A legfontosabb mezőgazdasági élelmiszer-alapanyagok globális termelése új magasságokba emelkedhet.

A FAO legfrissebb jelentése figyelemfelkeltően tárgyalja a madárinfluenza következményeit, miközben rávilágít a 2022 óta bekövetkezett kereskedelmi trendek átalakulására. Emellett kiemeli a halfélék élelmiszerhamisításának problémáját és a tengeri szállítási szektor nettó zéró kibocsátási céljainak elérésére irányuló törekvéseket. A jelentés holisztikus megközelítéssel elemzi ezeket a kihívásokat, figyelembe véve a globális élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásokat is.

Viszonylag optimista az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a globális mezőgazdasági árupiacokra vonatkozó legfrissebb értékelése, mivel a termelés -a cukrot kivéve - várhatóan minden főbb alapanyag esetében növekedni fog, derül ki a FAO új jelentéséből.

A mezőgazdasági termények tekintetében a rizs, a kukorica, a cirok és az olajos magvak előállítása várhatóan új rekordot fog dönteni - áll a FAO élelmiszerekre vonatkozó gyorsjelentésében, amely ugyanakkor megjegyzi, hogy a globális élelmiszertermelés továbbra is érzékeny a kedvezőtlen időjárási viszonyokra, valamint a geopolitikai feszültségekre, a kereskedelempolitikai bizonytalanságokra és a gazdasági helyzetre.

"Bár a mezőgazdasági termelés jelenlegi irányai látszólag stabilak, számos tényező fenyegeti a globális élelmezésbiztonságot" - nyilatkozta Maximo Torero, a FAO fő közgazdásza.

A félévente megjelenő jelentés átfogó piaci elemzéseket és aktuális előrejelzéseket kínál a legfontosabb élelmiszer-alapanyagok terén. Ide tartozik a búza, a szemestakarmányok, a rizs, az olajos magvak, a cukor, a hús, a tejtermékek és a halászati termékek termelésével, kereskedelmével, felhasználásával és készleteivel kapcsolatos legfrissebb információk.

Ezenkívül a globális élelmiszerimport költségeinek becslését is elvégzi, különböző tematikus fejezetekben elemezve a madárinfluenza hatásait, a 2022 óta bekövetkezett kereskedelmi trendek alakulását, a halászati élelmiszerhamisítás lehetséges okait a világ agrár-élelmiszerrendszereiben, valamint a tengeri közlekedés szén-dioxid-mentesítése által az élelmiszerimportra gyakorolt hatásokat.

A legfrissebb élelmiszeripari gyorsjelentésben a FAO új becslései alapján a 2024-es globális élelmiszerimport-költségek (FIB) 3,6%-os emelkedést mutatnak az előző évhez viszonyítva, elérve ezzel a megdöbbentő 2,1 billió amerikai dollárt. Az importköltségek emelkedésében jelentős szerepet játszott a kávé, tea, kakaó és fűszerek költségeinek 29,3%-os ugrása, míg a gyümölcsök és zöldségek esetében 8,1%-os, a húsipari termékeknél pedig 5,6%-os növekedés figyelhető meg. Ezzel ellentétben bizonyos élelmiszer-árucsoportok, mint például a gabonafélék, 4,6%-os csökkenést tapasztaltak, hozzájárulva ezzel a globális importminta sokszínűségéhez.

2025-re a kereskedelmi feszültségek és politikai instabilitások várhatóan jelentős hatással lesznek a globális élelmiszerimport költségeire. E hatások leginkább az import mennyiségének és árával összefüggésben jelentkeznek, különösen a legérzékenyebb termékek, mint például a trópusi italok és az állati eredetű termékek tekintetében.

A hatások mértéke országonként és termékenként változó, nagymértékben függ az adott ország importkitettségétől és az elérhető alternatívák számától. Ráadásul, kedvezőtlen időjárási jelenségek és az ellátási láncokban bekövetkező zavarok tovább súlyosbíthatják az importköltségeket.

A kiadvány külön cikket szentel annak vizsgálatára, hogy a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) milyen hatással van a baromfiágazatra világszerte. Az elmúlt négy évben ismétlődő járványkitörések ellenére a baromfihús exportja továbbra is relatíve zavartalan volt.

A HPAI élelmiszertermelésre gyakorolt hatása elsősorban a tojótyúkokat érinti, mivel a hízócsirkék termelési ciklusa rövidebb, és általában zárt tartási rendszerekben nevelik őket.

A FAO élelmiszerekre vonatkozó gyorsjelentése több külön fejezetben dolgoz fel fontos, aktuális témákat.

Az egyik ilyen rész a globális műtrágya-kereskedelmet elemzi az elmúlt több mint 10 évben, kiemelve, hogy Oroszország részesedése a globális exportpiacon a legtöbb jelentős műtrágya-kategóriában növekedett. Egy másik fejezet a globális gabonakereskedelemben történt elmozdulásokat vizsgálja, megállapítva, hogy Oroszország és Ukrajna - amelyek együttesen a globális búza-, kukorica- és árpaexport közel egynegyedét adják - ellenálló képességről és alkalmazkodóképességről tettek tanúbizonyságot.

Az alábbi fejezet a nemzetközi műtrágyaárakat befolyásoló legfontosabb tényezőket vizsgálja meg. A kutatás alapján megállapítható, hogy a nitrogén-, foszfor- és kálium-alapú műtrágyák átlagos ára 2025 májusában 437 USD/tonna körüli értéket mutatott, ami drámai visszaesést jelent a 2022 áprilisi rekordmagas árhoz (815 USD/tonna) képest.

Egy újabb fejezet a halászati termékekkel kapcsolatos élelmiszerhamisítás mögött rejlő gazdasági motivációkat tárgyalja. Ez a kockázat különösen kiélezett a globálisan forgalmazott vízi élelmiszerek jelentős mennyisége, az ellátási láncok bonyolultsága, valamint az a tény miatt, hogy sok esetben a termékek filézése vagy feldolgozása során elveszítik az azonosítást segítő jellegzetességeiket. A gazdasági érdekek által vezérelt hamisítások között szerepel a halfajok cseréje, a fogási helyek hamis feltüntetése, illetve a tenyésztett halak vadon fogottként való megjelenítése.

A jelentés utolsó külön fejezete azzal foglalkozik, milyen lehetséges következményei lehetnek a nemzetközi tengeri szállítás szén-dioxid-mentesítésének a nettó élelmiszerimportra szoruló fejlődő országokra nézve.