Januártól újabb terület nyílik meg a NAV előtt, amely lehetőséget ad a hatóságnak, hogy még alaposabban figyelemmel kísérje a gazdasági tevékenységeket.

A közelmúltban benyújtották az Országgyűléshez azok a törvényjavaslatokat, amelyek a kriptoeszközökkel kapcsolatos információcsere magyar jogrendbe való beépítését célozzák. A tervezetek várhatóan jövő év elején lépnek hatályba, és innentől kezdve a magyar adóhatóság a külföldi országban végzett kriptoügyleteinkről is tudni fog. De vajon lehetséges, hogy a NAV részletesebb információkkal fog rendelkezni a kriptoügyleteinkről, mint mi magunk? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője válaszol a kérdésekre.

A Parlament előtt álló jogszabályok, amelyek várhatóan 2026. január 1-jén lépnek életbe, az EU DAC-8 irányelve és az OECD által kidolgozott Crypto-Asset Reporting Framework (CARF) alapjain nyugszanak. Ezek a szabályozások célja, hogy mind az európai, mind a globális színtéren létrehozzák a kriptoeszközök adatcseréjének keretrendszerét.

A törvényjavaslatcsomag értelmében a kriptoeszköz-szolgáltatók automatikusan adatokat fognak továbbítani az adóhatóságoknak, beleértve az ügyfelek tranzakcióit, egyenlegét és éves forgalmát. Ennek következtében a magyar adóhatóság betekintést nyerhet a külföldi platformokon végzett ügyletekbe is. A rendszer a DAC-8 keretében az EU tagállamaira, míg a CARF keretében az egyezményes országokra terjed ki. Azok számára, akik szeretnék elkerülni az adatszolgáltatást, csak olyan országokban van lehetőségük kriptovalutát tartani, amelyek sem az EU-nak, sem a CARF rendszernek nem tagjai. Az ilyen országok száma azonban folyamatosan csökken, és jelenleg például Argentína, India és Panama tartozik közéjük.

A hatóságok közötti tényleges adatcsere mindkét rendszer esetében 2027-ben fog elindulni, amelynek keretében a 2026-os adóévről fognak adatokat cserélni az adóhatóságok. Ez azt jelenti, hogy a 2026-ban az egyezményes országokban végzett kriptoügyletekről a NAV először 2027 folyamán fog adatot kapni.

"A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy az adózók saját felelőssége a nyilvántartás pontos vezetése" - mondja Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvédje. Ennek teljesítése ugyanakkor nem könnyű, mivel az ilyen tranzakciók jellemzően nem belföldi befektetési szolgáltatók közreműködésével valósulnak meg. Ezenfelül a felhasználók gyakran több platformon, eltérő devizanemekben bonyolítanak le ügyleteket, ami tovább nehezíti a tranzakciók teljes körű és pontos nyilvántartását.