A lengyel elnökválasztás érvényességéről egy katolikus fundamentalista főbíró fog dönteni.
Andrzej Duda köztársasági elnök legújabb kinevezése kétségessé teszi az államfőválasztás zavartalanságát, mert az új tisztségviselő egy szélsőségesen konzervatív szervezet tagja. Az Ordo Iuris az abortuszon kívül a fogamzásgátlást, a szexuális nevelést és a válást is szeretné betiltani.
Krzysztof Wiak a Legfelső Bíróság különleges felülvizsgálati és közügyi kollégiumának vezető pozíciójába lépett. Ez a testület felelős az elnökválasztás menetét érintő panaszok alapos áttekintéséért, valamint a választás érvényességének megállapításáért.
Az eredményeket az Állami Választási Bizottság hirdeti ki, amelyben a kormánypártok dominálnak. Ez a bizottság a korábbi jobboldali többségű parlament döntésének következményeként alakult át, hiszen korábban kizárólag független bírákból állt. A jelenlegi kormánypártok örömmel használják ki ezt a helyzetet. Amennyiben azonban a választópolgárok részéről panaszok érkeznek, a Legfelső Bíróság döntési jogkörrel bír. Eddig azonban sosem fordult elő, hogy a Legfelső Bíróság figyelembe vette volna a beérkezett panaszokat, így jogkörük inkább formálisnak tűnik. A mostani politikai feszültségek közepette viszont könnyen lehet, hogy panaszok százai érkeznek, ami zavart okozhat a folyamatban.
A kinevezéssel két gond van: maga a testület és a személy. A Legfelső Bíróság új kollégiuma kizárólag a politikai összetételű Országos Bírósági Tanács ajánlására kinevezett tagokból áll, ezért a mostani többség alkotmányellenesnek tartja és nem ismeri el, hivatkozva az Európai Unió Bíróságának és az Európai Uniótól független Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteire, amelyek szerint a 2018 óta kinevezett bírók nem felelnek meg a függetlenség követelményének. Az Országos Bírósági Tanácsba ugyanis a bírók képviselőit azóta nem maguk a bírók választják, hanem a parlament, tehát politikusok, sima többséggel. A testületet azonban minden tiltakozás ellenére 2022-ben újraválasztották, és Andrzej Duda köztársasági elnök ragaszkodik ahhoz, hogy minden kinevezése alkotmányos, amelyet e testület javaslatára tett.
A jelenlegi parlamenti többség egy új törvényjavaslattal próbálkozott, amely arra irányul, hogy az elnökválasztás érvényességéről ne a rendkívüli felülvizsgálati kollégium, hanem a Legfelső Bíróság legrégebbi tagjai döntsön, akiket 2018 előtt neveztek ki. Ez a megoldás összhangban állna az alkotmánnyal, amely csak a Legfelső Bíróságot említi, nem pedig annak belső szervezeti felépítését, így a javaslat megszüntetné a kérdéskör körüli vitákat. Ugyanakkor valószínű, hogy Duda elnök ezt a javaslatot meg fogja vétózni.
Krzysztof Wiakkal, az új kollégiumi elnökkel pedig az a gond, hogy az Ordo Iuris nevű ultrakonzervatív katolikus szervezet tagja, részt vesz annak "tudományos tanácsában". Ez, ahogy a HVG már 2021-ben ismertette, "az egyház társadalmi tanításának" terjesztését tartja hivatásának, és az abortuszon kívül a fogamzásgátlást, a szexuális nevelést és a válást is szeretné betiltani. Ugyanakkor élesen fellép az ellenvéleményekkel szemben: például büntető feljelentést tett baloldali politikusok ellen "Szent II. János Pál jóhíre védelmében", akik az egykori lengyel pápát bírálták, mert nem lépett fel elég keményen a pedofil papokkal és az őket fedező püspökökkel szemben.
A súlyos bűncselekményekkel vádolt Marcin Romanowski volt miniszterhelyettes szoros kapcsolatban áll egy olyan szervezettel, amely kétségek között áll a jogállamiság ügyében. A Népszava a VSquare elemzése alapján felfedte, hogy az Alapjogokért Központ által készített dokumentum jelentős mértékben az Ordo Iuris anyagaira épül. Ezt az írást használta fel a magyar kormány a menedékjogi döntésének megalapozására, és azóta is e hivatkozások révén kritizálja a lengyel jogállamot.
A kérdés tehát az, hogy vajon valóban zökkenőmentesen lezajlik-e a lengyel elnökválasztás, figyelembe véve, hogy egy, a parlamenti többség által illegitimnek ítélt bírói testület fog dönteni a választás érvényességéről, élén egy katolikus fundamentalista főbíróval. Számos lengyel elemző kifejezte aggodalmát ezzel kapcsolatban. A választás kimenetele szempontjából kulcsfontosságú, hogy mennyire lesz egyértelmű és jelentős a győztes előnye.
Az elnökválasztásra május 18-án kerül sor, míg ha szükséges, a második fordulóra június 1-jén kerülhet sor. A megválasztott államfő hivatalos beiktatása augusztus 6-án történik.
