Lakhatási körülmények Magyarországon – valóban a legrosszabbak között vagyunk?

A lakástulajdonlás arányai, amelyek évtizedek óta lassan változnak, 2023-ra is egyértelműen tükrözik a volt keleti és nyugati blokk fejlődési eltéréseit. A volt szocialista országokban a lakosság többsége saját ingatlanban él. E téren Románia kiemelkedik, hiszen a lakástulajdonosok aránya itt 95,6 százalék, míg Magyarország 90,5 százalékkal a negyedik helyen áll. Érdekes módon az első nem keleti ország, Portugália csupán a tizenegyedik helyet foglalja el 76 százalékos arányával. Az uniós tagállamok között a bérlők a többségben csak Németországban vannak, ahol 52,4 százalékuk van, így ott a bérleti piac dominál.

A tekintetben, hogy házban (beleértve a sorházakat is), vagy lakásban él-e az emberek többsége, már sokkal színesebb a kép, ezt a településszerkezeten túl olykor sajátos hagyományok is befolyásolják, például Hollandia kiemelkedik azzal, hogy az unióban náluk a legmagasabb a "se nem házban, se nem lakásban" élők aránya (2,2 százalék), akik például lakóhajókon vagy lakóautókban alakították ki az otthonukat. A lakás-ház skála egyik végén egyébként Spanyolországot találjuk, ahol az emberek majdnem kétharmada (65,5 százalék) lakásban él, s ez az arány meghaladja a 60 százalékot Máltán (62,9 százalék), Németországban (61,4 százalék) és Észtországban (60,3 százalék) is. A másik véglet Írország, ahol a házak dominálnak 89,7 százalékos részaránnyal.

Azt követi Hollandia (79,4 százalék), Belgium (76,9 százalék) és Horvátország (76,6 százalék). Az ötödik Magyarország, ahol az előző évi 72,2 százalékról tavaly 74,3 százalékra nőtt a házban lakók aránya. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ez a legutóbbi változás egyrészt illeszkedik a piaci folyamatokhoz. Tavaly a kereslet visszaesésére a lakásépítést domináló beruházók behúzták a fékeket, kevesebb projektet indítottak, s csekélyebb új választékot vittek a piacra és adtak el. Emellett a 2022-es népszámlálás adatai is korrigálhatták a korábbi adatokat.