A magyar építőipart kétarcúság jellemzi.

Az év harmadik hónapjában éves szinten csökkenést regisztráltunk, míg a havi adatok alapján, bár továbbra is mérsékelt teljesítmény jellemzi az ágazatot, kismértékű növekedés tapasztalható. Pozitívum, hogy a termelés a tavalyi utolsó negyedév szintjét meghaladta, azonban az ágazat nem tudta jelentősen emelni a GDP első negyedéves mutatóit. A rendelési mutatók gyengén teljesítettek, és az új szerződések volumene a 2024 márciusi szint alatt maradt, ugyanakkor a teljes szerződésállomány 3,8%-kal magasabb az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A jövőt illetően optimizmusra adhat okot, hogy 2025 második felétől az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései fokozatosan támogathatják az ágazatot. Ugyanakkor a kilátások szempontjából aggasztó tényező a megakadt uniós források, a nagy állami beruházások elhalasztása, valamint a gazdasági szereplők pesszimista jövőképe, ami a kapacitásbővítéseket is visszafogja.

2025. márciusában az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,4%-kal kisebb volt az építőipari termelés volumene: az építményfőcsoportokat nézve: az épületek építésénél 0,1%-kal, az egyéb építmények építésénél 8,9%-kal volt alacsonyabb a termelés.

Az építőipar különböző szegmensei közül az épületek építése 27,8%-os növekedést mutatott, míg az egyéb építmények esetében a bővülés csupán 1,8% volt. Ezzel szemben a legnagyobb részesedéssel bíró speciális szaképítés területén 20,1%-os visszaesés tapasztalható.

Havi szinten, figyelembe véve a szezonális és munkanap-kiigazításokat, az építőipar termelése 0,7%-kal túlszárnyalta a 2025. februári adatokat.

A rendelési mutatók vegyes képet mutatnak:

Az építőipari cégek szerződésállományának volumene 2023 március végén 3,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések 14,7%-kal csökkentek, míg az egyéb építményekre vonatkozó megállapodások 20,7%-kal emelkedtek a 2025. márciusi adatokhoz viszonyítva.

Ezzel szemben a megkötött új szerződések volumene 27,3%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 41,3%-kal visszaesett (magas bázishatás miatt), az egyéb építmények építésére vonatkozóké 10,4%-kal az egy évvel korábbi adathoz képest.

Az idei év első negyedévében az előző évhez viszonyítva:

-az építőipari termelés volumene 5,7%-kal csökkent.

Az építőipar termelői árai 5,4%-os emelkedést mutattak.

Kilátások az egész ágazatot tekintve:

2025 második felére mérsékelt élénkülésre számítunk, amelyet az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 pontja közül 10, a lakáspiacra és az építőiparra vonatkozó intézkedés is támogat. Ezek a lépések lendületet adhatnak a szektornak. Az épületek felújításához szükséges anyagok iránti kereslet növekedése javíthatja a gyártók kapacitáskihasználtságát, és a kivitelező cégek megrendelésállománya, valamint munkaerőigénye is felfelé ívelhet, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV) területén. Ezenfelül a korábban kibocsátott, magas kamatozású állampapírok utáni kamatkifizetések és lejáratok egy részének átcsoportosítása az ingatlanpiacra szintén élénkítő hatással lehet az építőiparra. Ugyanakkor az EU-s támogatások hiánya komoly kihívások elé állítja az ágazatot, így az állami és önkormányzati beruházások csak korlátozott mértékben valósulhatnak meg. A gazdasági környezet nehézségei miatt ráadásul a nagyvállalatok is visszafogták a beruházásaikat, ami tovább fokozza a szektor kihívásait.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által végzett felmérés szerint 2024-re az építőipari vállalkozások árbevétele jelentős csökkenésen megy keresztül, és 2025-re is csupán a cégek negyede vár növekedést. A válaszadók 11,1%-a optimistán tekint a jövőbe, míg 52% az árbevétel arányos jövedelmezőség csökkenésére számít. A legfőbb akadályokat tekintve a megkérdezettek 82%-a a megrendelések hiányát emelte ki, amit a tisztességtelen verseny követ, míg a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága a harmadik legnagyobb problémaként jelentkezik. A lánctartozások növekedését a válaszadók 45%-a tapasztalta a partneri körében. A kitörési lehetőségek között a lakásépítés és lakásfelújítás területe emelkedik ki, mint ígéretes irány.

Rövid távú perspektívák szektoronként:

Infrastrukturális építés: Az állami megrendelések 2022 óta csökkenő trendet mutatnak, 2025-ben az útépítések terén jelentkezik bővülő beruházási igény.

Input anyagok és termékek: A felújítás lehet az a szegmens, ami komoly forgalomnövekedést generálhat az építőanyagok számára, amit az Új Gazdasági Akcióterv számos intézkedése támogathat. A kormány célja 2027-re 48%-ról 40%-ra csökkenteni az építőipar importkitettségét. Már látszik egy kis fellendülés, a forgalom enyhén emelkedett az építőanyag-kereskedőknél, ahol a falazóanyagok és a hőszigetelő anyagok körében volt a legnagyobb növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Az ÉVOSZ előrejelzése szerint az éves építőanyag áremelkedés 5-6% között mozoghat, ami a különböző termékek függvényében változhat. A KSH statisztikái azt mutatják, hogy a lakásépítési költségindex 2024 negyedik negyedévében 5,1%-os éves növekedést mutatott, míg az anyagköltségek esetében ez az ütem 3,5%-ra csökkent. A korábbi évek tapasztalatai alapján a gyártók általában február-márciusban, majd ősszel lépnek a termékek árváltoztatására, ami jelentősen függ az import beszerzésektől és az euró-forint árfolyam alakulásától.

Lakó- és nem lakóépületek építése: 2024-ben 29%-kal csökkent az új lakások száma az előző évhez képest, és a lakásépítések trendje 2025 első negyedévében is csökkenést jelez. A 2025 Q1-ben Magyarországon összesen 2.704 új lakás épült, ami 2,7%-kal kevesebb az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. A természetes személyek által épített lakások aránya 38%-ról 34%-ra csökkent, míg a vállalkozások által építettek részesedése 61%-ről 66%-ra nőtt az előző évhez képest. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 65%, míg a saját használatra készült ingatlanoké 32% volt a negyedév során. Ez a tendencia arra utalhat, hogy a piaci szereplők ismét aktívabbá váltak, így várakozásaink szerint 2025-ben kisebb mértékű növekedés is előfordulhat, ami akár meghaladhatja a 2024-es év alacsonyabb számadatait. Továbbá, az is jelzésértékű, hogy az építési engedélyek száma az év elején 25%-os növekedést mutatott, ami még inkább alátámasztja a pozitív elmozdulás lehetőségét.

Mérnöki tevékenység: A mérnöki teljesítmény szoros kapcsolatban áll a kivitelezői szektor eredményeivel, ugyanakkor a mérnöki ágazat képes korábban észlelni az iparágban zajló változásokat és trendeket, mint a gyártás és kivitelezés területén dolgozók. Egy tavaly októberben életbe lépett kormányrendelet értelmében január 15-től minden építőipari tervezőnek és kivitelezőnek kötelező lesz felelősségbiztosítással rendelkeznie.