indexálás befagyasztása tovább növeli a bizonytalanságot. A befektetők egyértelműen más országokban keresnek lehetőségeket, ahol kiszámíthatóbb és stabilabb a szabályozási környezet. Lengyelország, Románia, vagy akár Csehország egyre vonzóbb alternatívát kínálnak, így a magyar napenergia szektor versenyképessége csökken.

Riporter: Milyen lépéseket tartana hatékonynak a jelenlegi helyzet orvoslására?

Kiss Ernő véleménye szerint a támogatások egyoldalú csökkentése helyett a piacorientált ösztönzők bevezetésére lenne szükség. Az energiatárolási támogatások bevezetése különösen hasznos lehet azok számára, akik a KÁT-rendszerből való kilépést fontolgatják, és piaci alapon szeretnék értékesíteni az energiát. E cél érdekében a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség még tavaly év végén egy projektet indított, amelynek célja a szükséges jogszabályi keretek kialakítása a tárolók integrálásához a KÁT erőművekhez. Továbbá, a Robin Hood-adó eltörlése vagy legalábbis csökkentése is jelentősen növelhetné a hazai befektetések vonzerejét.

Fontos lenne az is, hogy a kormány hosszú távú és kiszámítható energiapolitikát alakítson ki, mert hazánkban hatalmas megújuló energiapotenciál rejlik. A napenergia, a szélenergia és a geotermikus energia korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, mégis inkább brutális mennyiségű áramot importálunk, ami hosszú távon gazdaságilag és energetikailag is fenntarthatatlan. Ha valóban a szuverenitásunk növelése a cél, akkor az importfüggőség csökkentésére kellene koncentrálnunk, nem pedig a hazai energiatermelés ellehetetlenítésére.

Riporter: Van bármilyen kedvező aspektusa a jelenlegi helyzetnek, amit észlel?

Kiss Ernő: Az egyetlen kedvező hír, hogy a kormány bejelentette, új támogatási program készül az energiaintenzív vállalatok számára, amely a naperőművek telepítését célozza meg, akkus energiatározókkal kiegészítve. Amennyiben ez a program valóban a piacbarát megoldásokra összpontosít, például energiatárolási támogatásokra vagy a KÁT-rendszerből való kilépés ösztönzésére, akkor elképzelhető, hogy jelentős pozitív változások kezdődhetnek.

Riporter: Milyen üzenetet szeretne eljuttatni a döntéshozókhoz összességében?

Kiss Ernő: A napenergia szektor hosszú távú stabilitásához elengedhetetlen a kiszámítható és megbízható szabályozási háttér. A váratlan beavatkozások nemcsak hogy elriasztják a potenciális befektetőket, hanem Magyarország energetikai függetlenségének megteremtése helyett inkább az importfüggőség növekedéséhez vezetnek. Ha valóban fenntartható és versenyképes energiapiacot kívánunk kialakítani, akkor a KÁT-rendszer átalakítására, az energiatárolási kapacitások bővítésére, valamint a beruházások ösztönzésére kellene összpontosítanunk.