A németek mostanában olyan mértékben érdeklődnek egy bizonyos élelmiszer iránt, hogy szinte kapkodnak érte, mintha éppen cukorra vadásznának - Agrárszektor.
Örömmel értesítünk minden érdeklődőt, hogy megnyitottuk az Agrárium, AgroFood és AgroFuture 2025 konferenciáink regisztrációs lehetőségét! Ne hagyd ki ezt a remek alkalmat, hiszen december végéig 25% kedvezménnyel csatlakozhatsz hozzánk!
A Német Táplálkozástudományi Társaság november 20-án tette közzé a 15. DGE táplálkozási jelentését, amelyben megállapítja, hogy 2012 és 2022 között Németországban az élelmiszer-fogyasztási szokások pozitív tendenciákat mutatnak az egészséges táplálkozás terén. Az adatok elemzését Prof. Dr. Kurt Gedrich, a Müncheni Műszaki Egyetem professzora végezte, aki a megállapításait nemcsak egészségügyi, hanem környezetvédelmi és éghajlatvédelmi aspektusok figyelembevételével is kiegészítette – számolt be erről a FruitVeb.
A gabonafélék, különösen a teljes kiőrlésű változataik, valamint a gyümölcsök és zöldségek, beleértve a hüvelyeseket is, rendszeres fogyasztása nem csupán az egészségünkre gyakorol jótékony hatást, hanem jelentős környezetvédelmi és klímapolitikai előnyökkel is bír. E termékek bevonása az étrendünkbe hozzájárul a fenntarthatóbb életmódhoz és a környezet védelméhez.
- nyilatkozta Prof. Dr. Kurt Gedrich, aki kiemelte:
Adataink szerint Németországban a vörös húsok fogyasztása is csökkenő tendenciát mutat.
Németországban a 2012 és 2022 közötti évtized során a zöldségfogyasztás folyamatosan emelkedett, évente körülbelül 1 kg/fő mértékben. Ez a tendencia 10 év alatt összesen 13%-os növekedést jelentett a zöldségfélék éves fejenkénti fogyasztásában. Különösen figyelemre méltó a paradicsom iránti kereslet, amely évente körülbelül 500 g/fő növekedést mutatott, de a sárgarépa és a cékla fogyasztása is jelentős, mindkettő esetében körülbelül 300 g-os emelkedést tapasztalhattunk. Ezen kívül a friss hüvelyesek fogyasztása is bővült, bár kisebb mértékben, körülbelül 90 g-mal.
A gyümölcsfogyasztás terén az elmúlt évtized, 2012-től 2022-ig, egy érdekes és sokszínű képet fest. Összességében a fejenkénti gyümölcsfogyasztás 2%-os csökkenést mutatott, ám az egyes gyümölcsfajták között jelentős eltérések tapasztalhatók. Például a szamóca népszerűsége növekedett, évente átlagosan 30 grammal emelkedett a fogyasztás, míg a bogyós gyümölcsök csoportja még ennél is kedvezőbb tendenciát mutatott, hiszen ezek esetében körülbelül 125 grammal nőtt a fejenkénti éves fogyasztás. A citrusfélék, mint például a narancs és a grapefruit, szintén egy emelkedő pályán mozognak, éves szinten körülbelül 100 grammal több fogy el belőlük. Ezzel szemben a trópusi és egzotikus gyümölcsök, mint a banán vagy a klementin, valamint a szárított gyümölcsök fogyasztása viszonylag stabilnak mondható. Negatív tendencia figyelhető meg viszont az őszibarack és a sárgabarack esetében, amelyek népszerűsége csökkent. Érdekes módon a friss burgonya fogyasztása drámai mértékben, 880 grammal csökkent fejenként évente, míg a feldolgozott burgonyatermékek – mint a sült krumpli, burgonyapüré vagy chips – iránti kereslet 450 grammal nőtt. Ez a változás jól tükrözi a fogyasztói preferenciák átalakulását az élelmiszerpiacon.
