Kosztolányi Dezső születésének 140. évfordulóját ünnepeljük. E jeles alkalom nem csupán a kiváló író és költő életművének méltatására ad lehetőséget, hanem arra is, hogy újra felfedezzük azokat a gondolatokat és érzéseket, amelyeket műveiben kifejezett. K
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör január 20-án, hétfőn délután tartotta idei első munkaülését az RMDSZ székházában.
A rendezvényt Erdeiné Soós Mária nyitotta meg, aki Újévi jókívánság és Békét akarunk! című verseivel varázsolta el a közönséget. A szerző költeményei ezúttal is lenyűgöző hatással bírtak, és a hallgatóság szívét azonnal megnyerték.
Dr. Brauch Magda ny. tanár, író Kosztolányi Dezső humanizmusáról és A szegény kisgyermek panaszai című versciklusáról értekezett a tőle megszokott alapos felkészültséggel az írófejedelem születésének 140. évfordulója alkalmából. Miután tisztázta a humanizmus fogalmát, arról beszélt, hogy az emberségesség hogyan nyilvánult meg Édes Anna című regényében, valamint három novelláskötetében. Rövid bevezetője után A szegény kisgyermek panaszai című versciklusát vette gorcső alá. Értekezett az impreszionizmusról, mint a XX. századelő szecessziós irányzatáról, mely a szimbolizmussal együtt jelentkezett festészetben, irodalomban, zenében egyaránt. A 64 versből álló ciklust (vagy mondjuk inkább kötetet) páratlan pontossággal és alapossággal jellemezte. A közösség megtudhatta azt is, hogy Kosztolányi saját gyermekkorára emlékszik vissza rendkívüli művészi erővel. Az úri családban nevelkedő fiú (apja tanár) bár mindent megkap szülei által, mégis szokat szenved, mert fél betegségtől, haláltól, magány és elidegenedés érzése gyötri. Mélységes humanizmusát dr. Brauch Magda abban látta, hogy empátiát mutat minden szegény sorsú gyermek, fiatal iránt, figyelmét még az utcalányok sem kerülik el. Az írásműből Kolumbán Zsolt művész-tanár, Regéczy Éva röntgen-asszisztens, Regéczy Szabina Perle körelnök, Kiss Anna tanítónő, szervező és Czernák Ferenc ny. ezredes olvastak fel részleteket illusztráció gyanánt.
A műsor második részében Czernák Ferenc a Magyar Kultúra Napjáról emlékezett meg abból az alkalomból, hogy Kölcsey Ferenc 1823 január 22-én fejezte be Szatmarcsekén a Hymnus írását. Taglalta a himnuszok történetét, képet nyerhettünk Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc munkásságáról, majd Illyés Gyula Hymnusról szóló esszéje került bemutatásra. Végezetül a románok, az oroszok, az osztrákok, a németek, a franciák, az angolok és az amerikaiak himnuszáról beszélt leleményesen, élvezetesen.
A másfél órás előadást Bátkai Sándor ny. vállalkozó zárta Gárdonyi Géza Írás a Bibliában című versével.
Az agapé és a baráti diskurzus varázslatos végpontot jelentett a gazdag irodalmi délutánnak.
